Növénytermesztés
Növénytermesztés

XXIII. Növénynemesítési Tudományos Nap az Akadémián

XXIII. Növénynemesítési Tudományos Nap az Akadémián

Agrofórum Online

Idén is a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont a sorrendben XXIII. Növénynemesítési Tudományos Napnak. A Plenáris ülés után párhuzamosan, összesen hat szekcióban zajlottak a széles témakört felölelő előadások, amelyek keretében a legújabb nemesítési és kutatási eredményeket mutatták be a hazai agrárszakemberek és kutatók.

A Plenáris ülés közönsége a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében

A nyitóelőadások közül az első a 2016-2050-es időszakot felölelő magyarországi agrárstratégia legfontosabb elemeit ismertette. A következő kettő a modern növénynemesítés szolgálatában álló legkorszerűbb genomikai, illetve fenomikai módszerekről nyújtott átfogó képet. Majd Bóna Lajos a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke az elmúlt év során kitüntetésben részesült növénynemesítők szakmai pályáját mutatta be, végül az elhunyt kollégák emléke előtti főhajtással zárult az ülés. Áttekintve az ezt követő szekcióülések tematikáját, nehéz volt a választás. Bepillantva a szekciók munkájába, a teljesség igénye nélkül szó volt a Bánkúti búzavonalak új szemléletű reológiai jellemzéséről, a sóstressz hatásáról rizsfajtákon, az ideális szártípus kialakításáról a napraforgó nemesítésben, az aszály és hőstressz hatásáról az őszi búza ivaros folyamataiban, továbbá új kajszihimlővírus (PPV) rezisztenciaforrások feltárásáról a közép-ázsiai fajtakörből és a hiperspektrális képalkotáson alapuló diagnosztika dróntechnológiával történő alkalmazásáról a növényi fenotipizálásban.


Bóna Lajos, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke

A szekcióülések szünetében a poszterbemutató tovább színesítette a konferencia programját. A változatos összeállításban például a Salmonella enteriditis elleni ehető vakcinával kapcsolatosan, a csicseriborsó géntartalékokról, a kukoricatermesztésben megjelenő új fuzárium fajról (Fusarium temperatum), a füstölt fűszerpaprika őrlemény előállításáról, valamint a vörös gyümölcshúsú hazai almahibridekről szerezhettünk új ismereteket, továbbá „Az épített belső terek levegőminőségének javítása aktív és passzív rizo-fitofiltrációval”, illetve „Tarackbúzafajok betegség-ellenállóságának beépítése a termesztett búzába” címmel olvashattunk összefoglalót.

A világnépesség növekedése az élelmiszerigény fokozódásával jár, így minden országban az élelmiszertermelés egyre inkább fel fog értékelődni. Az élelmiszergazdaság az ország stratégiai ágazata, melynek fejlesztése és a jövőbeli céloknak való megfelelés érdekében a Földművelésügyi Minisztérium megalkotta Magyarország Nemzeti Élelmiszergazdasági Programját a 2016-2050-ig terjedő időszakra – mondta el Feldman Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára.


Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára

A hosszútávú tervek készítése során bizonyos trendeket, kockázatokat szükséges értékelni, továbbá túl kell lépni a hétéves európai uniós tervezési ciklusokon. Az agrártárca által kidolgozott stratégia sarokpontjai közé tartozik, hogy a magyar élelmiszer kifejezésnek a biztonságos, GMO-mentes és egészséges, jól ellenőrzött élelmiszer szinonímájaként kell szerepelni itthon és külföldön egyaránt, továbbá, hogy a jövő élelmiszergazdaságának tudásra és innovációra kell épülni. A hosszútávú koncepció kidolgozása során számos kihívással kell szembenézni. Ezek közé tartozik a klímaváltozás, a piaci ciklikusság és árvolatilitás, a fogyasztói szokások, valamint a társadalom- és kereskedelempolitikák változása, továbbá a koncentrálódó, illetve globális láncokká szerveződő konkurencia, emellett a generációs problémák és a munkaerő kérdése is.

Feldman Zsolt bemutatta hazánk jelenlegi részesedését az Európai Unió mezőgazdaság kibocsátásából. E tekintetben kiemelkedő kukorica- és napraforgótermelésünk, valamint a baromfiágazat teljesítménye. A jelen helyzetből a távoli jövőbe vezető út sok lépésen keresztül tehető meg. Ezek közül kiemelhető a tudásalapú gazdaság erősítése, a hozzáadott érték növelése, a termelékenység javítása, a hálózatosodás támogatása, a klímaváltozásból adódó termelési kockázatok csökkentése, valamint a rendelkezésre álló erőforrások fenntartható használatának fokozása. A programban kitűzött számszerű cél az, hogy az élelmiszeripar bruttó hozzáadott értéke 2,5-szerese legyen a mezőgazdasági bruttó hozzáadott értékének (jelenleg alig 50%-a), továbbá, hogy az agrárexport nagysága jelenáron érje el a húszmilliárd eurót (jelenleg 8 milliárd).


A XXIII. Növénynemesítési Tudományos Napot Veisz Ottó, az MTA doktora nyitotta meg

A genotipizálási módszerek fejlődésének bemutatásával kezdte előadását Karsai Ildikó az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos osztályvezetője. A genetikai erőforrások genotipizálási és fenotipizálási rendszerek felhasználásával történő feltárása az új fajták előállításának egyik meghatározó lépése. A genom alapú szelekció teljes génhatásokat magába foglaló modell. Nem foglalkozik az egyedi gének azonosításával, hanem egyszerre értékeli az összes kishatású gént. Nem szükséges a markerek kapcsoltsági rendszerének ismerete vagy a teljes genom lefedettség. Komplex tulajdonságokra (pl. abiotikus stressztolerancia) folytatott szelekcióban hatékonysága kiemelkedő. Alkalmazásával feleslegessé válhat a többéves, többtermőhelyes fenotipizálás. A teljes genomi nemesítési értékbecslésre alapozott szelekció helyettesítheti a fenotípusos szelekcióra alapozott nemesítési eljárásokat. Az előadó kitért a génszerkesztés lehetőségére is, és az ebben legelterjedtebb CRISPR/CAS rendszer működésére, valamint az indukált mutációban rejlő lehetőségekre.


Karsai Ildikó, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos osztályvezetője

A genomikai módszerek bemutatása után Vass Imre a Szegedi Biológiai Kutatóközpont igazgatójának a növényfenomikai módszerek alkalmazásának lehetőségeivel foglalkozó előadása következett. A növényfenomika fő kérdése az, hogy a genomban kódolt genetikai információk és a környezet hatása együttesen miként befolyásolja a növény fejlődését, fiziológiai állapotát. A növényfenomikai platformok nem-invazív távérzékelési módszereket használnak. Ugyan a képalkotó eljárások az alapkutatáshoz tartozó témát ölelnek fel, felhasználásukra a növénynemesítésben számos lehetőség kínálkozik. A hiperspektrális képalkotás drónokra elhelyezett kamerákkal történik. A módszerrel összegyűjtött nagy mennyiségű adat a felvételezett növényállományról sok hasznos információval szolgál. Az infravörös képalkotás tulajdonképpen hőfényképezés, amikor a növény által kibocsátott infravörös fény detektálása zajlik.


Vass Imre a Szegedi Biológiai Kutatóközpont igazgatója

További fontos képalkotási eljárásokhoz tartozik a klorofill fluoreszcencia képalkotás, a radar elven működő távolság mérést lehetővé tevő 3D lézer szkennelés, mely a növény morfológiai modelljének előállítására alkalmas, valamint a röntgensugár tomográfia (mCT képalkotás), az NMR képalkotás és a pozitron emissziós tomográfia (PET) is, mely tápanyagtranszporttal kapcsolatos vizsgálatokban használható. A kutatók többféle fenotipizálási platform közül választhatnak, így a képalakotásra sor kerülhet klímakamrában, üvegházi, illetve szabadföldi rendszerekben egyaránt. A növényfenomika aktuális kihívása az olcsó és ezért széles körben alkalmazható módszerek kidolgozása, melyek nagy mértékben építenek a vezeték nélküli hálózatba kötött szenzorok által szolgáltatott információkra. A módszer gyakorlati használatára példaként említhető az „okos cserép” projekt, mely az egyszerűbb szenzorok által gyűjtött adatokon alapul.

(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)

Szarvasgomba célú erdőtelepítés

2019. december 9. 07:12

Termeszthető a szarvasgomba? Hogyan? Mennyi bevételt lehet ebből realizálni? Jelenleg pályázat is fut rá! Érdemes belefogni? Ezekről beszélgettünk a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnökével, Ulrich Józseffel, az első erre a célra telepített erdőben.

Változó körülmények – alkalmazkodó napraforgóhibridek

2019. december 3. 08:33

Évről évre frissülő kínálatunkkal igyekszünk partnereink magas elvárásainak eleget tenni. Előttük nyitva áll az a lehetőség is, hogy cégünk egyedülállóan széles vetőmagkínálatával tervezzék meg egész éves vetésforgójukat, így biztosítva a magas minőség mellett az egyszerűbb adminisztrációt is.

Csúcshibridek, a magas termésszintek garanciái

2019. december 2. 11:02

Korunk egyre szélsőségesebb időjárási viszonyaira és partnereink magas szintű elvárásaira nyújtanak megoldást a SAATEN-UNION új kukoricahibridjei és kollégáink kiemelkedő szaktudása.

Agrár stresszoldás

2019. november 26. 16:47

A CAUSSADE kukorica és napraforgó vetőmagjaiból fejlődő állományok kedvezőbb víz- és tápanyaghasznosításuk révén intenzívebb és homogénebb virágzásúak.

Határ a csillagos ég?!

2018. május 10. 16:35

A robotnemesítésé lenne a jövő? Sokan tettük fel a kérdést nyilvánosan is, megcsak úgy magunkban, amikor meghallgattuk Szegeden egy multinacionális növénynemesítő cég képviselőjének előadását.

Egyre nagyobb kockázatot jelent a szárazság! - Szárazságtűrő növények és aszálytérkép jelenthetik a megoldást

2019. április 23. 06:48

Az utóbbi években az éghajlatváltozásnak is köszönhetően az időjárásunkban a szélsőségek dominálnak: a klímaváltozás miatt vannak kifejezetten csapadékos időszakok, azonban emellett a rendkívül száraz évek előfordulásának valószínűsége is nőtt.

Új lendületet kaphat a spenótnemesítés

2017. június 22. 10:14

A spenótperonoszpóra hatalmas termésveszteségeket okoz Kaliforniától egészen az északi fekvésű New Yorkig.

Könyvbemutató: PRECÍZIÓS NEMESÍTÉS Kulcs az agrárinnovációhoz

2017. május 10. 20:44

Balázs Ervin és Dudits Dénes szerkesztésében megjelenő kiadvány 19 szerző munkáját tartalmazza.