A világon megtermelt napraforgó mennyiségének több mint felét, közel 60%-át két ország, Oroszország és Ukrajna termelése adja. Eltekintve attól, hogy e két ország már több éve háborúban áll egymással, a napraforgó-termelésük volumenén ez alig látszik.
Az EU – Magyarországgal együtt – csak a harmadik helyet foglalja el a világ napraforgó-termesztésében. A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) prognózisa szerint 58,5 millió tonna napraforgótermés várható a világon 2024/2025-ben.
A 2023/2024-ben megtermelt 57,9 millió tonnához képest tehát 1% emelkedés várható, annak ellenére, hogy Oroszországban 200 000 tonnával, valamint Ukrajnában 300 000 tonnával csökkenni fog a megtermelt mennyiség.
A gyarapodás oka nem más, mint a hozamnövekedés az EU-ban, valamint az egyéb országokban. A 2023/24-es szezonban az 57,9 millió tonna mennyiséget 29,5 millió hektár területről aratják le, azaz 1,91 t/ha átlaghozammal.
A magyarországi napraforgótermelés bővülést mutat, nemcsak a területnagyság vonatkozásában, hanem hozam tekintetében is. Hazánk előkelő helyet foglal el az EU tagországai között is.
Magyarországon az elmúlt 25 évben a napraforgó-termőterület nagysága jelentős emelkedést mutat. A vetésterület növekedése gyorsabb ütemű, mint a termésátlagé. 2000-ben még 300 ezer hektár alatt volt a vetésterület 1620 kg/ha hozammal, 2017-ben pedig közel 700 ezer hektárról 2910 kg/ha termésátlaggal takarították be a napraforgót.
Napraforgó a Ménesbirtokon
Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. területein már több évtizede foglalkozunk a napraforgó termesztésével. Meg kell említsük a másik nagy olajnövényünket is, az őszi káposztarepcét. Mivel mindkét olajnövénynek vannak közös kórokozói is, ezért a vetésforgóban való elhelyezésük körültekintést igényel. Vetésterületük aránya évjáratonként változó mértékű.
Mivel a Ménesbirtok területének kétharmada öntözhető, ezért a napraforgó 2006 és 2015 között inkább az öntözetlen területek hasznosításának egyik lehetséges növénye volt, általában az őszi kalászos növényekkel együtt vetésváltásban termesztettük.
A repce vetésterülete 2017-től kezdett csökkenni, a napraforgó vetésterület pedig emelkedni. A termőterület-növekedéshez hozamnövekedés is társult. Ha a növénykórtani problémák nem gátolnák a vetésforgó kialakítását, akkor a vetésterületet tekintve a kalászos gabona utóveteményeként valószínűleg az első helyen jönne számításba a napraforgó.
Sok esetben így is előfordul, hogy a vetésforgóban két-három év múlva visszakerül ugyanarra a területre. Tapasztalataink szerint a környezetváltozás miatt nagyobb biztonsággal termeszthető, mint például a kukorica. Ökonómiai szempontból tekintve a jövedelmezősége is indokolja a termesztését.
A szakirodalom áttekintésekor különböző termesztéstechnológiákról olvashatunk a magas hozam és a jó minőség elérésének érdekében, főként a tápanyag-utánpótlásra és a szükséges vízmennyiségre vonatkozóan. Gazdaságunkban a tápanyag-utánpótlást tekintve a stratégia változó, egyes években egyáltalán nem juttatunk ki tápanyagot, más esetben összetett tápanyag-utánpótlási programmal dolgozunk.
Kísérleti eredményeink alapján azt tapasztaltuk, hogy a nitrogén-utánpótlás mértéke kevésbé befolyásolja a hozamot.
Viszont a mikroelemek pótlását meghálálja a napraforgó, mely a kijuttatás során kombinálható a növényvédelmi kezelésekkel egymenetben. Termésnövelő hatást mértünk a kén, a bór, a cink, a mangán, a molibdén és a vas mikroelemek alkalmazását követően.
Paulik Árpád, Páll László, Monoki Szabolcs
Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., Mezőhegyes
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. februári Extra számában olvasható.
