A hazai növénytermesztés a legutóbbi évek sokkhatásai miatt egyre inkább keresi azokat a lehetőségeket, amelyek az egyre nehezebbé váló agronómiai, ökonómiai hatékonysági körülményekből kiutat jelentenek.
Ezt a jelenlegi bonyolult és nehéz helyzetet sok-sok belső és külső körülmény együttesen idézte elő. Agronómiai szempontból az egyik legfontosabb okát a hazai növénytermesztés szerkezetének végtelen leegyszerűsödése, bizonyos növények termesztéstechnológiai fejlesztéseinek elmaradása jelentette.
Napjainkban a szántóföldi növénytermesztés területének 85%-át öt növény foglalja el, amely a vetésszerkezet végtelen leegyszerűsödését mutatja. Olyan növények vetésterülete marginálódott, amelyeket néhány évtizede még százezer hektár körüli területen termesztettek (pl.: cukorrépa, burgonya, borsó stb.).
A vetésszerkezet ilyen leegyszerűsödése sok-sok piaci, gazdasági, agronómiai és egyéb okokra vezethető vissza, de az kétségtelen tény, hogy az ilyen szimplifikálódott vetésszerkezet jelentősen megnövelte a magyar szántóföldi növénytermesztés ökológiai, agronómiai és ökonómiai vulnerabilitását, azaz könnyen sebezhetővé vált.
Ezen változtatni még nem késő, de annál nagyobb kihívást jelent a termelők részére. Az egyik ilyen nagyobb kérdést az őszi-tavaszi vetésű növények vetésszerkezeten belüli arányának helyes megtalálása jelenti.
Különösen nehéz a két legfontosabb tavaszi vetésű kapás növényünk országos és üzemi szerepének a megtalálása. Érdemes tehát néhány szempont alapján a két növényt, a kukoricát és napraforgót összehasonlítani.
SUVEX és ARNETES SU – korszerű középérésű SU toleráns napraforgóhibridek a KWS kínálatában. Széles körű alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. Peronoszpóra megbetegedés elleni védelemről M9 rezisztenciaszint gondoskodik. Szádor A-F rasszai ellen rezisztensek. További részletekért KATTINTSON A KÉPRE!
Tavaszi kapásnövények perspektívái
A kukorica és napraforgó mind a világon, mind hazánkban a legfontosabb termesztett növények közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben különösen a kukorica vetésterületének növekedése (1970-ben 113,1 millió ha, 2022-ben 203,5 millió ha) volt látványos és ezzel – a búza után – a második legnagyobb területen termesztett növény lett a világon.
A napraforgó vetésterülete ugyan lassabban növekedett abszolút értékben (1970-ben 8,2 millió ha, 2022-ben 27,9 millió ha), de a relatív növekedés mértéke (340%) lényegesen meghaladta a kukoricáét (180%).
Hazánkban a kukorica vetésterülete az elmúlt két évtizedben fokozatosan csökkent (2000-ben 1,193 millió ha, 2023-ben 0,768 millió ha), míg a napraforgóé nagyon dinamikusan növekedett (2000-ben 299 ezer ha, 2023-ban 674 ezer ha).
A hazai termésátlagokban is kedvező növekedést tapasztalhattunk az elmúlt két évtizedben mindkét növénynél, azonban a termésingadozás mértéke – különösen a kukoricánál – rendkívül nagy volt. A jelenlegi 7-8 t/ha-os kukorica és 3 t/ha-os napraforgó országos termésátlagokat nemcsak stabilizálni, hanem racionálisan, gazdaságosan növelni kellene a versenyképességünk javítása céljából.
Exportorientált termelés
Mind a kukorica-, mind a napraforgó-termelésünk szélsőségesen exportorientált. Ez különösen a kukorica esetében okoz drámai nehézségeket bizonyos időszakokban. A kukorica túlzott exportorientáltságát a hazai, belső felhasználás növelésével (állattenyésztés, bioetanol, ipari és élelmiszeripari feldolgozás stb.) lehetne mérsékelni, de ez – sajnos – az elmúlt években nem volt sikeres.
A napraforgó sokkal jobban értékesíthető terméket (nyersen, feldolgozva) jelent, így – talán – ennek az exportorientáltságnak a negatív hatásai kevésbé jelentkeznek.
Mindkét növénynél, de különösen a kukoricánál a piaci árak kiugróan nagy volatilitása mutatkozott meg az elmúlt néhány évben, amely negatív hatású volt nemcsak a gazdálkodók, hanem a kereskedők és feldolgozók szempontjából is.
A folyamatosan csökkenő hazai szántóterületen a megfelelő ökológiai, vetésváltási és egyéb szempontok mérlegelésével a kukorica mintegy 1,25 millió ha, a napraforgó mintegy 0,9-1,2 millió ha területen termelhető számításaink szerint, azaz – megfelelő feltételek mellett – mindkét növény vetésterülete 0,2-0,4 millió ha-ral még potenciálisan növelhető, vagy – a termésátlagaik növelésével és stabilitásával – ezeken a területeken más növények bevonásával változatosabbá tehető a hazai vetésszerkezet.
Az is fontos mindkét kultúránál, hogy milyen alternatív növényekkel – legalábbis részben – helyettesíthetők mind agronómiai, mind felhasználói szempontból. Ezt mérlegelve a kukoricának sokkal nagyobb a más növényekkel (kalászosok, cirok, egyéb gabonák) történő helyettesíthetősége, mint a napraforgónak.
A napraforgó repcével történő helyettesítése hazai éghajlati feltételek mellett csak korlátozottan jöhet szóba.
dr. Pepó Péter
Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytudományi Intézet
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. februári Extra számában olvasható.
