Növénytermesztés
Növénytermesztés

Fénymag vagyis kanáriköles: tésztának és madáreleségnek is termesztik

Fénymag vagyis kanáriköles: tésztának és madáreleségnek is termesztik

Agrofórum Online

A fénymagot (Phalaris canariensis) vagy más néven kanárikölest elsősorban magjáért termesztik. Terméséből egyes országokban tésztát, kenyeret vagy kását készítenek, a világ túlnyomó részén azonban főként madáreleség céljából termesztik. Európa sok országában termesztik (Olaszország, Spanyolország, Csehország stb.), de a hazai termőterületeken sem tekinthető új fajnak, ugyanis az 1870-es években a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia kísérleti terén és tangazdaságában már voltak szántóföldi kísérletek a fénymaggal.

Jelentősége és jellemzői

A FAO adatai alapján 2004 és 2013 között megközelítőleg 213.848-433.321 hektár között ingadozott a vetésterülete világviszonylatban. Vetésterületeinek jelentős része Kanadához köthető, míg az európai fénymag-igények kielégítésében többek között Magyarország is jelentős szerepet tölt be. A Magyarországon megtermelt fénymagtételek jelentős része exportra kerül, de a hasznosítási ágazatok fejlődésével a hazai felhasználás is növekedést mutat.

Legfontosabb értékmérő tulajdonsága a szemek fehérjetartalmában és azok aminosav-összetételében rejlik, így a megfelelő felhasználási területeken kifejezetten perspektivikus növény lehet.

Biológiai alapok

Az Európai Unió 2015-ös fajtalistáján 5 db fénymagfajta szerepel, míg a Nemzeti fajtajegyzékben jelenleg 3 államilag elismert fajta található, amelyek kiválóan alkalmasak a jó minőségű madáreleség előállítására. A fénymag hazai vetőmag-előállítása döntően a már korábban kinemesített fajták fajtafenntartására és fajtafenntartó nemesítésére alapozott.

Éghajlatigény

Gyorsan növő, meleget kedvelő növény, amely jó szárazságtűrő képességgel jellemezhető. A köleshez rendszertanilag közel áll, de a botanikai jellemzőkön túlmenően az ökológiai igényekben is eltérnek. A fénymag csírázáskori hőigénye 6-8 °C, ezért vetését a többi kölesféléhez képest korábban el lehet kezdeni. A késő tavaszi enyhébb lehűléseket jól tolerálja, utána regenerálódni képes, de a tartósabb fagypont alatti hőmérséklet már jelentős kárt tehet az állományban. A tenyészidőszak alatt 160-180 mm vízigényt támaszt. Aszálytűrése jó, de a szemképződéskor jelentkező aszályos időszak csökkentheti a termés mennyiségét.

Talajigény

A fénymag a talajjal szemben kevésbé igényes, a futóhomok kivételével szinte mindenhol eredményesen termeszthető. Alapvetően a kevés művelettel jól előkészíthető laza vagy középkötött talajokat kedveli a legjobban.

Vetésváltás

Előveteményekre nem érzékeny, de fontos, hogy az elővetemény tenyészidejének hossza és tarlómaradványai a talaj előkészítését ne akadályozza. Előveteményként, továbbá utóveteményként sem szerencsések azok a növényfajok, amelyeknek magmérete és biológiája hasonló a fénymagéhoz (köles, mohar, szudánifű, len) ugyanis e fajok esetében az árvakelések komoly problémákat jelenthetnek. A vetésváltás során figyelembe kell venni, hogy a közös károsítók miatt (fuzárium, szártőbetegségek, vörösnyakú árpabogár) a kalászosok nem tekinthetőek jó előveteménynek. Gyomirtó szerekre érzékeny növényfaj, így a táblamegválasztás során azokat a területeket, ahol az előző kultúrában hosszú hatású szereket használtak, célszerű elkerülni. Monokultúrás termesztése nem javasolt.

Tápanyagellátás

A fénymag tápanyagigényes növénynek tekinthető. A fő tápelemek közül a nitrogént használja fel a legnagyobb mennyiségben. Fajlagos tápanyagigénye 1 tonna szemtermésre vetítve 70-90 kg N, 30-40 kg P és 50-60 kg K hatóanyag. A műtrágya kijuttatását célszerű két részletben elvégezni, de a kötött, tavasszal nehezen száradó talajokon tanácsos a műtrágya jelentős részét ősszel kiadni, mivel a tavaszi kijuttatás ideje bizonytalan és jelentős taposási károkat okozhat. Ha a tápanyagellátást szerves trágyára alapozzuk, az erős, nem kívánatos vegetatív növekedést eredményezhet. A szervestrágyázás másod-, valamint harmadéves hatása viszont kifejezetten kedvező, amely növeli a termés mennyiségét és javítja a termesztés gazdaságosságát.

Talaj-előkészítés

A fénymag igényes a jó minőségű magágyra. Tömörödött, aprómorzsás vetőágyat igényel az egyöntetű kelés érdekében. A talaj-előkészítés főbb irányelvei alapvetően a többi tavaszi gabonával megegyezőek. Meg kell azonban jegyezni, hogy az igen korai vetésidő miatt – különösen a kötött, adott esetben nehezen művelhető talajok esetén – célszerű az őszi munkálatokra alapozni a talaj előkészítését. Ezzel biztosítható, hogy tavasszal a lehető legkevesebb munkamenettel készítsük el a megfelelő minőségű magágyat.

Vetés

A gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a fénymag vetése 6-7 °C talajhőmérséklet mellett már elkezdhető, így optimális vetésideje rendszerint március második felére esik. Későbbi vetés esetén hiányos állományra és csökkent termésmennyiségre számíthatunk. A vetés mélységét illetően több szakirodalom 2-3 cm-t javasol, de a tapasztalatok szerint az akár 5-6 cm mélység sem okoz problémákat a kelés, vagy kezdeti fejlődés során. A vetést gabonasortávra végezzük, a vetőmag dózisa fajtától függően 6-8 millió csíra/ha, amely megközelítőleg 50-60 kg vetőmagszükségletet jelent hektáronként.

Lizard fénymag Karcag határában

Növényvédelem

Monokultúrás termesztésben, vagy kalászos kultúrát követően tanácsos lehet a fénymag csávázása, a kalászos gabonákkal is közös szártőbetegségek (Fusarium spp., Gäumannomyces graminis, Bipolaris sorokiniana) ellen. A fénymag zöld részeit károsító kórokozók ismertek ugyan, de megjelenésük ritka, gazdasági szempontból jelentős kárt ritkán okoznak. A gombák közül – különösen vetőmagtermesztés esetén – az anyarozs (Claviceps purpurea) lehet jelentős, amely ellen a Coniothyrium minitans nevezetű hiperparazita gomba segítségével védekezhetünk. A hiperparazita gomba spóráit és micéliumait tartalmazó készítmény a kórokozó szkleróciumainak elpusztítására használható.

A talajlakó kártevők tekintetében a drótférgek, vagyis a pattanóbogarak családjába (Elateridae) tartozó fajok lárvái, a cserebogarak (Melolonthidae) pajorjai, a sároshátú bogár (Opatrum sabulosum), valamint a csócsárolók (Zabrus tenebrioides) lehetnek jelentősek. A drótférgek és pajorok károsítása jellemzően a csírázás és kelés időszakában jelentkezik a felszín alatti növényi részek megrágásában, míg a csócsároló lárvák a fiatal növények leveleit a talajba húzzák és a puha szövetrészek elfogyasztása után a megmaradt levélmaradványok végigmorzsoltak, összegubancoltak.

A károsított növények elpusztulnak, ebből adódóan az állomány hiányos lesz, ami gyomosodási problémákhoz vezethet. A zöld növényi részek jelentős kártevője lehet a vetésfehérítő, vagyis a vörösnyakú árpabogár (Oulema melanopus), amely a levelek hámozgatásával károsíthat. A bogár rendszerint áprilisban települ a fénymagállományba és ha egyedszáma eléri a 8-10 db/m2-t, vegyszeres védekezést kell alkalmazni. Egyes évjáratokban a bugatengelyt és a magkezdeményeket szívogatva a levéltetvek (Aphididae) is megjelenhetnek a károsítók sorában.

Az okszerű talajművelés által biztosíthatjuk a tábla gyommentességét a korai fenofázisokban, továbbá a fénymag gyors kezdeti fejlődését is elősegíthetjük. Ebben az esetben viszonylag hamar bokrosodásnak indul a fénymag, így a gyors állományzáródásnak köszönhetően nem tapasztalható kritikus mértékű gyomosodás. Ennek ellenére azonban előfordulhat, hogy a gyomok szabályozása érdekében vegyszeres védelemre van szükség.

A fénymag esetében MCPA, karfentrazon-etil, valamint floraszulam+2,4D hatóanyag-tartalmú herbicidek engedélyezettek. A karfentrazon-etil segítségével korai posztemergens kezelésben védekezhetünk a kétszikű gyomok ellen, míg a floraszulam+2,4D gyári kombinációval a későbbi állománykezelések során védekezhetünk. Mind a három hatóanyag a kétszikűek elleni védelemben hatékony, így az egyszikűek ellen csak az integrált védelem (vetésváltás, helyes agrotechnika stb.) jelenthet megoldást. Vadzabbal (Avena fatua) fertőzött területre ne vessük!

Érésben lévő fénymag állomány Karcagon

Betakarítás

Egy március második felében vetett fénymagállomány a hazai viszonyok között júliusban érik, tehát ideális körülmények között 100-110 napos vegetációs időszakkal számolhatunk. Betakarítását gabonakombájnnal egy menetben végezzük. A betakarított termény nedvességtartalma – amennyiben gyommentes állományból származik – átlagosan 12-14 %, így befülledésre nem hajlamos. A túlérésre ügyelni kell, mert ilyenkor jelentős madárkár és pergési veszteség jelentkezhet.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Jóvér János, Czimbalmos Ágnes, Fitosné Dr. Hornok Mária
DE Agrártudományi Központ, Karcagi Kutatóintézet

RAPOOL-REPCÉK. PHOENIX CL ÉS CLAVIER CL

2019. július 17. 15:03

Nem lehet többé kérdéses, hogy a legújabb Clearfield-repcehibridek már felveszik a versenyt a nagy terméspotenciállal rendelkező hagyományos hibridekkel.

Talajjavítás növényekkel

2019. július 17. 09:37

A szakszerű köztesnövény-keverékek segítenek a talajszerkezet javításában (megfelelő pórusméret) és biztosítják az egészséges talajélet körülményeit.

UMBERTO KWS – A jövő piacvezető hibridje

2019. július 17. 06:33

Az UMBERTO KWS a magyar repcetermesztés egyik legkiforrottabb hibridje. Több éves kísérleti munka és tesztelést követően került a hazai repce piac élére.

Jallon hibridárpa: a többlettermés idén sem maradt ígéret

2019. július 15. 09:03

A Jallon hibridárpa kedvezőtlen adottságú talajokon is kiváló terméseredményekre képes.

Az alternatív növények szerepe a hazai mezőgazdaságban

2016. február 8. 17:35

Szemescirok, szudánifű, köles, fénymag, mohar, bükköny, őszi takarmányborsó, és még több más alternatív növény...