Növénytermesztés

Szerves trágyák jelentősége és alkalmazásuk a zöldségtermesztésben, I. (Állati eredetű trágyák szerepe a zöldségtermesztésben)

Agrofórum Online

A szabadföldi és a hajtatott zöldségtermesztésben alkalmazott tápanyagellátás kapcsán szakkönyvekben, szakcikkekben, termesztési tanácsokban gyakran hivatkoznak a szerves trágyázásra, mint fontos talajjavító módszerre és tápanyagforrásra. Részletezésére, hogy mennyit, milyet, mikor és hogyan kell adni, ritkán térnek ki a javaslatok, pedig ezek ismerete nélkül rosszul, hibásan, esetenként pazarlóan lehet használni ezeket a rendkívül jelentős és a kertészeti termesztésben nélkülözhetetlen anyagokat.

Növénytermesztés, de különösen kertészet, pontosabban zöldségtermesztés mint nagy szerves trágyaigényű ágazat szempontjából különösen sajnálatos, hogy a szerves trágya mennyisége, mint a szerves trágyázott terület is, jelentősen visszaesett, az elmúlt években mindössze ~230-240 ezer ha-on történt átlagosan 16 t/ha mennyiség kiszórása. A hígtrágyázás kevésbé a zöldségtermesztő területeket érintette, inkább a szántóföldi növények alá került kijuttatásra 54 000 ha felületen, átlagosan 53 m3/ha mennyiségben.

Nagyüzemek részére törvény írja elő a szerves trágyák gyűjtését, tárolását, használatát, ezekkel a szabályokkal a kisebb üzemekben, magángazdaságokban, önellátásra termelő kertészetekben sokszor nincsenek tisztában, mint ahogy a szerves trágyák értékét, tulajdonságait, esetleg használatukkal járó veszélyeket sem ismerik.

Mivel egy-egy cikkben, a zöldségfélék termesztési tanácsainak ismertetése és a termesztéstechnológia leírása során erre általában nincs lehetőség, most az év végén, a talajforgatás és alaptrágyázás idején szeretnénk ezt a hiányosságot pótolni, az ezzel kapcsolatos ismereteket átadni az olvasóknak.

A szerves trágya gyűjtőfogalom, ilyen megnevezés alatt – különösen a zöldségtermesztésben – sokféle anyagot tartunk számon: istállótrágyák (hígtrágya), zöldtrágyák, tőzegtrágya, mezőgazdasági és ipari komposztok, továbbá egyéb szerves anyagok, mint szalmatrágya, faforgács, fűrészpor, letermett gombakomposzt stb. Hatásuk a talajra alapvetően három területen van:

  • tápanyagforrás,
  • talajszerkezet javítás és
  • talajélet fokozása. 

Állati eredetű szerves trágyák

A szerves trágyák tápelem összetétele, ide értve az egyes kémiai elemeket, mennyiséget, formát nagyon különböző (1. táblázat), ezért nem helyes és pontos az, amikor csak általánosságban trágyamennyiségről beszélünk. Az állati eredetű trágyák összetételét, a talaj szerkezetére és a talajéletre gyakorolt hatásukat alapvetően négy tényező határozza meg:

  • a trágyát termelő állat,
  • a feletetett takarmány,
  • az alom összetétele és mennyisége,
  • a trágyakezelés módja, a trágya érlelése.
Trágya megnevezésenitrogén (N)foszfor(P2O5)kálium(K2O)
Marhatrágya0,4-0,50,15-0,40,2-0,3
Sertéstrágya0,45-0,50,1-0,20,5-0,7
Juhtrágya0,4-0,80,1-0,30,5-0,7
Lótrágya0,5-0,60,6-0,80,2-0,6
Baromfitrágya0,4-1,00,25-1,250,3-1,5
1. táblázat: Fontosabb szerves trágyák tápanyag-összetétele (%)

A szerves trágyák közül legnagyobb jelentőséggel a zöldségtermesztésben az istállótrágyák bírnak. A friss istállótrágya az állatok ürülékéből (bélsár és vizelet), valamint az alomból áll. 

A bélsár nagyobb része, kb. 80%-a víz és 20%-a szerves anyag, mindössze 1% körüli az ásványi anyag mennyisége. Nagy a lignin és a cellulóz tartalma – ezek kevésbé emészthetők, szemben a szénhidrátokkal, amelyek az emésztés során beépülnek az állat szervezetébe.

A nitrogén és a foszfor fehérje formában van jelen. Jelentős mennyiségű élő és elhalt baktérium is található a szilárd ürülékben – 1 g szarvasmarha trágyában több milliárd található -, amelyeknek a trágya lebomlása során, illetve a talajélet fenntartásában van fontos szerepe.

A trágya másik alkotóeleme a vizelet, fontos növényi tápanyagban, a nitrogénben különösen gazdag, állatfajtól függően 0,5-1,5%-ot tartalmaz, továbbá foszfortartalma is számottevő 0,1-0,15%. A nitrogén döntő része karbamid, ami gyorsan nitrogénre, vízre és szén-dioxidra bomlik, ebből adódóan helytelen tárolása során a trágya értékéből sokat veszíthet. 

Az istállótrágyák kapcsán szokás „hevítő hatásról”, régi kifejezéssel heves trágyáról beszélni, ami a gyors bomlásukra utal. (Ennek a tulajdonságuknak korábban a biofűtéses melegágyaknál, mint melegítő trágyatalpnak volt nagy jelentősége.)

A trágyában minél több az alomhoz viszonyított ürülék mennyisége, annál gyorsabban, intenzívebben bomlik, ami bizonyos körülmények között a zöldségfélékre is káros lehet, tekintettel arra, hogy a talaj sótartalmát károsan megnövelik, és ebből adódóan a gyökereket perzselik. A heves és éretlen trágyák zárt térben is súlyos károkat okozhatnak, nemcsak a gyökérzetet pusztítják, de a levegőbe kerülő ammónia a lombozatot is leégetheti.

Az istállótrágyák – bizonyos kezelést (érlelést) követően – valamennyi zöldségféle alá adhatók szabadföldön és hajtatásban egyaránt. A lótrágyák nagyobb részét a csiperkegomba termesztők hasznosítják.

A karámtrágyák jelentős mennyiségű szárazanyagtartalmuk mellett magas, könnyen felvehető nitrogéntartalommal is rendelkeznek, ebből adódóan gyorsan bomlók, a talaj szerkezetére kedvező hatással vannak. Használatuk kertészetekben nemigen terjedt el gyomosító hatásuk miatt.

A sertéstrágya korábban a kisgazdaságokban, házikertekben az egyik leggyakrabban használt szerves trágyaféleség volt. A házi sertéstenyésztés visszaesése miatt központi telepeken nagy mennyiségben képződik, ürüléktartalma magas, almot nem, vagy csak keveset tartalmaz, ebből adódóan nagyon tömény trágya. Gyakran az ólak, sertéstelepek fertőtlenítésére használt anyagok is előfordulnak bennük, amelyek növénytoxikus hatásúak lehet.  

A baromfi ólakból és a baromfi telepekről kikerülő ürülék növényi tápanyagok szempontjából igen gazdag, nagyon jó tápanyagforrás, magas nitrogén, foszfor és kálium mellett kevés vizet tartalmaz. Alacsony alomtartalmuk miatt talajszerkezet javító hatásuk kisebb, mit általában más szerves trágyáké.

Gyorsan összeszáradnak, ebből adódóan nehezen kezelhetők, gondot jelenthet a talajon történő egyenletes elterítésük. Erősen perzselő hatásuk következtében használatuk során gyakoriak a magas sótartalmából adódó növényélettani és fejlődési rendellenességek. Égető, növénykárosító hatásuk mérséklése érdekében gyakran más szerves anyaggal (például fakéreg, szalma, stb.) vagy más állati trágyával keverik őket.

(Fotó: Goumbik/ Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

FERGETEG-es eredmények Martonvásárról

2025. március 28. 16:10

Az Mv Fergeteg, az első hazai nemesítésű, intenzív termesztési körülmények közé is ajánlható őszi zabfajta.

A 2024. évi kalászos vetőmag-előállítások tapasztalatai  

2025. március 25. 08:10

Az elmúlt évek időjárási szélsőségei döntően befolyásolják a kalászos ágazatot, és azon belül a vetőmag-előállítás eredményeit.

Az oroszok gigantikus üvegházat építenek az Urál hegységben

2024. január 4. 13:40

A Tyumeni régió területén egy korszakalkotó üvegház-komplexum, a „TyumenAgro" építése zajlik, amely az Uráli Föderációs Körzet eddigi legnagyobb létesítménye lesz. A tyumeni vállalkozás célkitűzése az, hogy évente 8500 tonna zöldséget termeljen. Ezzel a beruházással az üvegházi termesztési terület közel 52 hektárra bővül.

Szerves trágyák jelentősége és használata a zöldségtermesztésben, II. – Takarmányozás és az alom hatása a trágya tulajdonságaira

2023. november 27. 07:10

Előző írásban ismertettük a zöldségtermesztésben leginkább használatos állati eredetű szerves trágyákat, továbbá kertészeti szempontból legfontosabb tulajdonságaikat. De tudni kell, hogy a trágyák használhatóságát a tenyészállaton kívül befolyásolja még a feletetett takarmány, valamint nagymértékben az alom minősége és mennyisége is.

A páratartalom és szabályozása

2019. augusztus 5. 04:36

Míg a késő őszi, téli és kora tavaszi hónapokban, tehát a hajtatásban a magas, a nyári hónapokban, elsősorban szabadföldön az alacsony páratartalom jelent a zöldségtermesztésben gondot.

Lehetőségek a fűtés nélküli fóliasátrak őszi hasznosítására II.: spenót hajtatás

2023. augusztus 1. 06:10

Az őszi hajtatásnál egy fontos szabályt kell a termesztőknek szem előtt tartani!