Növénytermesztés

Hogy indul a vegetációs időszak a kalászosoknál?

Agrofórum Online

Az őszi vetésű kalászos gabonák számára a március 3. dekádjában beköszöntött napos idő a vele járó felmelegedéssel együtt elhozta végre a tavaszt. Megindulhat mind a gabonák, mind pedig az őket támadó fertőző eredetű betegségek kórokozói számára a vegetációs időszak. Ahogy az már lenni szokott, az idei tavasz sem múlik el növénykórtani problémák nélkül, bár ezek jelentős része eltér az előző években megszokottaktól.

A korábbi években kora tavasszal a vegetációs időszak indulásának idején még a „száraz” évjáratokban is eleinte némi víztöbblet és felesleges nedvesség határozta meg mind a kultúrnövények, mind pedig a rajtuk élősködő parazita kórokozók életfeltételeit. Ennek megfelelően általában a nedvesség igényesebb szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) volt korábban a domináns a búzaállományokban ebben az időszakban. Jelenleg ez a kórokozó részben a folyamatos szárazság, részben a búzaállományok döntően alulfejlett állapota miatt meglehetősen ritka. A búza sárga rozsdája (Puccinia striiformis) és levélrozsdája (Puccinia recondita) még ennél is ritkább, populációjuk mérete az észlelési szint alatt marad.

Hasonló a helyzet az őszi árpa vetésekben is, bár itt jóval kisebb az alulfejlett állományok aránya országszerte. A korábbi években megszokott volt az árpa barna levélfoltosságának (Bipolaris sorokiniana) dominanciája a kora tavaszi időszakban. Jelenleg ez a nedvességigényes, bár alapvetően szinte minden környezeti állapotot túlélő kórokozó sokkalta ritkább az árpaállományokban, mint azt el lehetne várni a korábbi évek tapasztalatai alapján.

Tipikus, a levél csúcsát érintő élettani levélfoltosodás
Súlyos, egész leveleket érintő élettani levélfoltosság

Mielőtt még a gabonatermesztésben érdekelt gazdák megnyugodva hátradőlhetnének, nem árt, ha vigyázó szemüket azért rajta tartják a gabonavetések lombozatán. Ugyanis a gyakran napos, de nagyon vízhiányos időjárás mindkét kultúrában erőteljesen segítette a lisztharmat (Blumeria graminis) erőteljes felszaporodását. A kórokozó számára a nagy napi hőingadozások okozta hajnali dér, harmat sok esetben elegendőnek bizonyult, míg a sok napsütés hatékonyan növelte a konídium termelését. Jelen időszakban mind az őszi búza, mind pedig az őszi árpa esetében a lisztharmat az a kórokozó, amely domináns a kalászos állományok lombozatán. A lisztharmat telepek eléggé nagy hányada aktív, sporulál, így a fertőzés további terjedésére is számítani lehet.

Lisztharmat okozta levélfoltok őszi árpán

A lisztharmat jelenléténél sokkal nagyobb probléma is leselkedik a kalászosokra. Az ősz óta tartó száraz időjárás a gabonák növekedését és fejlődését lelassította és már most ott tartanak sokfelé a növények, hogy a vegetációs szezon elején víz hiányában sok tápelemet nem tudnak felvenni. Az erős napsütés ráadásul olyan kedvezőtlen élettani folyamatokat is elindít ilyenkor, amelyek ellen a növényeknek védekezniük kell. Ez kellő mikroelem (réz, cink, mangán) ellátottság birtokában észrevétlenül végbe is megy, de ennek hiányában a kalászosok lombozata súlyosan károsodhat.

Alulfejlett, élettani levélfoltossággal terhelt őszi búza
Élettani eredetű levélfoltosodás és lisztharmat őszi búzán

Az élettani eredetű levélfoltosságokat nem szabad összekeverni azokkal a levélfoltosságokkal, amelyeket különböző kórokozók, többnyire parazita gombák okoznak. Az élettani foltosságok esetében minden esetben felfedezhető a foltok megjelenésében valamilyen rendszer. Legtöbbször az élettani eredetű foltosságok apró, vizenyős pöttyök formájában jelentkeznek vagy a levél csúcsánál, vagy – főképp széles levelű fajták esetében – a levél hajlatánál. Ezek a pici, vizenyős foltok később elhalnak, beszáradnak, kiterjedésük is megnövekszik és végül a levél részlegesen, vagy teljesen elhal. A foltok elhelyezkedésének rendszere, ennek felismerése döntő az élettani levélfoltosságok azonosításában.

Az élettani levélfoltosságok észlelése után nem szabad fungiciddel védekezni. A már eleve stresszes helyzetben levő növényeket ne stresszeljük még tovább felesleges kemikáliákkal. Ugyanakkor szilárd halmazállapotú műtrágyák használatával sem lehet elérni ilyenkor eredményt, hiszen víz hiányában nem tudják a növények a számukra most nagyon fontos hatóanyagokat felvenni. A lombtrágyázás ilyenkor jó megoldás, de ha lehet, ne adjuk ki a maximális dózist. Kisebb mennyiségben, alacsonyabb koncentrációban a kalászosok jobban fel tudják venni a kijuttatott tápelemeket a „sómérgezés” veszélye nélkül. Egyidőben adott gabonatápoldat alkalmazásával az apró, vizes pötty alakú tünetek még meg is gyógyulhatnak. A már elhalt, beszáradt foltok gyógyulására, visszazöldülésére ugyanakkor ne számítsunk.

Hertelendy Péter
Her-Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Vajon lesz-e elég csapadékunk?

2025. február 28. 13:10

A meteorológiai adatok tanúsága szerint nincs érdemi csapadékcsökkenés, sőt az átlagosnál csapadékosabb évtized van mögöttünk.

A Syngenta kukoricák 2024-ben is kimagaslóan teljesítettek

2025. február 28. 09:40

Érdemes a 2024-es évet áttekinteni, hogy mivel néztünk szembe és ennek fényében milyen eredményeket értünk el.

Aktuális gépesítési feladatok a repce termelésében

2025. február 25. 16:10

A termelés oldaláról tekintve a versenyképességhez kifejezetten kedvező talaj és klimatikus feltételek szükségesek.

Gabonapiaci trendek: fókuszban az árpa és a búza

2025. február 25. 13:10

A KITE Podcast legfrissebb adásában szakértő vendégek elemzik az árpa és a búza piaci helyzetét, az áralakulás trendjeit.

A kártevők a dísznövényeinket sem kímélik

2018. május 4. 05:30

Dísznövényeink közül a buxuson ismét tarol a selyemfényű puszpángmoly hernyója.

Megjelent a Nufarmer Magazin 32. száma!

2022. április 5. 10:37

Magazinunkban azokat a gyomirtó, gomba- és rovarölő termékeket, valamint technológiákat mutatjuk be, amelyek tavasszal hatékonyan használhatók a szántóföldi kultúrákban, szőlőben és gyümölcsösökben.

Kihívást jelent az almamoly és a vértetű fertőzése az almásokban

2019. augusztus 14. 09:19

Az almásokban most elsősorban a lisztharmat fertőzés terjedésének kedvez az időjárás. Az almamoly változatlanul nagy tömegben fogható a csapdákkal, az almafa vértetű terjedése is országosan komoly kihívást jelent.

A letermett meggyfát kell még idén permetezni?

2022. július 7. 04:37

Választ szeretnék kapni arra a kérdésre, hogy a letermett meggyfát kell még az éven permetezni?