Dr. Kith Károly négy évvel ezelőtt a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének megbízott vezetőjeként került kapcsolatba a Natur Agro Hungária termékeivel. Két éve immáron a cég kísérleti csapatát erősíti. Vele beszélgettünk az általuk végzett több száz szántóföldi kísérlet tanulságairól és a hazai mezőgazdaságban szükségszerűen bekövetkező paradigmaváltásról.
– A Natur Agro Hungária Kft. kísérleti ágazatának fejlesztőmérnökeként dolgozik. Hogy került kapcsolatba a céggel?
– Első alkalommal 2018 áprilisában kerültem kapcsolatba a Natur Agro Hungáriával. Akkoriban még a Debreceni Egyetem tudományos segédmunkatársaként dolgoztam az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, a tartamkísérletek megbízott vezetőjeként. A kiváló kukoricahibridek lombtrágyázással történő kezelése során találkoztunk először, ahol a cég termékeit teszteltük. Azóta is szoros együttműködés áll fenn az egyetem és a cég között. Az eredményes szakmai együttműködést, valamint a kimagasló eredményeket látva 2020 márciusában döntöttem úgy, hogy a továbbiakban a Natur Agro munkatársaként folytatom, azóta erősítem a kísérleti üzletágat, mint fejlesztőmérnök.
– Milyen feladatot végez pontosan ez a kísérleti üzletág?
– Elsődleges feladatunk különféle – már piacon lévő illetve kísérleti – anyagaink szántóföldi kis-, közép- és nagyparcellákon történő tesztelése a lehető legtöbb féle termesztett kultúrnövény vonatkozásában. A Natur Agro Hungária K+F részlege által előállított új, innovatív biostimulátorok, lombtrágyák, talajoltók, szárbontók hatásmechanizmusát vizsgáljuk.
– Hogy kell ezt elképzelnünk? Hány kísérletet végeznek el egy évben, milyen helyszíneken?
– Kísérleteinket két részre bontanám: kapcsolatban állunk számos kutatóintézettel, hazai egyetemmel, velük együtt kisparcellás kísérleteket végzünk. Fontos szempont azonban, hogy a kutatómunkánk során megismert tanulságok hogy ültethetők át a gyakorlatba, épp ezért a kutatóintézetek és egyetemek által végzett munkát évek óta a termelőknél folytatjuk, további tesztekkel. Rendszerint egytényezős összehasonlító kísérleteket végzünk, melyek során egy adott kezeléstípus, és egy kezeletlen kontroll terület eredményeit vetjük össze. Jelenleg már három fővel dolgozunk a kísérleti ágazatban, ami lehetővé tette, hogy évente országszerte száznál is több kísérletet állítsunk be. Emellett persze igyekszünk folyamatosan bővíteni szakmai együttműködéseink számát, illetve elmélyíteni jelenlegi szakmai kapcsolatainkat. Tervezzük például egy hallgatói ösztöndíjrendszer kialakítását, bevezetését is.
– Az elmúlt 2 évben, mióta a csapat tagja, eszerint több száz kísérletet végeztek el. Mik ezeknek a legfőbb tanulságai?
– Így van! Azt mindenképpen szeretném kiemelni, hogy az általam elvégzett és kiértékelt kísérletek közel 90%-os arányban sikeresek voltak, amennyiben a készítmények alkalmazása által elért terméseredményeket vizsgáljuk, de tudományos szempontból is értékelhető eredményeket tudtunk felmutatni. De hogy a korrektség kedvéért a maradék 10%-ra is rátérjek: köztudott, hogy a negatív eredmény is eredmény, melyből megfelelő tanulságokat vonhatunk le. Fontos azért megjegyezni, hogy a mezőgazdaságban – ahogy mondani szokás – „egy év nem év”. Minden esetben törekszünk a kisérletek – lehetőleg többszöri – megismétlésére, főként a talajt, talajéletet érintő tesztek esetében.
A Natur Agro Hungária készítményei a terméseredményekre is pozitív hatást gyakorolnak, amit számos szántóföldi kísérlet igazol.
A főbb szántóföldi kultúrákban elért legfrissebb kísérleti eredményeinkről tájékozódhat az ingyenesen letölthető kísérleti kiadványból.
Itt szeretném megjegyezni, hogy a tegnapi nap folyamán sikerült elvetni a kiváló kukoricahibrideket a már említett Látóképi Kísérleti telepen, így immár az ötödik évünket kezdjük ebben a kísérletsorozatban.
– Milyen tapasztalatokat hozott az elmúlt 4 év a kísérleti telepen? Milyen visszajelzések érkeztek az egyetem részéről?
– Ahogy mondani szokás, minden kezdet nehéz, sok átgondolást igényelt a kísérletek megfelelő beállítása, ám mára nyugodtan kijelenthetem, sikeresen vettük ezt az akadályt. Meglepően jó eredmények születtek már az első években, és azóta is. Hozzá kell tennem, minden hibrid más és más válaszreakciót ad a lombtrágyázásra, ebben az esetben 5% feletti terméstöbblet is kimagasló eredménynek számít, nekünk ezt számos alkalommal, számos hibrid esetében sikerült elérnünk vagy épp túlszárnyalnunk. Az egyetemi konklúzió egyértelmű, nem véletlen, hogy immár ötödik éve döntünk a közös szakmai munka folytatása mellett. Külön megemlíteném Prof. Dr. Nagy Jánost (DSc, az MTA doktora, Prorektor), aki rengeteget segített nekünk, holott előzetesen saját bevallása szerint maga is szkeptikus volt a készítményekkel kapcsolatban, az eredmények azonban egyértelműen meggyőzték őt is. Azóta már rendezvényeinken is részt vett szakmai előadóként, amit ezúton is köszönünk neki. A magam részéről remélem, hogy tovább tudunk menni a megkezdett úton, és évekig tart még a sikeres szakmai együttműködésünk.
A Debreceni Egyetem és a Natur Agro Hungária Kft. között létrejött együttműködés keretében 2018 óta állítanak be mezoparcellás kísérleteket a Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen, kiváló kukoricahibrideken tesztelve a technológiát. 4 év tudományos eredményei igazolják: a megfelelő időben és fenológiai fázisokban kijuttatott biostimulátor- és lombtrágyás kezelés pozitív hatással van a terméshozamra.
Egy három éven át tartó kísérletsorozatban az ország számos pontján, összesen 182 helyszínen vizsgálták, hogy a lombkezelés által elért terméstöbbletekkel összefüggésben tapasztalható-e az aflatoxin szintjének csökkenése is. A technológia alkalmazásával minimalizálni lehet a takarmány alapanyagok mikotoxin szennyezettségét, ami nagyobb hozamokat és jobb minőségű termékeket eredményezhet. A kísérletsorozatok részletes adatait megismerheti a Natur Agro Hungária új, ingyenesen letölthető kiadványából.
Kiadvány letöltése
– Térjünk rá a konkrétumokra: a Natur Agro Hungária célzott lombkezelést ajánl partnereinek, ezt tesztelik a fent említett kísérletsorozatban is. De mit mondanak a cég termelő partnerei, mennyire hatékony ez a kezelés? Egyáltalán milyen kultúrákban alkalmazható sikerrel?
– Tapasztalataink alapján nyugodtan kijelenthetem: minden főbb szántóföldi kultúrában alkalmazható. Partnereinknek levélanalízis-szolgáltatást kínálunk, melynek segítségével pontosan meghatározható, milyen tápelemekből szenved hiányt a növény az adott fenológiai fázisban. Az eredményeket kiértékelve tudunk beavatkozni az adott növény igényeinek megfelelően az általunk gyártott Mono-adalékok felhasználásával. Ezek egy-egy tápelemet tartalmaznak megnövelt dózisban, általában Natur Plasma T élő algás biostimolátorunk, és Natur Active komplex lombtrágyánk mellé ajánljuk őket a gazdálkodóknak.
Természetesen vannak az évek során jól bevált növényspecifikus technológiáink is. Képesek vagyunk például a kezdeti növényi stesszt enyhíteni már az első tünetek megjelenésekor.
– Tudna konkrét példát mondani?
– Repce kultúrában gyakran ajánljuk a kalciumot, ami hatékony a szárrepedések megelőzésében. A megrepedt szárak ugyanis rengeteg vizet, erőforrást engednek kipárologni. Kukorica kezeléséhez a legtöbb esetben cinket és ként ajánlunk, előbbi azért fontos, mert a magyar termőtalajok 95%-a sajnos cinkhiányos, utóbbi pedig segíti a nitrogén felvételét, ami a kukorica számára nélkülözhetetlen. A napraforgó esetében kiemelten fontos elem a fotoszintézist elősegítő magnézium, vagy a virágok megtermékenyülésében szerepet játszó bór, ami az aminosav és fehérjeszintézishez járul hozzá. Búzához ugyancsak bátran ajánlható a talajokból sajnos jobbára hiányzó cink-, vagy a beltartalmi értékek javításában szerepet játszó kén-adalékunk.
– A Natur Agro technológiájának másik alappillére a baktériumos talajkezelés, ami ugyan egyre elterjedtebb, még mindig sok gazdálkodó szkeptikus ezzel kapcsolatban. Mennyire hatékony a módszer a kísérletek tapasztalatai és a partnerek visszajelzései alapján?
– A termelők egy része valóban szkeptikus a talajoltás és a talajbaktériumok jótékony hatását illetően, de elmondható, hogy a baktériumok meghatározó szerepet töltenek be a termőtalaj fizikai, kémiai és biológiai állapotának javításában.
A szántóföldi kísérleteink alapján elmondhatom: a talajoltó készítményeink alkalmazása nagyban hozzájárul a talaj biológiai diverzitásának megőrzéséhez, továbbá az általunk kijuttatott input hatóanyagok hasznosulásához, gondolok itt például a műtrágyára vagy a foszforfeltárásra. Mindez különösen fontos, hiszen az intenzív növénytermesztési gyakorlat miatt termőföldjeinkben mára sajnos jelentősen csökkent a mikroorganizmusok száma és diverzitása.
Meggyőződésem: paradigmaváltásra van szükség a talajjavítás és a talajoltás kérdéskörét illetően.
A hosszútávon fenntartható és eredményes gazdálkodás érdekében innovatív módszereket kell alkalmazniuk a termelőknek. Erre pedig remek alternatívát nyújt a talajoltás, illetve a szárbontó készítmények használata. Partnereink döntő többsége pozitív tapasztalatokról számol be: könnyebben művelhetők a termőtalajok, jobb műtrágyahasznosulást tudnak elérni, ezáltal nagyobb hozamokat is képesek produkálni.
– A jelenlegi gazdasági- és az elmúlt években tapasztalható éghajlati viszonyok felgyorsíthatják ezt a paradigmaváltást, növelhetik a fenti módszerek népszerűségét?
– Egyértelműen! Meggyőződésem, hogy ez a jövő, a gazdálkodóknak pedig előre kell „menekülni”. Szerencsére ezt egyre többen ismerik fel, ráadásul mind az uniós, mind a hazai döntéshozók hasonlóan látják a helyzetet, ezért aztán a támogatások jelentős részét is az innovatív módszerek irányába csoportosíthatják át, ami szintén elősegítheti a változásokat. A gazdálkodók azonban külső ráhatás nélkül is egyre többen belátják, változásra van szükség. Véleményem szerint kulcskérdés a rendszerben való gondolkodás.
– Mit ért ezalatt?
– A talaj-növény-környezet szinergiarendszerben való gondolkodás alapja, hogy megvizsgáljuk: mire tudunk hatással lenni? A környezetre sajnos nem, így a másik két tényezőre kell fókuszálnunk.
Szerencsére a növényt és a talajt is képesek vagyunk megfelelő agrotechnikai beavatkozásokkal támogatni. Mint már említettem, előbbire jó megoldás a biostimulátorok és lombtrágyák megfelelő fenologiai fázisban történő kijuttatása, melyek által a környezeti tényezők által okozott biotikus és abiotikus stresszhatásokra is megfelelő választ adhatunk.
A talaj kérdéskörét illetően a talajoltás és a szárbontás megfelelő időben történő alkalmazása véleményem szerint már nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az általunk kijuttatott tápanyagok megfelelően hasznosulhassanak, az élet pedig visszatérjen a kizsigerelt termőtalajokba.
Ha a Natur Agro Hungária termékei felkeltették érdeklődését, keresse fel a cég tanácsadóit!
