A mikroműanyagok ma már mindenütt jelen vannak: a tengerben, a talajban és természetesen a növényekben, a testünkben és a légkörben. Azt viszont még alig tanulmányozták, hogy hogyan hatnak a környezetükre. Most egy új területen tettek aggasztó felfedezést a kutatók.
A Pennsylvaniai Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, hogy a mikroműanyagok hogyan hatnak az időjárásra és az éghajlatra. Kutatásuk azt mutatja, hogy a légkörben jelen lévő mikroműanyagok jégmagképző hatásúak. Ez azt jelenti, hogy a mikroműanyagok befolyásolják a csapadékképződést, így közvetve hatással vannak időjárás-előrejelzésekre, az éghajlati modellekre. Sőt a repülésbiztonságra is, mivel befolyásolják a légköri jégkristályokból származó felhők képződését. A mikroműanyagok még nehezebben megjósolhatóvá és ezért kiszámíthatatlanná teszik az időjárást.
Kiszámíthatatlanná teszik a csapadékot
A mikroműanyagok 5 milliméternél kisebb, sokszor lényegesen kisebb részecskék. Olyan kicsik, hogy akár az agyba is bejuthatnak. Az elmúlt két évtizedben a mikroműanyagokkal kapcsolatos kutatások során kiderült, hogy ezek a maradék anyagok mindenhol jelen vannak. Még a felhőkben is, ahol kiválthatják a felhőképződés folyamatát.
Mivel a szilárd mikroműanyagokra a jég könnyen kicsapódik, az ezeket tartalmazó vízcseppek 5-10 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleten fagytak meg, mint a mikroműanyagokat nem tartalmazók. Ezzel magasabb hőmérsékleten jégkristályok kialakulását okozhatják, ami az átlagosnál erősebb eső- vagy hóeséshez vezethet.
Ahol a mikroműanyagok a felhőkben jelen vannak, ott az eső is kiszámíthatatlanabbá válik. Az olyan szennyezett környezetben, ahol több aeroszolrészecske van, mint például a mikroműanyagok, a víz több részecskére oszlik el, és kisebb cseppeket képez. Emiatt több víz halmozódhat fel a felhőben, mielőtt a csapadék lehullana, aztán viszont intenzívebben eshet, ráadásul kiszámíthatatlan, hogy mikor.
Még az éghajlatot is megváltoztatják
És ez egyáltalán nem túlzás. Ebben az esetben a felhőkben lévő víz és jég egyensúlyáról van szó. A mikroműanyagok jelenléte megváltoztathatja ezt az egyensúlyt, amitől a felhő tulajdonságai is megváltoznak. Általában a felhők a napsugárzás visszaverésével hűtik a Földet, de bizonyos magasságokban előfordulhat, hogy épp ellenkező hatás érvényesül: a felhők takaróként melegíthetik a bolygót. Ezt a folyamatot a kutatók még nem látják át, de már most a veszélyeire figyelmeztetnek.
A régebbi mikroműanyagok másképp reagálnak
A tanulmány azt is vizsgálta, hogy az öregedésük hogyan befolyásolja a mikroműanyagok jégképző tulajdonságait. Ennek oka, hogy a műanyag a napfény és a levegőben lévő egyéb vegyi anyagok hatására megváltozik. Az ultraibolya fénynek, ózonnak és savaknak való kitettség általában csökkentette a legtöbb vizsgált műanyag jégképző képességét, kivételt jelent tartozó polivinil-klorid (PVC), amelynek viszont növelte.
Látható, hogy a mikroműanyagok és az időjárás kapcsolatával foglalkozó kutatások már most veszélyes jelenségekre derítenek fényt. Várhatóan lesznek még újabb eredmények is, amelyek azonban szinte biztos, hogy újabb problémákra világítanak majd rá.
Fotó: Pixabay
