Bár ennek a kultúrának (leszámítva a szárrozsda igen ritka fellépését) igazság szerint csak egy rozsda kórokozója van, amely ténylegesen számottevő károkat okozhatna az árpában, de ez az egy kórokozó, a törpe rozsda (Puccinia hordei) napjainkban igazán jól érzi magát az őszi árpa állományokban és ezt látványos felszaporodással, a lombozaton történő nyakló nélküli terjeszkedéssel ki is mutatja.

Mi kell a rozsdának?

Az árpa törpe rozsdája, mint szinte valamennyi, a gabonákon élősködő rozsdagomba, alapvetően melegigényes. Ez alól talán egyedül a búza sárgarozsdája (Puccinia striiformis) jelent némiképp kivételt.

A jelenlegi időjárás, amely főképp a nappali csúcshőmérsékletek tekintetében már a nyárelőt idézi, mindenképpen rendkívül kedvező a kórokozó számára. A hajnali hűvösebb időszakok, a hatalmas nappali hőingadozás szintén segíti a kórokozót a harmat képződése miatt.

A törpe rozsda, mint a gabonarozsdák általában, nem rajong a csapadékért. Különösen akkor nem, ha az napokon át tart és sokáig lehűti a levegőt. A nagy intenzitású csapadékok is ellenségei a rozsdagombáknak, hiszen az uredospórák lemosásával lassítja, vagy akár meg is akaszthatja a kórokozó szaporodását a gazdanövényen.

Jelenleg az ország legnagyobb részén az időjárás rendkívül kedvező a törpe rozsda számára. A Dél-Dunántúl kivételével, ahol számára már túl sok volt az elmúlt időszakban lehullott csapadék mennyisége, szinte mindenütt talál annyi hajnali harmatot, amely biztosítja az uredospórák csírázását, ugyanakkor a nappali hőmérsékletek pont a számára ideális tartományba esnek.

Igen sok területen ráadásul a törpe rozsda egyedül van az őszi árpák lombozatán. Az ország termőterületének kb. háromnegyedén ugyanis a csapadék mennyisége már nem elegendő ahhoz, hogy az árpa egy másik, nagy pusztító erejű kórokozója, a hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) számottevő mértékben elszaporodhasson és kiszorítsa a rozsdát a területről.

A kiszorítást itt célszerű úgy értelmezni, hogy egy erőteljes hálózatos levélfoltosság fertőzés miatt sokszor elszárad a megfertőzött levél. Ez egyúttal a törpe rozsda pusztulását is okozza, hiszen – lévén biotróf életvitelű kórokozó – csak élő növényi szöveteken képes fennmaradni és szaporodni.

Szorít az idő

A törpe rozsda idei, erőteljes felszaporodása azokon az árpa táblákon, ahol eddig még nem hajtottak végre fungicides állományvédelmet, ott rendkívül felgyorsult. Jól mutatja ezt a kórokozó uredospórás telepeinek hatalmas mennyisége a megfertőzött leveleken, de az is, hogy a fertőzés egyre feljebb levő levélszinteket ér el és néhol már megjelent a zászlós levélen is.

Ahhoz, hogy a törpe rozsda okozta kártételt (valamilyen mértékű kár már eddig is bekövetkezett!) mérsékeljük, az őszi árpa táblákat mielőbb fungicides kezelésben célszerű részesíteni.

Ugyanakkor erre a védekezésre már nincs túlságosan sok időnk. Az őszi árpa – akárcsak szinte minden más növény – az idei évben 2-3 héttel előrébb jár a fenológiai állapotát tekintve az átlagosnál. Ráadásul ez a kultúra rendkívül gyorsan érő növény.

A napjainkban néhol már a virágzás végén járó állományok esetében egy, az átlagosnál melegebb nyárelő esetén az érés olyan gyors lehet, hogy az aratásra akár már június második dekádjában sor kerülhet.

Viszont nagyon sok olyan fungicid, amely engedélyezett árpában a törpe rozsda elleni védekezésre meglehetősen hosszú (30-40 napos) élelmezésügyi várakozási idővel rendelkezik.

Nemsokára elérhetjük azt a képzeletbeli időpontot, amely után fungicidekkel az őszi árpában már nem hajthatunk végre kezelést és az ott tartózkodó kórokozók tovább apaszthatják a termést.

Érdemes most, a jelenlegi időszakban gondos szemlézésekkel felmérni az őszi árpa állományok növény egészségügyi helyzetét és ahol a törpe rozsda jelenleg könnyen észlelhető mennyiségben van jelen, ott a szükséges fungicides állományvédelmet elvégezni.

Hertelendy Péter

Her – Ba Kft.