Partnertalálkozót és sajtónapot tartott a KWS Magyarország Kft. a Békés megyei Muronyban, a vállalat kukoricanemesítő állomásán. A rendezvény kulcsszavai kukorica, nemesítés, klímaváltozás, aszály, stressztűrés, új hibridek lehetnének egy keresőprogramban. Napjainkban valamennyinek igen fontos jelentése van termelő, termeltető, nemesítő számára egyaránt.
Pallós Mihály, a KWS Magyarország Kft. ügyvezetője bevezetőjében megemlítette, hogy a KWS csoport egy független, hosszú hagyományokra visszatekintő családi tulajdonban lévő vállalkozás, amely már több mint 160 éve foglalkozik vetőmag-nemesítéssel. Az agráriumban nemzetközi szinten lezajló vállalati fúziók ellenére a tulajdonosi kör döntése alapján a KWS továbbra is egy független cég, a jövőben is önállóan kíván dolgozni, mégpedig továbbra is innovatív módon. E gyakran klisészerűen hangzó jelző mögött azonban komoly tartalom húzódik meg: eddig is és a jövőben is változatlanul nagy súlyt helyeznek kutatásra és fejlesztésre: az erre fordított összeg napjainkban az éves árbevétel közel 20%-át teszi ki. Mint mondta, a piaci versenyben nem elég csak jónak lenni, törekedni kell a még jobb, a legjobb felé. Így az is érthető, hogy az 1999-ben alakult kft. mára már a magyarországi vetőmagpiac meghatározó résztvevőjévé vált.
A 2002-ben létesített muronyi nemesítő állomáson évekkel ezelőtt kezdték el a szárazságtűrő kukorica hibridek nemesítését, s a jövő évben már a szárazság- és stressztűrő hibridek harmadik generációjának tagjait vezetik be a termesztésbe.
A kukoricanemesítéstől a betakarításig
Dr. Németh Tamás, a nemesítő állomás vezetője elmondta, hogy a KWS stratégiai szempontból kiemelt szerepet tulajdonít a 2002-ben Muronyban alapított magyarországi kukoricanemesítő állomásnak. Az itt folyó nemesítési munka a korai és középérésű kukorica hibridek csoportjára fókuszál. Céljuk a kontinentális éghajlati adottságokra legjobban adaptálható nagy termőképességű, aszály- és stressztűrő, betegség-ellenálló hibridek előállítása. A 16 főnyi stábbal dolgozó muronyi nemesítő állomás Magyarországon kívül a Kárpát-medencére, mint ökológiai régióra vonatkozóan Romániában és Ausztriában is folytat kísérleteket.
Mintegy 150 ezer km2-nyi területén végzik munkájukat, így Erdélyben Tordán, a Partiumban Nagykárolyban, továbbá a Tiszántúlon, a Duna–Tisza-közén, a Dunántúlon és Ausztriában Stájerországban több helyen is működnek a kísérleti bázisok. A legváltozatosabb agroökológiai körülmények között tesztelik a hibrideket, s közülük csak a legjobb tulajdonságokkal rendelkezők kerülnek be a potenciális fajtajelöltek közé. A kiterjedt kísérlethálózat arra is lehetőséget teremt, hogy a legváltozatosabb talajtípusokon, ill. száraz klímájú vagy csapadékos régiókban fejlesszék a genetikai alapokat.
A kísérletek fontos helyszínei az ún. teljesítménykísérletek, ahol a hibridjelöltek végső tesztelése zajlik. A hibridek vizsgálatát – tulajdonságaik, reakcióik megismerése céljából – párhuzamosan, aszálykörülmények és optimális (öntözött) körülmények között is elvégzik, hogy minél jobb képet kapjanak viselkedésükről.
Az említett helyeken évente 75-80 ezer parcellán folynak a kísérletek. Ezeken a nemesítők módszeresen és rendszeresen felvételezéseket végeznek, ennek során a növények morfológiai tulajdonságaira, növekedési és fejlődési jellemzőire, agronómiai és technológiai szempontokból fontos tulajdonságaira számos adatot rögzítenek, amelyeket feldolgozva alakul ki a hibrid jelöltekről összeálló kép.
A hibridek tesztelésével párhuzamosan nagy volumenű háttérmunka is zajlik a tenyészkertekben. A muronyi központi tenyészkertben történik az összes hibrid szülővonalainak megfigyelése, felszaporítása, keresztezése, új családok indítása. Több tízezer keresztezést végeznek évente, és emellett ún. megfigyelő tenyészkerteket tartanak fenn Jászboldogházán, Bólyban és Grazban is.
A legígéretesebb hibridek három „belső” vizsgálati évet követően kerülnek bejelentésre a NÉBIH kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleteibe, ahol további két kísérleti évben kell a legszigorúbb követelményeknek megfelelniük.
Az előadó szólt a kísérleti parcellák vetését előkészítő és kivitelező nagy figyelmet és precizitást követelő manuális emberi munkáról, a tévesztés esélyének kizárásáról. Ezt a speciális eszközök (magszámláló gép, csávázógép, parcellavetőgép, parcellakombájn stb.) használata is segíti.
A nemesítői munka gyorsítását teszi lehetővé az, hogy az ígéretes anyagokkal végzendő kísérleteket a mi téli félévünk ideje alatti nyugalmi periódusban Dél-Amerikában folytatják, azaz egy évet nyernek a fajta-előállítás folyamatában, ami még több tervezést, adatfeldolgozást, előkészítést stb. tesz szükségessé az egész nemesítői munkában.
Az előadás után a szakember bemutatta a klimatizált légterű kísérleti vetőmag-tárolót, a laboratóriumi eszközöket, vetőmagszámláló gépeket, majd a szabadföldön dolgozó Wintersteiger parcellavetőgépet és a Baural DP 4000 parcellakombájnt.
Szántóföldi bemutató
A Csárdaszállási Agrár Zrt. területén elvetett bemutató fajtasor előtt előbb Pintér János, a KWS Agroszerviz menedzsere arra utalt, hogy napjainkra a kukorica genetikai terméspotenciálját a nemesítőházak újabb és újabb hibridjei egyre jobban megközelítik. A mégis bekövetkező termésveszteségek egy része a termesztőkön (területi adottságok, technológiai hibák stb.), de közel 75%-ban a kedvezőtlen adottságokon (tavaszi hidegkár, aszálykár és a hőstressz) múlik. Ma már általánosan elfogadott a klímaváltozás ténye, az aszály, a hőségnapok növekvő száma évről évre nagy kihívás elé állítja a növénytermesztést.
A KWS termékfejlesztői 2015-ben alkották meg azt a programot, aminek célja a szárazság- és hőstressz tűrő hibridek előállítása. A beltenyésztett vonalak közül azonosították azokat, amelyek az említett toleranciát hordozó géneket tartalmazzák, továbbá egyéb tulajdonságaikban is stabilak, és keresztezésükkel hozták létre az aszálytűrő hibrideket. Ennek révén mára egy új hibridkategória jött létre a KWS kínálatában, a hőstressz- és szárazságtűrő kukoricák csoportja, amelyet ClimaControl3 néven különböztetnek meg.
Az ide tartozó hibridek három fontos fenológiai fázisban, a virágzás előtt, a virágzás alatt és az után a legkevésbé károsodnak az említett stresszhatásoktól. E hibrideket a virágzás előtt a gyors és egyenletes csírázás, a gyors korai fejlődés, továbbá a jó víz- és tápanyag-hasznosító képesség jellemzi. Virágzáskor a pollenszórás és a nővirágzás egy időben történik, a bibe és a pollen hosszú ideig életképes, ennek eredménye a kiváló megtermékenyülés és a jó szemberakódás. A virágzás utáni időben stresszes körülmények között is kiváló a szemtelítődés, köszönhetően az erősebb gyökérzetnek, a sejtek jó víztároló képességének, a kisebb párologtatásnak és a levelek hosszabb asszimilációs idejének.
Az idei év időjárását elemezve hozzátette, hogy a három fenológiai stádium közül a harmadikban, a szemtelítődés időszakában sok helyen nem jutott elég vízhez a kukorica, ami mindenképpen terméscsökkenésben fog megnyilvánulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemesítő, a fajtatulajdonos az adott termőhelyre leginkább alkalmas hibridet ajánljon a gazdáknak. Erre jó alapot teremt az is, hogy a – kisparcellás tesztelések és kísérletek mellett – a KWS ebben az évben 40 üzemi kísérleti helyszínen is elvetette hibridjeit, s az ott kapott eredmények a szaktanácsadó munkatársakon keresztül minden érdeklődőnek rendelkezésére állnak.
Az általános szakmai ismertetés után Berecz Balázs régióvezető részletesen is bemutatta a fajtasorban lévő hibrideket. Felsorolva legfontosabb morfológiai és agronómiai tulajdonságaikat, a javasolt hasznosítási célt, agrotechnikai és egyéb igényeiket. Kiemelten szólt a ClimaControl3 brandet már viselő négy fajtáról, ezek: a KONFITES, a KAMPARIS, a KWS 2370 és a KWS 4484. A legközelebbi várományosok pedig, amelyek közül kikerül a 3. generációs ClimaControl3 kukorica hibrid, a KWS SMARAGD, a KWS KASHMIR és a KWS DURANGO.