Növénytermesztés
Növénytermesztés

Hozamtérképezés – a betakarítás küszöbén

Hozamtérképezés – a betakarítás küszöbén

Agrofórum Online

A helyspecifikus gazdálkodási technológiát bevezető gazdaságok előtt álló dilemmák egyik, és talán legsűrűbben felmerülő témája a hozamtérképező rendszer beszerzése, annak működtetése, illetve az onnan nyerhető adatok további felhasználása.

A nedvességmérő elhelyezésének sematikus ábrája az elevátoron (Forrás: Agleader.com)

A hozamtérképező rendszerek esetén a szenzorok két legelterjedtebb típusa vagy a térfogat (volumen) alapján határozza meg a szem mennyiséget, ezt átfolyásmérős rendszernek is nevezi a gyakorlat, a másik mérési eljárás során a tömeg által létrehozott ütközési erő a mérés alapja, ez az ütközőlapos rendszer.


Részletekért kattintson a képre!

Mindkét rendszer kiépítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy magában a hozammérő szenzor mit sem ér, a rendszer több olyan kiegészítő szenzoregységgel rendelkezik, ami abban segít, hogy a hozammérés megfelelően pontos legyen.

Az átfolyásmérés elvén működő hozamtérképező rendszer esetén a ferdefelhordóba helyezik el az optikai érzékelőt, amely a felhordón szállított anyag mennyisége alapján számítja ki a hozam értékeit. A hozamadat kiszámítása ebben az esetben az átfolyt anyagmennyiség, a sebesség és a vágóasztal szélesség adatinak függvényében történik. A rendszer a hozamadatok kiszámításához kompenzációs értékeket is használ, tehát ennél a mérésnél egy dőlésszög érzékelőt mindenképpen be kell építeni a kombájnba.  

A helyes hozamtérképezéshez természetesen a szemnedvesség meghatározására is szükség van. Az optikai elven működő hozammérő szenzor mellett így egy kapacitív nedvességmérő szenzor is hozzátartozik a rendszerhez, amelynek az adatai szintén bekerülnek a hozamtérképezési adatok közé. A nedvességmérő szenzorok elhelyezése különösen fontos kérdés (2. kép), hiszen a kapacitív elven működő nedvességmérést a helytelen szenzorelhelyezés jelentősen befolyásolhatja, meghamisítva így a mérési eredményeket.


A Trimble átfolyásmérős rendszer optikai szenzorainak elhelyezkedése (Forrás: Trimble.com)

A helyspecifikus gazdálkodók számára ma már a GPS technológia nem jelent újdonságot, így értelemszerű, hogy a rendszer alkotóeleme egy GPS antenna is, ami a helymeghatározó eszköz tudásának, illetve a gazdálkodó igényének megfelelő pontossággal rögzíti a hozammérési adatokat, így a hozamadatok minden esetben oda kerülnek, ahol azoknak a mérése történt.

Az ütközőlapos szenzorral felszerelt hozammérő rendszerek esetén a szerelésnél körültekintően, a szenzor érzékelőjét az előírásoknak megfelelően kell elhelyezni. Ebben az esetben is kiegészítésként szükség van egy szemnedvesség-mérő műszerre, illetve egy sebességmérő szenzorra is.

A hozammérő rendszerek első beüzemelése időt, így türelmet igényel a gazdálkodóktól, hiszen a szenzorokat kalibrálni kell. Azonban érdemes figyelembe venni, hogy a kalibrálásra fordított idő, a betakarítás eredménytérképeinek értékeként többszörösen megtérül! 
Amennyiben a hozamtérképező rendszerek felkerültek a kombájnra, valamint az első szenzorkalibrálások megtörténtek, a betakarítás megkezdésekor a kezelőfelületek segítségével további beállításokra, finomhangolásra van szükség. Amint ez a munkafolyamat is befejeződött, a szenzor a valós hozamadatokat a kezelőfelületen a mérés pillanatában már mutatja, illetve a betakarítás során elkezdi kirajzolni a rögzített nyers hozamadatok alapján a hozamtérképet, ami a gépkezelő segítségéra van a munkavégzés során.

A hozamtérképezés folyamata a nyers adatok begyűjtésével nem fejeződik be! A hozamadatokat a monitorok rögzítik ugyan, onnan azonban az adatoknak el kell jutniuk egy szakemberhez, aki a hozamtérképeket a gazdálkodó vagy döntéshozó számára értelmezhető formába tudja önteni.


A hozamtérkép megjelenítésének egyik lehetősége

A jelenleg legelterjedtebb adatátviteli technológia a memóriakártyák, vagy USB kulcsok alkalmazása, ebben az esetben a monitorról adatátviteli eszközzel egy az adatfeldolgozásra alkalmas szoftverrel ellátott számítógépre kerül az adat, majd azt be kell olvasni a térképezésre is alkalmas szoftverbe. A tapasztalat az, hogy a hozamtérképek ekkor még hibákkal terheltek, így érdemes ezt a munkafolyamatot olyan agrár-térinformatikában járatos szakértővel elvégeztetni, aki képes a hibák kiszűrésére, így a döntés-előkészítés számára olyan térképet tud készíteni, ami nem terhelt hibákkal .

Az adatátvitel a legmodernebb rendszerek esetén már nem kívánja meg, hogy memóriakártyákat, vagy USB eszközöket használjunk, hiszen rendelkezésre állnak már olyan szolgáltatások, amelyek felhő alapú kapcsolattal a hozamadatokat begyűjtik, azokat elemzik, majd a mérési hibáktól mentes hozamtérképet elkészítik a gazdálkodók számára.

Dr. Milics Gábor
Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar,
Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék, Mosonmagyaróvár

(Agrofórum Online)

„… Vajon férfi-e az, aki nem teszi jobbá a világot?”

2019. augusztus 21. 09:22

A modern világ az együtt töltött minőségi idő gyilkosa, mind a család, mind a barátok, de még a munkahely tekintetében is.   Tíz nap valódi közös élmény már családi nyaralásokban is ajándék, de tíz nap, 2x10 óra repülőút és több, mint 5000 km autóban szakmázva, jó társaságban kiváló beszélgetésekkel és szakmai élményekkel - már nem is csak ajándék, hanem áldás. Csak remélni tudom, hogy „folytatása következik”, de most éljük meg a pillanatot!

A napraforgó és a szója betakarítása

2019. augusztus 13. 08:17

A napraforgó és szója állományszárítása az elmúlt években egyre kevésbé megkerülhető technológiai elemmé vált. Ennek okai csak részben kereshetők a növények biológiai tulajdonságai között.

Röviden a takarmányfű keverékekről

2019. augusztus 12. 08:48

Az elmúlt évek tavaszain rendkívül aszályosnak bizonyult az időjárás. A legelők és kaszálók telepítése a nyár végén és kora ősszel kevésbé kockázatos. Ekkor már rendszerint elegendő csapadékot tudnak felvenni a talajból a növények a gyökérzet fejlődéséhez. Egy relatív szárazabb periódus pedig a gyökérváltáson átesett pázsitfűfélékben sem tud már maradandó kárt okozni, így elérhetjük a kívánt borítottságot.

A jó repce olyan, mint a szép szerető - Kiváló tapasztalatok az UMBERTO KWS repcével! (Putnok)

2019. augusztus 7. 09:38

A Putnoki székhelyű Gömörmag Kft.-nél évtizedek óta foglalkoznak repcetermesztéssel, ami során az alkalmazott technológia nagyon sokat változott.

Stratégiai cél a generációváltás - Megállapodást kötött a NAIK és a Szent István Egyetem

2018. november 27. 13:09

A megállapodás kitér az agrárium minden területére, ennek értelmében a két intézmény a jövőben kiemelt figyelmet szentel többek között a precíziós gazdálkodási, állattenyésztési, halgazdálkodási, műszaki, kertészeti és szőlészeti, élelmiszertudományi és vízgazdálkodási területeken történő hazai tudományos munka erősítésének

Precíziós kukoricavetés a szikes és homokos talajok ölelésében

2019. május 7. 08:56

A helyspecifikus gazdálkodás egyik elengedhetetlen eleme a megfelelő gépesítés, ami a kunpeszéri családi gazdaságban már korábban is összeállt.

Növénytermesztés Képgaléria Videó

Az AGCO és a CNH is partnerek az új digitális projektben

2018. április 9. 09:01

A dolgok internete (IoT) magában rejti azt a lehetőséget, hogy megnövelje a mezőgazdasági hatékonyságot, de a különböző traktor- és gépgyártóktól származó termékek jelenleg “nem beszélik” mindig ugyanazt a nyelvet, tehát nem képesek digitális információ-cserére.

Változzon-e a talajművelés?

2018. augusztus 26. 19:18

Mindenhol van mit javítani, de most a kérdés ennél sokkal sarkosabban vetődik fel: legyen-e talajművelés?