23℃ 14℃
július 11. Nóra, Lili, Nelli, Benedek
Növénytermesztés

Növénytermesztési tapasztalatok 2021-ben: gyomosodás az őszi kalászosokban – 2. rész

Agrofórum Online

Második része következik a szántóföldi növénytermesztés elmúlt szezonjára való szubjektív visszatekintésnek, amelyben az őszi kalászosok gyomosodását nézzük meg közelebbről. Ahogyan azt én láttam.

Az előző cikkben, amely e növénykultúrák gombabetegségeivel foglalkozott, idéztem egy kollégától, aki tavasszal úgy látta, hogy „eseménytelen kalászos évünk van”. Ez a sommás megállapítás a kórokozókra igaz volt, azonban korántsem volt az a gyomnövényekre, a gyomosodásra. Ha csak az alapján ítélünk, hogy egy táblára nézve látunk-e az állomány fölé nőtt gyomnövényeket, akkor nagy általánosságban azt mondhatjuk, nem volt különösebb probléma az idén. Voltak -mert mindig vannak- elborzasztó állapotú táblák, de messze nem ezek jelentik az átlagot. Viszont ez a pozitív helyzetjelentés csak abban az esetben igaz, ha nem vesszük figyelembe, mi minden történik az egyszikű gyomnövényekkel, valamint azokkal a kétszikűekkel, amelyek egész vegetációs időben „lent maradnak” az állomány mélyén. Induljunk most egy kicsit messzebbről, mielőtt rátérnénk az elmúlt szezonban történtekre.

Kétszikű gyomnövények

Kezdjük a sort a kalászosokban gyomosító kétszikű gyomnövényekkel, amelyeknél az utóbbi években erőteljes átrendeződés zajlik. Ugyanis egyre nagyobb egyedszámmal, valamint egyre nagyobb borítással jelentkeznek azok a gyomnövények, amelyek már az ősz során csíráznak, kikelnek és együtt telelnek a kultúrnövénnyel. Mely fajokra gondolok? Elsősorban a veronikafélékre (1. kép), ezeken belül a borostyánlevelű és a perzsa veronikára, a tyúkhúrra (2. kép), az ebszékfűre, a mezei árvácskára, a pipacsra, a piros és bársonyos árvacsalánra, valamint a szarkalábfajokra.

1. kép: Nagy tömegű veronikakelés egy búzatáblán (2020.10.29.)
2. kép: Erős tyúkhúrfertőzés egy búzatáblán (2020.11.06.)

Ezek előretörését a gyomfelvételezési adatok is mutatják. A legújabb országos felvételezés eredményei alapján az őszi búza legfontosabb gyomnövényei között az első tízben ezek közül ötöt is megtalálhatunk! A tyúkhúr rögtön az első helyre került, míg a korábbi országos felvételezés során még a tizenegyedik helyen szerepelt, de hasonlóan nagy ugrást hajtott végre a borostyánlevelű veronika is, amely most a negyedik helyen szerepel, szemben a korábbi tizenhetedikkel. Ezekhez a változásokhoz kicsivel több mint tíz év elegendő volt! Ezek az adatok is azt mutatják, hogy nagyobb figyelmet érdemelnek azok a gyomnövények, amelyek már az ősz során megjelennek az állományban, sőt, kedvező körülmények között akár a tél során is kikelhetnek és együtt telelnek a kultúrnövénnyel. Természetesen termőtájanként változó, hogy mely fajok okoznak problémát, vagy egyáltalán jelen van-e valamelyikük.

Egyszikű gyomnövények

A kétszikűeken kívül, ha kisebb területen is, de gondot okoznak az egyszikű gyomnövények is. Itt a nagy széltippanra, a hélazabra, a rozsnokfélékre (3. kép), a parlagi ecsetpázsitra (4. kép), vagy újabban a perjefélékre kell gondolni. Ezek közül némelyik, pl. a nagy széltippan, vagy a hélazab már jól ismert, egyes termőtájakon hosszú idő óta küzdenek velük a gabonatermesztők. Miközben ezek egyre több, eddig nem fertőzött területen jelennek meg, vannak feljövőben lévő gyomnövények is, pl. a rozsnokfajok, vagy a parlagi ecsetpázsit, amelyeket egyre több táblán és egyre nagyobb tömegben láthatunk. Ezek közül a legtöbb már az ősz során kikel, együtt telel kultúrnövénnyel, majd nyár elején magot hoz.

3. kép: Óriási tömegű meddő rozsnok búzában (2021.05.16.)
4. kép: Parlagi ecsetpázsittal erősen fertőzött tritikálé (2021.04.28.)

A károsítás

Felmerülhet, hogy ugyan milyen problémát okozhatnak ezek a gyomnövények, amelyek még csak nem is minden esetben jönnek az állomány fölé? Pedig a kártételük, annak ellenére, hogy nem látványos, jelentős lehet. Elnyomni ugyan nem fogják a kultúrnövényeket, azonban a jelenlétük árát egy nagyon fontos terméskomponensen, a kalászszámon keresztül fizetjük meg. A nagy tömegben kikelő gyomnövények ugyanis szinte az „első perctől” kezdődően komoly konkurenciát jelentenek a kultúrnövények számára a vízért és a tápanyagért folytatott versengésben (5. kép). Nagy egyedszámnál hatással vannak a bokrosodás mértékére, egyrészt úgy, hogy eleve kevesebb sarjhajtást képeznek a búza- vagy árpatövek, másrészt olyan módon, hogy a kultúrnövény végül nem nevel meg minden hajtást, amely képződött, ezért azok leszáradnak. Ez a kártétel önmagában is elegendő lehet ahhoz, hogy termésünk fájdalmasan nagy hányadát veszítsük el.

5. kép: Ekkora tömegű tyúkhúr már igen komoly konkurenciát jelent (2021.01.30.)

Pedig gyomirtunk, mi akkor a baj

A fentiekben említett gyomnövényekkel szembeni védekezés a megszokottól eltérő szemléletet kíván. A jól megszokott gyakorlat szerint a tavaszi gyomirtásunk főként a kétszikű gyomnövények ellen irányul. Az ennek során alkalmazott hatóanyagok jó része persze elpusztítja felsorolt széleslevelű gyomnövényeket is, a baj azonban az, hogy többnyire már későn. Jelenleg a legnagyobb területen szulfonil-karbamid típusú gyomirtó hatóanyagokat használunk a kétszikű gyomnövények elleni védekezésben. Ezek közül a legtöbbnek megvan az a nagyon kedvező tulajdonsága, hogy a kultúrnövény fejlettségi állapotát tekintve széles a felhasználási időszak, amikor a fitotoxicitás veszélye nélkül kijuttatható. Azaz, van időnk kivárni, hogy a tavasszal csírázó gyomnövények, vagy az árvakelésű napraforgó minél nagyobb hányada kikeljen, így egyetlen kezeléssel megoldhassuk a gyomirtást. Azonban ez a gyakorlat az ősszel kelő kétszikű gyomnövények ellen összességében nem hatékony, azok ilyenkor már vegetációjuk végén járnak, lassan már magot érlelnek, amelyek előbb vagy utóbb, de a talajra kerülnek (6. kép). Ezért az ilyen gyomirtási technológiával nem tudjuk csökkenteni a talaj gyommagkészletét e gyomfajok esetében. Sőt, ekkorra már megtörtént a károkozásuk is, ezért az ilyen kései gyomirtásnak szinte már semmi jelentősége sincs az esetükben. Ezért már az ősz során törekednünk kell arra, hogy korán, a vetés után kelés előtt, vagy a néhány leveles gabonaállományban elvégzett védekezéssel kikapcsoljuk a gyomkonkurenciát, egy- és kétszikűt egyaránt. A kora tavaszi gyomirtás nem tökéletes megoldás ugyan, azonban mégis jobb választás lehet, mint az időben késve elvégzett kezelés.

6. kép: Az utánpótlás, talajra szóródott veronikamagok (2021.05.31.)

Milyen is volt az előző szezon

Azért is tartottam fontosnak leírni a fentieket, mert a területeket járva az elmúlt szezonban is azt láttam, hogy egyre több a probléma az ősszel kelő gyomnövényekkel. 2020 őszén a kellően nedves körülmények között nagy tömegben keltek mind az egyszikűek, mind a kétszikűek (7. kép).

7. kép: Egy- és kétszikű gyomnövények tömege (2020.11.17.)

Az enyhe tél semmiféle problémát sem okozott számukra, gond nélkül átteleltek (8. kép), így tavasz végére a kétszikűek, nyár elejére az egyszikűek is nagy tömegben neveltek magot.

8. kép: A meddő rozsnok bírja a fagyot. A „barna csíkokban” fagykárt szenvedett búza, a „zöld csíkokban” sértetlen rozsnok látható. (2021.02.19.)

Természetesen a magról kelő gyomnövényeken kívül a kalászosok tipikus évelőit is megtalálhattuk a gabonatáblákban. A mezei acat (9. kép) helyenként nagy tömegben mutatkozott, azonban tendenciájában e gyomnövény jelentősége mintha csökkenne. Ugyancsak kisebb problémát okoz az apró szulák is, én magam alig találkoztam az általa „beszőtt” foltokkal.

9. kép: A mezei acat komoly ellenfél, de jelentősége egyre csökken (2021.06.26.)

Természetesen minden termőtájnak megvannak a sajátos gyomviszonyai, általánosan előforduló gyomnövényei. Ez akár táblaszinten is változhat, függ az alkalmazott műveléstől, a gazdálkodás színvonalától, a terület talajadottságaitól, de még hosszan sorolhatnánk, mi mindentől. Azonban, látva a kalászosaink gyomösszetételében történő változásokat, egyre inkább úgy tűnik, át kell gondolkodnunk a gyomirtási technológiánkat és abban helyet kell adnunk az őszi gyomirtásnak.

Az elmúlt szezonban a gyomnövények okozta gondok mellett szinte eltörpültek a rovarkártevők által okozott problémák. A sorozat következő részében ezt a témát néznénk meg közelebbről.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Repcéink egy lépéssel a klímaváltozás előtt járnak

2025. július 11. 14:10

A nemesítésnek több genetikai tulajdonságot egyszerre kell megcéloznia, hiszen ezek együttese biztosítja, hogy a hibridek a stresszhatások széles körének ellenálljanak.

Így válasszon hatékony és stressztűrő repcehibridet!

2025. július 8. 14:10

Sokan felteszik a kérdést maguknak: biztosan jól hasznosítja a műtrágyát a választott repcém? Pedig az eldöntése pofonegyszerű.

Megvan a megoldás a repcetermesztés kihívásaira

2025. július 4. 11:10

A repcetermesztés új korszakba lépett: a RAPOOL hibridjei stabil termést és nagyobb rugalmasságot kínálnak a változó körülményekhez.

Hyvido Neo- vírusrezisztens hibrid árpák a Syngenta-tól

2025. július 3. 13:10

A gabonákat támadó vírusok esetében az enyhe telek is közrejátszanak abban, hogy növekszik a vírusnyomás az ősziárpa-állományokban.

Kártevők az őszi kalászosokban

2023. november 15. 09:10

Kalászos gabonáinkat nem olyan kultúraként tartjuk számon, amelyeknek sok ősszel károsító kártevője lenne. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne találhatnánk kártételre bennük, vagy hogy ne lennének olyan kártevőik, amelyek figyelmet érdemelnek.

Tetemes a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke kártétele

2019. szeptember 24. 09:03

A tartós szárazság felgyorsította a kukorica érési folyamatait, így a korai érésű hibridek aratása is megkezdődhet.

Intenzív talajélet nélkül nincs hatékony növénytermesztés, avagy a baktériumkészítmények szerepe a szárbontásban!

2019. október 9. 08:06

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.

Növénytermesztési tapasztalatok 2021-ben: rovarkártevők az őszi kalászosokban - 3. rész

2021. november 30. 04:46

A szántóföldi növénytermesztés elmúlt szezonjára történő visszatekintés harmadik része következik, a kalászosok rovarkártevőivel kapcsolatban tapasztaltak összegzése. Ahogyan azt én láttam.