Az első Országos Vetőmag-gazdálkodási Fórum egy rendkívül hiánypótló rendezvénynek bizonyult, melyet Szarvason, a növénynemesítés emblematikus helyszínén rendezett meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A széles körű szakmai fórum a vetőmag-termesztési, értékesítési, szakhatósági, döntéshozói szegmensek közötti kommunikációt, együttműködést volt hivatott támogatni, valamint rávilágítani az ágazat javítandó területeire.
A magyar nemesítésű vetőmag részaránya nem túl kecsegtető
Magyarország korábban előkelő helyet foglalt el a vetőmag-előállításban. Sajnálatos módon azonban a hazánkban előállított vetőmag többnyire határokon kívül kerül felhasználásra. A magyar nemesítésű vetőmag részaránya nem túl kecsegtető: a kukorica esetében ez csupán 5%, a búzáé 45%, a napraforgóé mindössze 1%, míg a repcéé 0% és a sörárpáé szintén 0%, a szója esetében ez 20%, a tritikáléé 60%, a rozsé 50%, az őszi árpáé 40%, a lucernáé pedig 80%.
Az elhangzottak szerint legalább 40-45%-ban saját vetőmagot kellene előállítanunk ahhoz, hogy az önellátás megvalósulhasson. Ennek érdekében azonban a nemesítési program, a vetőmag-előállítás és -forgalmazás egységes rendszerbe helyezése elengedhetetlen.
Papp Zsolt György NAK-elnök előadásában kiemelte a vetőmagágazat stratégiai mivoltát Magyarország szempontjából. A jelenlegi volumen átláthatósága érdekében álljon itt néhány ágazati adat: jelenleg 120-130 ezer ha területen zajlik vetőmagtermesztés, megközelítőleg 1200 vállalkozás támogatásával. A hazánkban előforduló különböző vetőmagok száma 1300. Szűkebb értelemben a szektor 15.000 munkavállaló mindennapi keresetét biztosítja, de tágabb értelmezésben nagyságrendileg 70.000 fő mindennapi kenyerét biztosítja az ágazat.
Úgy tűnik, a vetőmag-nemesítés az a mezőgazdasági ágazat, amely a kutatás-fejlesztési, innovációs beruházások területén a legnagyobb ráfordítást végzi.
Öntözés nélkül lehetséges?
Az öntözés nélküli gazdaságos vetőmagtermesztés napjainkban már nem lehetséges, így reménykedve piaci pozíciónk megőrzésében, ezt a momentumot nem hanyagolhatjuk el: biztató, hogy egyelőre még a világ 10 legkomolyabb vetőmag-előállító országa közé tartozunk.
Azok a külföldi folyamatok azonban, amelyek a magyar fajtákat háttérbe sorolták, az új fajták viszonylatában itthoni környezetben – méltatlan állapot. A magyar ,,nagyhatalmi” státusz e tekintetben kétségtelenül kopik és kopott is…
(Fotó: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem)
Ami egyértelmű változás a közeljövőben, az a vetésszerkezet átalakulása a változó környezeti-gazdasági viszonyok miatt: a jobb vízhasznosítású és környezetistressz-ellenálló fajták térnyerése várható.
Támogatási környezet
A KAP stratégiai terv külön pályázati lehetőségeket kínál az ágazat szereplői számára – vetőmagelőállítási üzem létesítése, illetve azok korszerűsítése, kapacitásbővítése, megújuló energia felhasználása és az energiahatékonyság fokozása területén. A támogatási kérelmek benyújtására várhatóan jövő áprilisban nyílik majd lehetőség.
A fajtaválasztás és a fémzárolt vetőmag jelentősége
Dr. Rádi Feríz, a Pannon Genetic Kft ügyvezető igazgatója a magyar vetőmagszektor gyökeres változásának szükségességét hansúlyozta. A hazai vetőmagtermesztést hármas stresszhatás teszi egyre körülményesebbé: a magas hőmérséklet, a légköri aszály, és az intenzív UV-sugárzás.
Gazdasági értelemben az ágazatot érintő átalakulások ,,előszobájában” az orosz-ukrán helyzetet elemezve kérdés, hogy vajon megmarad-e Ukrajna területi integritása, valamint, hogy az ország milyen forrásból fogja pótolni a vetőmagszükségletét? Vajon meddig tart a az orosz embargó? Mekkora lesz Ukrajna?
(Fotó: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem)
Közös érdekek, melyekről beszélni kell
Kétségtelen, hogy hazánk 2004-es uniós belépésével a magyar vetőmag-felügyeleti szervek versenypiacra léptek. Az Unión belül minden egyes vetőmag-ellenőrzésért felelős hivatal versenyben áll egymással. Eddig földrajzi adottságaink, klímánk megengedte, hogy az 5. helyen álljunk a világon vetőmag-előállítás tekintetében.
Kiemelendő azonban, hogy fontos lenne a bürokrácia csökkentése, és az átfogó digitalizáció fokozása, az innovatív nemesítési technológiák adaptációja – ezek visszautasítása versenyképességi problémát okoz a jövőben.
A fémzárolt vetőmag
A termelőket ösztönözni kell a fémzárolt vetőmagtételek felhasználására – ennek köszönhetően magasabb termésátlagok realizálódhatnak, valamint minősített vetőmag kerül forgalomba, miközben a kutatást végző nemesítőket illeti meg a liszenszdíj. Egyelőre a fémzárolt vetőmag elkerülését nem sújtja szankció.
Megoldásra vár
A rendszerváltás óta a magyar genetikára épülő vetőmagágazat folyamatos leszálló ágban van.
A napraforgó- és repcenemesítésünk kifutott, a szójanemesítésünk megszűnőben van. Kukoricanemesítésünk ugyan van, de piaci részaránya csupán 5%. Őszi búzában a magyar fajták hajdani 78%-os piaci részaránya napjainkra 45%-ra csökkent.
Az említetteken felül akut szakemberhiány lépett fel, hiszen egyre kevesebben választják a nemesítői szakmát, és a helyzetnek nem kedvez, hogy az idős szakemberek mint a nemesítési anyagok kezelőinek nyugdíjba vonulásával értékes anyagok veszhetnek el, mely mellett nyilvánvaló a konzerválási hiányosság is. Felülvizsgálatra szorulnak azok a párhuzamos kutatások is, amelyek felesleges, többszörös K+F befektetést eredményeznek.
(Fotó: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem)
Lehetséges megoldások a vetőmag-nemesítés felkarolására
A magyar vetőmag genetikai állományát, mely jelenleg széttagolt és alacsony hatásfokú fejlesztés alatt ál, célszerű egy közös, átfogó konzerválási és nemesítési program alá vonni. A hazai vetőmagok széles szortimentjét rendszerezve, a legjobb anyagokat kiválasztva versenyképes termékpaletta hozható létre mind belföldi, mind pedig az exportpiacok tekintetében
– hangzott el az előadás során.
A szegmens szétaprózottságának megszüntetése közös értékesítési platform, közös marketingtevékenység, azonos brand, széles, és magas minőségű termékpaletta, és egy koncentrált, támogatott exportpiaci megjelenés segítségével nagyban megtámogatható lenne.
A termékpaletta-management koordinálása, valamint a kívánt piaci fejlődés elérése érdekében egy összehangolt nemesítési koncepció megvalósítása elengedhetetlen. Nem tűr halasztást továbbá a repce-, a szója- és napraforgó-nemesítés újraindítása sem.
A vetőmagkérdés értékelése szuverenitás szempontjából
Az orosz-ukrán háborús helyzet kapcsán is elgondolkodtató, hogy hazánknak jelenleg nincsenek stratégiai vetőmag-készletei egy esetleges háború, pandémia vagy politikai válságból adódó határlezárás esetére.
Ennek orvoslására a hazai genetika évi belföldi és exportpiaci vetésterületének a hazai vetésterület egyharmadát el kell érnie.
A magyar genetikára épülő vetőmagágazatot rövid úton dinamikusan fejlődő pályára lehet állítani, de ehhez a széles körű szakmai együttműködés nem lehetőség, hanem alapvető feltétel.
