Növényvédelem

Betakarítás után jön a baj? Figyeljünk az elvadult tarlóra!

Agrofórum Online

A kalászos kultúrák és az őszi káposztarepce állományok betakarítása napjainkra nagyjából már befejeződött. Ha szétnézünk a határban, akkor láthatjuk, hogy több százezer hektárnyi learatott terület várja, hogy valami történjék vele.

Nyilvánvalóan a természet sem pihen, így a már betakarított állományok tarlóin megindult a vegetáció újjáéledése. A gyomok (döntően T4 életformájú gyomok) és az árvakelések megjelenése ugyanakkor felvet némi növényvédelmi kockázatokat is, amelyekről nem árt, ha tudunk.

A növényzet alapvetően hasznos

Mielőtt még „lehúznánk a keresztvizet” az árvakelésekről, azt mindenképpen le kell szögezni, hogy hosszú távon, a talajaink védelme szempontjából mindenféle borítás, amely a talaj felszínén van, az védi is az alatta levő talajt. Ez még a száraz, elhalt tarlómaradványokra is érvényes, hiszen jelenlétükkel útját állják a szélnek és a lezúduló csapadéknak egyaránt.

Ezzel védik a talajok legfelső rétegét a deflációtól, illetve az eróziótól. Ha ott még növények is vannak, akkor a talajaink védelme hatékonyabb lesz, és azok mikrobiológiai élete is jobb, komplettebb lesz. Nem mindegy ugyanakkor, hogy a tarlókon milyen növényi borítás nyer teret.

Mi él meg az árvakelésen?

A spontán kialakuló növényi vegetáció összetétele sokféle dologtól függhet, de az ilyen árvakelésekben általában a talajfelszín közelében levő kultúrnövény- és gyommagtartalom határozza meg azt, hogy ott miféle növények fognak a nyár második felében élni, virágozni. Az árvakelések ráadásul az előző évi kultúra folytatását képezik, egy nem teljes értékű monokultúrát, amelyben viszont hiányzik mindenféle növényvédelmi kontroll. Növényi borítás tehát igencsak célszerű a tarlókra, de nem mindegy, hogy az miféle növényekből áll.

Levéltetvek őszi árpa árvakelésen

Az árvakeléseken óhatatlanul felszaporodhatnak az előző kultúra kórokozói. E tekintetben leginkább az őszi árpa tarlóin lehetnek nagyobb gondok. Az őszi búza esetében a nyári hőségben nem sok kórokozónak van lehetősége a fertőzésre. A leggyakoribb kórokozó, a búza szeptóriás levélfoltossága (Septoria tritici) is bajban van ekkor, hiszen erősen nedvességkedvelő gomba lévén ezen igényei a nyári aszályban nem valószínű, hogy kielégítést nyernek.

Miért veszélyesebb az őszi árpa?

Az őszi búza egyéb, fontosabb kórokozói, mint pl. a rozsdagombák és a lisztharmat, mind biotróf életmódúak. Esetükben az árvakelésekre csak akkor lehetséges az átjutás, ha a fővetések és az árvakelések zöld állományai egyidejűleg vannak jelen. Ez idén nem igazán volt jellemző. Az őszi árpánál viszont a betegségek döntő hányadáért felelős kórokozók mind nekrotróf életmódúak, így nincs szükségük a „zöld futószalagra” ahhoz, hogy eljussanak az árvakelések lombozatára és ott elszaporodhassanak.

Barna levélfoltosság árpa árvakelés lombozatán

Az idei forró nyáron a melegigényes hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) számára kedvezőbbek a környezeti feltételek, de a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) is mindenhol fellelhető. Mindemellett a kalászos árvakeléseken a vírusvektor levéltetvek és kabócák is könnyedén átvészelhetik a nyarat, és ősszel visszatelepülve a kalászos fővetésekbe átvihetik az árpa sárga törpülés vagy a búza törpülés vírusát.

Teendők: ne hagyjuk magára a tarlót

A gabona árvakelések esetében, ha nem kívánjuk valamilyen nyári keverékkel bevetni a területet, mindenképpen célszerű a növényzet növénykórtani állapotáról informálódnunk. Az erősen fertőzött árvakeléseket még az adott kultúra őszi vetésének kezdete előtt célszerű egy sekély talajműveléssel elpusztítani. Ha ekkor sikerül bekeverni a talaj felső pár centiméteres rétegeibe a lezúzott növényi biomasszát, akkor még a nekrotróf életvitelű kórokozókat is féken tarthatjuk.

Ugyanakkor még most sem késő a július végi csapadékosabb periódust kihasználva valamilyen nyári zöldítő keverékkel bevetni a területet. Ezek a keverékek hosszú évek kísérletezései nyomán lettek kialakítva. Meglehetősen takarékosan bánnak a vízzel, több faj közülük nyáron virágzik is, ráadásul nem gazdanövényei a legtöbb gabonafélében potenciálisan kárt okozó kórokozóknak sem.

Ellenőrzés és beavatkozás

Akár az árvakelések kontrollált megtartása mellett döntünk, akár valamilyen keverék vetésével fedjük be a tarlóinkat, mindenképpen célszerű időnként megszemlézni ezeket a területeket is. Ha olyan gyomosodást (pl. parlagfű) észlelünk, amely gondot jelenthet, akkor egy kaszálással mindenképpen szükséges ezt a problémát megszüntetni. Hasonló a helyzet a különféle mezei rágcsálók esetében is.

Ellenük még akkor célszerű fellépni, amikor a növényzet magassága még lehetővé teszi a járatok megtalálását és a szükséges kezelések elvégzését is. Ne várjuk meg, hogy a nyári vegetáció akkorára nőjön, hogy a rágcsálók elleni védekezést lehetetlenné tudja tenni.

A képek a szerző felvételei.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hatalmas repce – nagyobb kártevőveszély!

2025. október 30. 07:10

A túlnőtt repceállományokban nemcsak a molyok és lepkék, hanem a vírusokat hordozó tetvek is komoly veszélyt jelentenek.

Biokertben is kötelező! Az őszi lemosó permetezés titkai

2025. október 29. 14:10

Réz, kén, olaj vagy mésztej – melyik a legjobb az őszi lemosáshoz? Hasznos tanácsok gyümölcsösökbe és biokertekbe.

A nagyra nőtt repcék problémái: mikor lépjünk közbe?

2025. október 27. 07:10

A túl korai vetés, a bőséges tápanyagellátás és a kihagyott regulátorozás könnyen a repce téli károsodásához vezethet.

Mit tanulhatunk az idei növényvédelmi évből?

2025. október 25. 14:10

Zárul a növényvédelmi év, de a guignardia és a díszbogarak figyelmeztetnek: jövőre is lesz dolgunk a parkokban.

Növénykórtani veszélyek a kalászosokban ősszel

2019. október 26. 06:38

A veszély jelen időszakban nem az őszi kalászosok – néhol még csak kelésben levő – állományaiban található, hanem az előző évi gabonavetések megmaradt árvakeléseiben.

Mitől lett foltos a borostyán levele?

2019. november 22. 04:37

Á. Edit kérdése: A temetőben a sírokra futtatott borostyán levelein foltosodás jelentkezett. Mi károsíthatja a borostyánt?

Kalászosok télen

2021. január 19. 12:18

Az elmúlt év őszének az elmúlt éveknél hűvösebb és csapadékosabb jellege nagy mértékben befolyásolta az őszi kalászos gabonák vetését és ez által a telelőre vonult gabona állományok fejlettségét.

Egyelőre kevesebb a kórokozó, de fontos a korai felismerésük

2019. március 26. 11:43

A gabonát károsító kórokozók közül továbbra is a meleg, párás körülményeket kedvelő gabonalisztharmat a domináns betegség, de a növényállományok besűrűsödésével a többi, levélfoltosságot előidéző betegség tünetei is láthatóvá válnak.