Kísérleti eredmények szerint a Limagrain nemesítő cég Danubia kukorica hibridjei 3–7 százalékos „termésmentésre” képesek.
Legújabb szemes kukorica generációjuk, a változó klimatikus viszonyok közt is megbízhatóan teljesítő Danubia előnyeiről tartott előadást Szűcs Péter, a Limagrain magyarországi kukorica és napraforgó termékfejlesztési vezetője.
Az érdekes és hasznos információk a Stresszkezelés a mezőgazdaságban című konferencián hangzottak el, amelyet a Magro.hu rendezett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán február közepén.
„Evidens, hogy ha egy kukorica jól teljesít Európa északnyugati részén, az valószínűleg nem lesz megfelelő a délkeleti régióban. A Limagrain éppen ezért osztotta fel 5 különböző régióra az európai kukoricanemesítési programját, amelyben Magyarország a közép-európai régióval, valamint Franciaországgal szerepel egy régióban” – vázolta fel az alaphelyzetet Szűcs Péter.
Változatos körülmények közt
A globálisan több mint 9000 ezer főt foglalkoztató francia vállalat 25 éve kezdte el a kukoricanemesítést Magyarországon. Szeged közelében, Zsombón létesült kutatóállomásuk, ez a Limagrain legnagyobb ilyen projektje Európában belül. Részben azért, mert nálunk igen változatos körülmények közt tesztelhetők a növények.
Az újdonságnak számító Danubia hibridek – mint a nevük is sugallja – a Duna menti országokban lettek nemesítve, vagyis a közép-európai régióban, annak adottságaihoz igazodva. A kísérleti helyszínek kétharmada Magyarországon, vagy a közvetlen közelében található.
A dél-romániai, észak-bulgáriai területek is nagyon fontosak, hiszen ott jól tudnak aszálystresszre szelektálni.
Ha leegyszerűsítjük a dolgot, a kukorica hibridek két beltenyésztett kukorica vonal keresztezéséből születnek. A Danubia esetében az egyik mindig a közép-európai régióból származik, ezért működnek jól magyarországi körülmények között.
Nagy mentés
A hibridek aszálystressztűrő képessége kiemelkedő, ezáltal a termésstabilitásuk nagyon jó, sokat „mentenek” a termelő számára az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények között. Kísérletek szerint ez a termésplusz 3–7 százalék közötti.
Közös jellemzőjük, hogy generatív megjelenésű hibridek, erős szárral és gyökérzettel, vagyis a tápanyagfelvevő és -szállító rendszerük megbízható. Átlagos hosszúságú, ugyanakkor vaskos csöveket hoznak, vékony csutkával, mélyen ülő szemekkel, és a csővégi berakódás is kedvező.
Kísérleti parcellákon bizonyították, hogy állományszinten szép, kiegyenlített csőtűzési pontokkal rendelkeznek. Ráadásul a csőtűzési pontok viszonylag alacsonyan helyezkednek el, és a csövek mérete is rendkívül kiegyenlített.
Idén két Danubia hibrid kerül piacra, az LG 31.350 (FAO 350-360) és az LG 31.380 (FAO 380-390).
Ha összevetjük őket a konkurensekkel, a történelmi aszályt hozó 2022-es szezonban (amely után mintegy 300 ezer hektárral csökkent a kukorica vetésterülete Magyarországon) a Danubia hibridek többet tudtak a vetélytársaknál. Terméspotenciálban természetesen van különbség a két hibrid között, hiszen az egyik közép-korai, a másik pedig középérésű.
