18℃ 14℃
július 9. Lukrécia, Veronika, Hajnalka
Növényvédelem

A cukorrépa cerkospórás levélfoltosságáról

Agrofórum Online

A cukorrépa fertőző betegségei között elsősorban vírusokat és gombákat találunk. A virózisok közül a répa nekrotikus sárgaerűség (rizománia) vírus jelenti a legnagyobb veszélyt a termesztés eredményességére. Gombás eredetű betegségek egész sora képes megtámadni a cukorrépát, melyek közül gyakoriságukat tekintve két betegséget kell kiemelnünk. Az egyik a gyökérfekély, melyet több – 6-8 – gombafaj képes létrehozni, a másik nagyon gyakori betegség a cerkospórás levélfoltosság.

 

A betegség tünetei

A betegség első tünetei általában június folyamán jelennek meg, amikor először a legidősebb leveleken 2-4 mm átmérőjű vöröses, lilás szegélyű szürke színű foltok láthatók. A foltok száma egyre növekszik, ami végül az egész levél pusztulásához vezet. A tünetek a mind fiatalabb levelekre is átterjednek, végül csak a szívlevelek maradnak egészségesek. A fertőzés a levélnyelekre, onnan a nyakra is átterjed és hosszúkás sötétlila, majdnem fekete foltokat okoz (1. kép).


1. kép A cerkospórás levélfoltosság tipikus tünetei (C. beticola) (Fotó: Dr. Gergely László)

Magrépákon a fertőzés a magszárra és a virágzatra is átterjed és megjelenik a gomolytermésen is.

A betegség kórokozója és annak biológiája

A kórokozó a Cercospora beticola, egy penészszerű (konídiumtartós) konídiumos gomba.
A betegség két alapvető fertőzési forrásból támad. Az egyik lehetséges fertőzési forrás a vetőmag, a másik a fertőzött növényi maradványokat hordozó talaj. (A fertőzött növényi maradványokban a gomba micéliumos alakban van jelen, majd a micéliumok szkleróciumokat képeznek, melyek két-három évig is életképesek maradnak.) A kórokozó fennmaradásának és terjedésének okait vizsgálva fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a kórokozónak kiterjedt gazdaköre van, szinte minden Beta-nemzetségbe tartózó fajt képes megbetegíteni – így például a legtöbb céklafajta nagyon fogékony a betegség iránt.

Terjedése szempontjából fontos a kórokozó és a kórfolyamat környezeti igénye: csapadékos, párás, meleg időjárás kedvez a betegség előretörésének. Ilyenkor a beteg foltokon a rövid, sötétbarna konídiumtartókan képződnek a halvány zöldes-barna, hosszúkás 4-6 harántfallal osztott konídiumok, melyek alapja lekerekített, csúcsuk hegyes. A többsejtű konídiumok minden egyes sejtje képes önállóan csírázni és a gazdanövényre kerülve a fertőzést végrehajtani. A konídiumok a szél segítségével nagy távolságokra képesek eljutni. Mivel a párás, meleg – 24-28 ºC körüli – hőmérséklet mellett 7-9 nap az inkubációs idő, a kórokozó nemzedékei gyorsan követhetik egymást, igen könnyen járványos méreteket ölthet a betegség – tehát a járvány súlyossága a korai fellépésen túl a nemzedékek számától függ.

A betegség kártétele

A betegség kártételének egyik forrása, hogy rohamosan csökkenhet az ép asszimilációs felület, ennek következtében nagymértékben csökkenhet a répatest növekedése. A veszteséget fokozza, hogy a beteg növény a levelek pusztulása után új leveleket fejleszt. Ez a levélváltás két, esetleg három alkalommal is végbemegy és ilyenkor a répatest cukortartalma szolgáltatja az energiát az új levelek képzéséhez, tehát veszít a répatest a cukortartalmából (2. kép).


2. kép A súlyos fertőzés nyomán már csak a legfiatalabb levelek élnek (Fotó: Dr. Békési Pál)

A kórokozó variabilitását, a kórfolyamat biológiáját és a betegség kártételét a már elhunyt Dr. Kiss Ernő kutatta. Megállapítása szerint az erőteljes fertőzés nyomán 15-25 %-kal csökken a termés mennyisége, 0,5-1,5 %-kal a cukortartalma – ami összességében a hektáronként megtermelt cukor mennyiségét 25-35 %-kal csökkenti. Magrépa esetében 10-20 %-kal csökken a magtermés és 5-10 %-kal romlik a mag csírázóképessége, nem beszélve arról, hogy ilyenkor a fertőzés maggal történő továbbvitelének lehetősége fokozott.

A védelem lehetőségei

A genetikai védelem lehetőségei rendkívül jók: a fajták között igen nagy fogékonyságkülönbségek tapasztalhatók: közöttük a teljes rezisztencia és a nagymértékű fogékonyság között minden átmenetet megtalálhatunk. A nemesítői munka eredményességét dicséri, hogy a genetikai védelem jó lehetőséget kínál egy másik betegség elleni védelemhez is: vannak olyan cukorrépafajták, melyek a nekrotikus sárgaerűség vírussal (rizomániával) szemben toleránsak,  ugyanakkor a cerkospórás levélfoltossággal szemben rezisztensek (3. kép).


3. kép Cukorrépafajták a cerkospóra-provokációs kísérletben: a bal oldali tábla az ellenálló fajtát, a jobb oldali a fogékony parcella állományát jelöli – (Cb-R és F fajta) (Fotó: Dr. Gergely László)

Az agrotechnikai védelem alapja a 4-6 éves vetésforgó betartása. Kerüljük a cukorrépa vetését a mély fekvésű táblákon és erdőterületek szomszédságában. Az agrotechnikai védekezés része a gyomok távoltartása, ugyanis a Beta-fajokon kívül számos gyomgazdája van a kórokozónak. A védelem része a fertőzött növényi maradványok mély alátakarása, ajánlatos a „szomszéd-hatás” kerülése is. A lombtrágyák hatékonyan javítják a növények kondícióját, különösen a jó mangán- és bórellátottságot kell biztosítanunk.

A kémiai védelem elengedhetetlen a közepes vagy közepesnél nagyobb fogékonyságú fajták termesztése során.
A védelemnél kontakt és szisztémikus készítmények, illetve ezek kombinációinak széles választéka áll rendelkezésünkre.

Kontakt hatású szerek közül a réztartalmú szerek egész sorából választhatunk. A szisztémikus szerek közül úgy a triazol-számazékok, mint a strobilurinok, illetve ezek kombinációi hatékonyak.

A védekezés eredményessége szempontjából fontos a védekezési idő helyes megválasztása. Június elejétől a külső, legidősebb leveleken jelennek meg az első levélfoltok. Az első cerkospórás levélfoltok megjelenésekor – különösen, ha párás, meleg időjárás árható – az első védekezést végre kell hajtani. Fogékony fajták esetében átlagos évjáratban legalább két-három védekezésre van szükség, csapadékosabb és mégis meleg nyarakon további gombaölő szeres beavatkozásra is szükség lehet. Többnyire augusztus első dekádjában válik szükségessé az utolsó kezelés, ennek két-háromhetes védőhatását követően már nincs szükség további védekezésre, ugyanis augusztus harmadik dekádjától a mind hűvösebb éjszakák és általában a csökkenő hőmérséklet nagymértékben lelassítja a betegség terjedését.

Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár – Szentendre

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mi rágja a kukoricát? – Kártevők nyomában a hőségben

2025. július 9. 11:10

A szárazság és a hőség már önmagában is próbára teszi a kukoricát, de a különféle kártevők tovább súlyosbítják a helyzetet.

Támadnak a címeres poloskák – bűzös roham a kiskertek ellen

2025. július 8. 11:10

Szívogatnak, bűzlenek és csúfítják a termést – a címeres poloskák kánikulában is támadnak, és idén sem hagyják békén a kerteket.

Amerikai kukoricabogár: megjelentek az imágók!

2025. július 7. 08:10

Megjelentek az amerikai kukoricabogár imágói – a kártétel főként a csemege- és hibridkukoricásokban lehet gazdaságilag is számottevő.

Zengőlegyek rajzása: így segíthetjük a kert barátait

2025. július 4. 13:10

A zengőlegyek nemcsak látványosak, hanem hasznos segítők is a levéltetvek ellen – de a nyári hőség komoly veszélyt jelent rájuk.

Cukorellátás saját termelésből – érdemes?

2018. augusztus 24. 08:04

Az uniós cukorkvóta eltörlése óta időről-időre felmerül új cukorgyár építésének ötlete. Az OTP agrárszakértői a hazai cukorrépa- és cukortermelés perspektíváinak bemutatásával, illetve a globális piaci trendek elemzésével adják meg a választ, érdemes-e a belevágni a cukorgyártás hazai fejlesztésébe.

A szélsőséges időjárás és az energiaköltségek miatt ugrott meg a cukor ára

2022. október 14. 07:04

A cukorgyártás a leginkább energiaigényes iparágak közé tartozik, és az EU-ban különösen a gáztól függ.

Már csak a cukorrépa betakarítása maradt

2018. november 9. 07:47

A cukorrépa kivételével befejeződött az őszi szántóföldi növények betakarítása, kukorica, napraforgó és szója termésekből megfelelő árualap áll rendelkezésre, biztonságos az ország ellátása, és jelentős mennyiség marad exportra is.

Franciaország nagyobb kukorica- és cukorrépa-termésre számít

2023. október 12. 06:40

A francia mezőgazdasági minisztérium már második egymást követő hónapban emelte meg az ország 2023-as kukoricatermésére vonatkozó előrejelzését, a július közepe óta tartó jó termesztési körülményekre hivatkozva.