A 2021-es évjáratnak is voltak sajátosságai a kalászosgabona termesztésben és a betegségek elleni védekezésben. Ráadásul ezek a sajátosságok nehezen általánosíthatóak, mert területenként eltérő mértékben érvényesültek a kedvezőtlen hatások.
Annyi általánosítás talán megengedhető, hogy sok helyen a gabonára messzemenően kedvezőtlen időjárási viszonyok legalább a betegségek gazdaságilag jelentős fellépésére, terjedésére sem voltak jó hatással, így általában a kevésbé intenzív védekezési tervek is jól sikerültek. Bizonyos esetekben, ahol a kultúráknak és betegségeinek is kedvezőbben alakultak a körülmények (különösen, ha mindez még érzékenyebb fajtával is párosult), a legjellemzőbb kalászos betegségek is megjelentek.
Ilyenek a lisztharmat (búzán és árpán is: 1. fotó) majd kicsit később az árpa hálózatos, és a búza szeptóriás levélfoltosság. A rozsdabetegségek rendkívül későn indultak, és sok helyen (ahol már nem túl aktív levélfelületet találtak, vagy az aktív levélfelület más betegségek miatt megelőző védelemben részesült) nem is okoztak nagy járványt. Kenyérgabonánkban a kalászfuzárium legtöbb helyen legfeljebb csak jelenség-szinten bukkant fel, nem okozott gondokat, és általában is jó minőséget adtak a búzák.
Mind búzában, mind árpában a kulcsfontosságú legfelső 3-4 levélemelet a lehetőségeknek megfelelő ideig életképes maradt, sok esetben az érést megelőző száradás előbb vitte el ezeket a leveleket, mint ahogy jelentősebb kórokozók tünetei felléphettek volna rajtuk: ez különösen azokban az állományokban volt így, ahol a lomb megvédésére gombaölővel kezeltek kalászhányás előtt (T2), vagy legkésőbb kalászhányás után vagy virágzáskor. A szárba indulást követően viszont, az alsóbb levélemeletek gyors leszáradását legalábbis le lehetett volna lassítani egy korai gombaölő kezeléssel (T1), ami – ahol nekivágtak ennek – az egész állomány további egészségi állapotára jó hatást gyakorolt.
A kalászos fungicidek és a hozzájuk kapcsolódó technológiák fejlesztésében a Bayer változatlanul iránymutató szerepet kíván betölteni, ami a mai kor követelményei szerint nemcsak az elérhető legjobb biológiai hatékonyságot és költséghatékonyságot takarja, hanem a tőlünk telhető legjobb hozzájárulást is az egyes fenntarthatósági elvárásokhoz.
Készítményeink és a belőlük építkező technológiák tesztelésénél igyekszünk a köztermesztésben előforduló fajták közül a betegségekre az átlagosnál érzékenyebbeket előnyben részesíteni. Az idei évben mind búzában, mind árpában jó szolgálatot tett ez a megközelítés, mert a jövő megoldásainak lehetőségeit gyengébb kalászos évjáratban is tesztelni tudtuk. A jelenlegi kalászos gombaölő palettánk szereplői a legkülönbözőbb csapadék-ellátottságú és sokféle járványhelyzettel fenyegető évjáratban is derekasan megállták már a helyüket. Az idei tapasztalataink és kísérleti eredményeink arról győztek meg minket, hogy az intenzívebb technológiai elemek egy ilyen kevésbé összetett kórtani helyzetben sem számítanak luxusnak, és a magasabb kategóriába sorolt termékeink is alkalmazhatók költséghatékonyan akár az egykezeléses stratégia mentén is.
A szokásos T1-T2-T3 gombaölőszer alkalmazási időpont-megjelölés, amely a kultúrnövény fejlettségéhez igazítja az egyes védekezési időpontokat, nem mindig találkozik a hazai gyakorlattal (főleg kétkezeléses technológiák esetében), mégis a rendszer olyan idősávokat jelöl ki, amihez tarthatjuk magunkat, ha általános technológiai javaslatot akarunk adni.
A szárba indulás kezdetére időzített kezelés takarékos és jól megtérülő opció (gyomirtó szerrel egy menetben gazdaságos a kijuttatása, jó ár-érték arányú). A benne rejlő legnagyobb lehetőség, hogy átmenetileg megfogjuk a bokrosodási csomó szintjéről a szár leveleire történő terjedést, gyakorlatilag minden levélbetegség esetén. Az így alkalmazott gombaölő szer a szár leveleinek többségét (amelyek a kezelés után keletkeztek) már közvetlenül nem tudja védeni, de a fertőzések felfelé terjedését nagyon erőteljesen késlelteti. A Bayer paletta leginkább univerzális eleme, a Falcon Pro a dózis-skála alsó tartományában (0,6-0,8 l/ha) a lehető legjobb előkészítése bármelyik többkezeléses technológiának. Évjárattól, járványhelyzettől és fajtaérzékenységtől függ a hatástartama, de extrém körülmények között is kielégítő megelőző védelmet ad, legalább a zászlóslevél megjelenéséig vagy kiterüléséig. A benne lévő spiroxamin egyedülállóan hatékony és egyedi hatásmechanizmussal rendelkezik lisztharmat ellen, ami ebben az alkalmazási időzítésben erős érv a termék mellett.
A kalászos kultúrákra általánosan jellemző, hogy a felső levélemeletek veszik ki a leginkább a részüket a termésképzésből. A T2 kezelés kifejezetten ezen levélemeletek védelmére fókuszál, mert ezek közvetlen védelemben még nem részesülhettek.
A gyakorlatban is az egykezeléses technológia sokszor egy T2 védekezést jelent, és nyilván itt tudja legjobban megmutatni egy termék vagy egy dózis, hogy mire képes. 2021-ben a T2 gombaölő kezelések gyakran bizonyultak sikeresnek, mert a betegségek nagyon lassú terjedése miatt visszamenő (kuratív) és előremutató (preventív) hatásaik is kielégítően tudtak érvényesülni.
A búza szeptóriás- és árpában a helminospóriumos levélfoltosság (lásd: 2. fotó), szinte egyeduralkodó volt ebben a stádiumban. Az adott kórhelyzetben a magasabb kategóriájú termékek egyértelműen hatékonyabb lombvédelmet biztosítottak.
Az 1. sz. diagram szemlélteti a legintenzívebb gabona gombaölőnk, az Ascra Xpro dózisreakcióját szeptóriás betegséggel szemben. A legfelső levélemeletekre az érés előtti időpontig nem is jutott fel a kórokozó, a T2 kezelés pedig nagyszerű eredményeket adott a felülről számított negyedik levélemeleten is (itt a kezelés utáni hónapban a 40-70 % közti hatékonyság már jónak számít).
Korábbi, hasonlóan száraz évjáratban már az Ascra Xpro alacsonyabb (1,0 l/ha) dózisú T2 (egykezeléses) alkalmazása – a benne lévő hatóanyagok zöldítő, stressztűrést fokozó hatásának is köszönhetően, gazdaságos mértékben növelte a termést (2. sz. diagram). Kedvező csapadék-ellátottságú években egyszeres védelemként csak legalább 1,2 l/ha dózissal javasoljuk. Ugyanezt elmondhatjuk Zantara gombaölő szerünkről, lombvédelemre viszont legalább 1,2 l/ha dózisban javasoljuk alkalmazni. Az ilyen magasabb intenzitást célzó Ascra Xpro-ra vagy Zantarára épülő lombvédelem után a kalászvédelemhez valamelyik specialista termékünket ajánljuk (Prosaro 1 l/ha vagy Falcon Pro 1 l/ha).
A kalászvédelem során a lombvédelemhez hasonlóan több kórokozó együttes leküzdése a cél. A kalászon, pontosabban a kalászkák belsejében ugyanis több fuzárium faj (leggyakrabban ezek keveréke) élősködhet, és (búzán) egyes szeptória-fajok is felbukkanhatnak.
A kalászfuzárium elleni védekezés sikerességét több paraméter vizsgálatával is szokásos ellenőrizni: vizuálisan értékelhető a fertőzött kalászok száma (százalékos előfordulásuk), a kalászon belül a láthatóan fertőzött kalászkák számaránya és a terményben a fertőzött szemek aránya, amely utóbbi fontos minősítési paraméter is, akárcsak a DON toxin tartalom. Az idei vizsgálataink is bebizonyították, hogy a Prosaro még ilyen csekély fertőzési nyomás mellet is a kezeletlenben mért érték 1/3-ára volt képes csökkenteni a termés DON toxin tartalmát.
Amint azt már a lombvédelem kapcsán érintettük, a kalászvédelemre is több lehetőség mutatkozik a Bayer kínálatából. Azok az állományok, ahol az előzmények indokolják, ott vagy a Prosaro-t, mint a kalászvédelem specialistáját célszerű választani (1,0 l/ha dózisban), de az egyébként az univerzális Falcon Pro-t is kalász-specialistává teszi a legmagasabb választható (1,0 l/ha) dózisa.
A kalászos termények megerősödött piaci pozíciója tartósnak bizonyul, ezért indokolt átgondolni és mérlegelni az intenzívebb gombaölő technológia alkalmazását a következő évben.
Bayer Crop Science
