A hazai kukoricatermesztés napjainkban nem épp a könnyű, problémáktól mentes tevékenységről szól. Bár a kukoricának igazság szerint nincs nagyon sok kártevője, vagy az állományt akár teljes kipusztítással fenyegető kórokozója hazánkban, a kevés kártevő közül azért van néhány, amely problémákat okozhat.
Ilyen pl. a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), a vándorló életmódú gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera), vagy az Észak-Amerikából behurcolt amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera).
Amit a kukoricabogárról tudni kell
Az amerikai kukoricabogár egy szigorúan monofág kártevő, lárvája a kukorica gyökerén kívül semmiféle más növényen nem képes kifejlődni. Az imágó ugyanakkor tokoferol igénye miatt viráglátogató, így szinte minden virágon előfordulhat, bár kedvence alapvetően a kukorica bibéje. A döntő kártételt a lárva okozza.
A kártevő pete alakban telel át a talajban, és május folyamán kikelve azonnal elkezdi károsítani a fiatal növény gyökérzetét. Eleinte a hajszálgyökereket rágja kívülről, majd a fejlettebb lárvák a nagyobb gyökerekben aknáznak. Ezzel a gyökérzetet elpusztítják.
A gyökérkárosítás és következményei
A kukorica növény gyökérzetének károsodása nyilvánvalóan negatív hatással van a növény víz- és tápanyagforgalmára, bár ez a kártétel eléggé nehezen számszerűsíthető. Sokkalta látványosabb, amikor kellő gyökérzet híján a növény megdől, kidől egy nagyobb vihar után. A kukorica a dőlést megpróbálja kompenzálni, így alakulnak ki a hattyúnyak alakban görbült szártövek.
Imágók okozta kár – főként intenzív kultúrákban
Az amerikai kukoricabogár ugyanakkor imágó alakban is károsít! A bibeszálakat elfogyasztva akadályozza a szemek megtermékenyülését. Az eredmény: hézagos kötődésű, „lyukas” csövek. Ez a kártétel a takarmánykukorica esetében nem igazán szembetűnő, és nem is olyan mértékű általában, amely növényvédelmi indikációt jelenthetne. Különben is: az idei szélsőséges szárazságban a kukorica gazdasági szempontból nem bírna el még egy növényvédelmi beavatkozást.
Csemege- és hibridkukoricában komolyabb gond
A kártevő imágói ugyanakkor a csemegekukorica és a hibridkukorica termesztésben már olyan kártételt képesek előidézni, amely szükségessé teheti a növényvédelmi beavatkozást. Ne feledjük: ezek intenzív, öntözött kultúrák, ahol a bevételi oldalon minden szem vetőmag, minden eladott cső számít! Itt bizony indokolt lehet a védekezés.
A védekezés alapja: előrejelzés és pontos célzás
A kukoricabogár imágói akár szexferomon csapdákkal, akár sima sárga színcsapdával könnyedén gyűjthetők, így a kártevő előrejelzése viszonylag könnyedén megoldható. Ha nem kívánunk csapdázni, akkor a kukoricaállományok szemlézésével is meg lehet állapítani az imágók jelenlétét.
Ezek sok esetben már a kukorica nővirágzása előtt megjelennek (mint pl. idén is), és a szintén generatív szervnek számító címert rágcsálják. Jelenlétüket a felső levelek hónaljába lehullott, lerágott portokok jól mutatják. A nővirágzás idején az imágók gyakran bújnak el a bibeszálak között, ezért a szemlézés során erre is ügyeljünk, ne kapkodjunk.
Célzott kezelés a bibeszálak védelmére
Mivel mind a csemegekukorica, mind pedig a hibridkukorica termesztése során alapvetően a csövek csúcsi részét kell kezelésben részesíteni, így a kezelés technikai kivitelezése során érdemes minden lehetőséget kihasználni annak érdekében, hogy a rovarölő szert tényleg el is tudjuk oda juttatni. A sorok közé belógatott szórófejekkel is felszerelhető gépek, vagy a légzsákos technika ilyenkor bizony előnyt jelent.
Bár az amerikai kukoricabogár imágói jól repülnek, de nem éppen a mozgékonyságukról híresek. A gyors európai elterjedésükben is inkább a passzív szállítás játszott szerepet. Ezért igen jó eséllyel egy inszekticides kezelés elegendő lehet a bibeszálakat károsító imágók elleni védekezésre.
A képek a szerző felvételei.
