Napjainkban a hazai szántóterület közel 90%-át öt növény (búza, kukorica, napraforgó, árpa, repce) vetésterülete jelenti, amely nemcsak agronómiai szempontból (vetésváltás, talajművelés, tápanyag-ellátás, növényvédelem stb.) jelent rendkívüli gondokat, hanem ökonómiai szempontból is (piaci értékesítési nehézségek, rendkívül alacsony árak stb.).

Kívánatos lenne diverzifikáltabb vetésszerkezet kialakítása, amely részben a hüvelyes- és takarmánynövények vetésterületi arányának növelését, részben a szántóföldi zöldségnövények területi felfutását és stabilitását jelenti.

A szántóföldi zöldségnövények között a csemegekukorica és részben a zöldborsó jelenti messze a két legfontosabb kultúrát, melyek nemcsak a hazai ellátást, hanem kiemelkedő exportpiaci előállítást is jelentenek.

A termesztés hazai helyzete

Napjainkban Magyarországon a csemegekukoricát 25-35 ezer hektáron termesztik (a 2023. évben ~26 ezer ha), meglehetősen kedvező termésszinten (2023-ban ~16,1 t/ha). A vetésterület jelentős része található Hajdú-Bihar vármegyében (a 2023. évben ~10,5 ezer ha), illetve jelentős ennek a vármegyének a feldolgozó kapacitása is.

A csemegekukorica rendkívül egészséges és kitűnő dietetikai hatású élelmiszer (fehérje, szénhidrát, vitaminok, és ásványi anyagok tekintetében), ennek ellenére a hazai fogyasztás csak rendkívül mérsékelt (kb. 1,5 kg/év/fő).

A hazánkban feldolgozott csemegekukorica döntő hányada, mintegy 95%-a exportra kerül, elsősorban európai, de tengerentúli országokba is. Jól mutatja a csemegekukorica jelentőségét a hazai növénytermesztésben és élelmiszeriparban, hogy az USA-t követően Magyarország a 2.legnagyobb csemegekukorica exportőr a világon.

Ugyanakkor a csemegekukorica piacát és így a termelését is meglehetősen szélsőséges ingadozások jellemzik hazánkban. A rendkívül aszályos 2022.év nyersanyaghiányát a feldolgozók kedvező árak meghirdetésével kívánták a 2023. év elején kompenzálni.

Ez növelte a termelési kedvet és a 2023. év kedvező időjárása is hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi évben a szükségesnél is több alapanyag került a feldolgozókhoz. A piaci hiányra reagálva jelentősen megnőtt részben a kiskereskedelemben, de főleg a HoReCa szektorban a nagyon olcsó kínai csemegekukorica behozatala és aránya. Ezeknek a piaci folyamatoknak a negatív hatásait szenvedik el részben a feldolgozók, részben a termelők napjainkban.

Sokrétű kutatások

A Debreceni Egyetem MÉK Növénytermesztéstani, Tájökológiai és Növénynemesítési Tanszék kutatásainak fókuszában hosszú évtizedek óta nemcsak a növények termésmennyiségének, hanem a minőségének együttes vizsgálata és ezek együttes növelése, javítása áll (win-win hatás).

Csemegekukorica technológiai kutatásokkal is évtizedek óta folyamatosan foglalkozunk, és az utóbbi években teremtődött meg a multidiszciplináris kutatások lehetősége a Debreceni Egyetemen az Általános Orvosi Kar Farmakológiai Intézetével összefogva.

A közös kutatások célja az volt, hogy a csemegekukoricát mint egészséges élelmiszert (healthy food) vizsgáljuk meg, és dolgozzunk ki olyan termesztéstechnológiát, amelynek segítségével mind a csemegekukorica termésmennyisége, mind a minősége egyaránt növelhető (win-win technológia).

Három év eredményei

Az eredményes és hatékony csemegekukorica-termesztés a megfelelő hibrid megválasztásával kezdődik. A csemegekukorica hibridportfóliója jelentősen szűkebb a takarmánykukoricáéval összehasonlítva, de így is kedvező lehetőségek vannak a termelők számára – a feldolgozóval egyeztetve – a megfelelő csemegekukorica hibrid megválasztására.

A hároméves kísérletsorozatban jelentős számú (12-18) hibridet teszteltünk kedvező ökológiai (csernozjom talaj) és agrotechnikai (optimalizált technológia) feltételek mellett. Az évjárat – elsősorban annak vízellátottsága – jelentősen befolyásolta a realizált termésszintet.

Száraz feltételek között a csemegekukorica termésszintje a vizsgált hibridek átlagában 2021-ben 15,1 t/ha, 2022-ben 13,4 t/ha, 2023-ban pedig 20,9 t/ha volt. Öntözve ezeket a termésszinteket ~4 t/ha-ral lehetett növelni (18,8 t/ha, 18,0 t/ha, 24,0 t/ha), de az évjárat kedvezőtlen, negatív hatását teljesen nem lehetett megszüntetni.

Ugyanakkor az is megállapítható a kísérleti eredményeinkből, hogy adott vegetációs periódusban a leggyengébb és legjobb hibrid között 7-10 t/ha terméskülönbség volt nemcsak a száraz, hanem az öntözött körülmények között is.

A komplex minőségi vizsgálatokkal azt is sikerült kimutatnunk, hogy a hibridválasztás nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is erőteljesen befolyásolta. A hibridekben a fitoaktív anyagok (lutein, zeaxantin) mennyisége, illetve azok aránya is jelentősen változott, így befolyásolva annak egészségre gyakorolt hatását.

Csernozjom talajon

Az agrotechnikai fejlesztési kutatásaink a technológia több fontos elemét foglalták magukba. A kísérleteket nagyon kedvező tápanyag- és vízháztartású csernozjom talajon végeztük. Az átlagos vízellátású 2021. évben érvényesült a csernozjom talaj kedvező természetes tápanyag-szolgáltató képessége, ezért valamennyi csemegekukorica hibridnél optimális N-adagnak bizonyult a 75 kg/ha, mind száraz (a hibridek átlagában 19,4 t/ha), mind öntözött (24,3 t/ha) viszonyok között.

Az ennél nagyobb, az N =150 kg/ha adagnál már terméscsökkenést lehetett tapasztalni (hibridek átlagában száraz feltételek mellett 17,8 t/ha, öntözött viszonyok között 21,7 t/ha termés).

Gyommentesen tartva

Növényvédelmi szempontból az egyik kulcskérdés a csemegekukorica állományok gyommentesen tartása. Közismert, hogy a csemegekukorica sokkal érzékenyebb a különböző herbicidekre, mint a takarmánykukorica.

Posztemergens gyomirtó szereket hasonlítottunk össze eltérő genotípusú csemegekukorica hibrideknél. A kontroll (kultivátorozott) kezeléshez képest a herbicidek átlagosan mintegy 1 t/ha-ral nagyobb termést adtak mind száraz, mind öntözött feltételek mellett.

A kontroll kezelésben, száraz feltételek mellett, a hibridek átlagában 14,2 t/ha termést kaptunk, míg a herbicidkezelések átlagában a termés 15,4 t/ha lett. Öntözött körülmények között a kontroll termése 17,5 t/ha, a herbicidkezeléseké pedig 18,2 t/ha volt.

dr. Pepó Péter, dr. Csajbók József, dr. Kutasy Erika, dr. Szabó András, dr. Dóka Lajos, dr. Ábrahám Éva Babett, dr. Ragánné dr. Szabó Éva, Seres Emese

Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytudományi Intézet

dr. Vad Attila

Debreceni Egyetem, MÉK, Ökológiai Gazdálkodási-, Kooperatív Kutatási és Tudástranszfer Központ

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum 2024. márciusi számában olvasható. KATTINTSON!

^{(Fotó: ZFW Hortiservice/Facebook)}