A csökkenő eredmények ellenére továbbra is Franciaország a legfőbb kukoricatermesztő, amelyet Lengyelország és Románia követ. A becslések szerint az Európai Unió 27 tagországában a kukoricatermés mintegy 58,2 millió tonna körül alakul, ami 3,3 millió tonnával kevesebb az előző évinél és 8,3 millió tonnával az elmúlt öt év átlagánál.
Szélsőséges időjárás uralkodott Európában
Ebben jelentős szerepet játszottak a kedvezőtlen időjárási körülmények. Míg a nyugati régiók túlságosan csapadékosak voltak, addig a keleti és délkeleti területek tartós aszálytól szenvedtek. Ennek ellenére 8,8 millió hektár területet vetettek be, ami 6,3%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez az őszi vetésű növényekkel bevetett területek csökkenésének köszönhető.
A szezon elején a terméskilátások még kedvezőek voltak, de a vegetációs időszak során lefelé kellett módosítani őket. Franciaországban várhatóan átlagon felüli, 14,2 millió tonnás termést takarítanak be. Lengyelország és Románia 9,7, illetve 6,8 millió tonnás terméssel követi, bár Romániában az aszály miatt a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent a terméshozam.
Magyarországon a legutóbbi adatok szerint 5,26 tonna/hektáros átlag várható, ami még a szeptemberi, 5,9 t/ha-os, véglegesnek mondott előrejelzést is alulmúlja, amikor 5,15 millió tonna össztermést vártak. Országosan a 874 ezer hektár kukoricaterületből 214 ezer hektár után tettek a gazdálkodók aszálybejelentést.
Németország 4,8 millió tonnás, átlagon felüli termést vár, ezzel a hatodik helyen áll, közvetlenül Olaszország és Magyarország mögött.
Meglepőek a spanyolországi terméskilátások, ahol az aszályos év után most 3,3 millió tonnás termést várnak. Ez 12%-os növekedést jelent az előző évhez képest, de még mindig a hosszú távú átlag alatt van.
A keleti országok jártak igazán rosszul
Különösen a Balkánon várható csalódást keltő termés, ahol a virágzási időszakban a magas hőmérséklet és a csapadék alacsony mennyisége negatívan hatott a terméshozamra. Bulgáriában 44%-os, Romániában és Magyarországon pedig 22%-os csökkenés várható. Horvátországban, Ausztriában és Szlovéniában szintén alacsonyabb termésre kell számítani.
Annak ellenére, hogy néhány országban, például Litvániában, Dániában, Svédországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban több kukoricát fognak termelni, a többletmennyiségek nem jelentősek. Összességében 2024 nehéz évnek számít az uniós kukoricatermelők számára.
Fotó: Pixabay
