Az aeroponikus termesztési rendszer a hidropónia egyik változata, úgynevezett tápködkultúra, melyben a növényi gyökerek nem tápoldatba merülnek, hanem a rendszerhez tartozó tápoldattartály, valamint mikroszórófejek segítségével juttatják el a tápoldatot a növények gyökeréhez.
Az idei, Kecskeméten megrendezett PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia keretein belül a szokványos módon hosszú előadói listát tallózhatott a kedves résztvevő. A precíziós zöldségtermesztés szekció előadói között szerepelt Prof. Dr. Nagy Attila egyetemi tanár, intézetvezető, akinek előadása egy külön cikk megírását is meginspirálta.
A Debreceni Egyetem berkeiben végzett kutatás célja többek között annak megállapítása, hogy az aeropónia rendszerben nevelt növények tápoldatozási gyakorisága hogyan befolyásolja a növények növekedését, és a további beltartalmi tulajdonságokat.
Az aeropóniás kísérleti tér
A kísérlet során csíráztatás, palántanevelés és hajtatás is zajlik az aeropóniás rendszerben való elhelyezést megelőzően – kőzetgyapot-kockákban nevelik elő a növényeket. Az egyszerű termesztősátor megvilágítását egy közönséges LED-lámpa biztosítja, spektrális állíthatósággal. Levélzöldségeken, salátán, rukkolán, számos növényfajon át vezetett a kísérletezési út: egyes növényeknél a mikrozöldképzés volt fókuszban.
A klímaszoba hő- és páratartalom-szabályozott, ahol a levélzöldségek számára CO2-trágyázást is biztosítanak. Mindkét helységben két CO2-palack, -szabályozó, és -riasztórendszer is beszerelésre került.
A zárt rendszernek köszönhetően növényvédelem tekintetében nem sok gonddal küzdenek a kutatók. Kizárólag sárga ragacslapok biztosítanak védelmet az egyébként elenyésző, mondhatni alkalomadtán megjelenő kártevők ellen.
A tömeg, méret, egyéb fiziológiai paraméterek mérése a kísérletek során
A kutatás célja annak megállapítása volt, hogy a tápoldatozási gyakoriság hogyan befolyásolja a növények növekedését, és a további beltartalmi tulajdonságokat.
A tépősalátánál és a rukkolánál megfigyelték, hogy a tápoldatozás gyakoriságának csökkentése nem befolyásolta kedvezőtlenül a növények növekedését, sőt, bizonyos paraméterek (levélszám, növénymagasság) növekedést mutattak a kísérlet alatt. A tépősaláta, rukkola esetében a napi kétszeri tápoldatozás elégségesnek bizonyult a növények egészséges növekedéséhez.
Fontos figyelembe venni a tápoldatozás gyakoriságát amiatt is, hogy a növények (levélzöldségek) nitrát-tartalma ne lépje túl az 1881/2006/EK rendeletben meghatározott határértékeket (2000 és 4500 mg/kg) az élelmiszerek biztonságának fenntartása érdekében.
A jégsalátánál megfigyelték, hogy az alacsonyabb tápoldatozási gyakoriság stresszt okozhatott az első hetekben, de a növények adaptálódtak az aeropónikus rendszerhez. A fejes salátánál megfigyelték, hogy a nagyobb napi tápoldatozás eredményezte a nagyobb fejátmérőt.
