Növényvédelem

Évente 3 millió tonna növényvédő szert juttatunk ki a földekre

Agrofórum Online

A termesztett növények károsítói földrajzi elterjedéstől függetlenül, a neolitikus forradalomtól kezdődően megszedik vámjukat az emberiség élelmiszer-tartalékaiból. A „szántóföldtől az asztalig” termékelőállítási lánc minden szeménél jelen vannak.

Mondjuk, hogy csak az ember képes egyedül feltételezni azt, hogy kitüntetett eleme a bioszférának. Ezt támasztja alá korunk „antropocén” jelzője is, mely az „ember uralta” időszakra utal. Tény, hogy ilyen rövid földtörténeti idő alatt, ekkora inváziós „sikereket” más faj nemigen tudhat magáénak.

Látni kell viszont, hogy az ökoszisztéma részeiként nem függetleníthetjük magunkat annak elemeitől. Attól a pillanattól kezdve, hogy a természetből kihasított területen gazdálkodunk, számítani kell a károsítók jelenlétére, kártételére.

Az ellenlépések sikere viszont az eltérő mértékű és az egyre kiszámíthatatlanabb káreseményekre adott válaszreakciók pontosságában, hatékonyságában és nem utolsósorban fenntarthatóságában rejlik.

Iparosodottság, extenzivitás, intenzivitás

A károsítók okozta veszteségek mértéke alapvetően az adott ország, régió fejlettségének, klímajellegének a függvénye. Az iparosodó területeken – mint például az afrikai Száhel-öv, vagy egyes távol-keleti országok esetében – az agráriumot sújtó kártételek mindig nagyobb arányt képviselnek.

Ez leginkább az ágazat tőkehiányára, a fejletlenebb technológiai elemek alkalmazására, valamint károsító szervezetek magasabb faj- és egyedszámú jelenlétére vezethető vissza. E jelenség további negatív velejárója, hogy e kártevők és kórokozók leküzdésére használt kemikáliák kifejlesztése és alkalmazása további erőforrásokat igényel.

A különböző károsítók leküzdése érdekében globálisan mintegy 3 millió tonna növényvédő szert juttat ki az emberiség évente, elsősorban szántóföldi kultúrákban.

A művelhető területek mintegy 75 százalékát lefedő gabonafélékben történik a legnagyobb felhasználás, bár arányait tekintve az e kultúrákban használt növényvédő szerek összesített mennyisége csupán a felhasználás 31 százaléka.

Ennek magyarázata azok extenzív termesztéstechnológiai szemléletében keresendő, ugyanis a legkemizáltabbak az intenzív kertészeti ágazatok. Ettől függetlenül világviszonylatban is a kimagasló vegyszerfelhasználású a szója, a gyapot és a rizs termesztése.

Vizsgáljuk meg mi húzódik meg a károsító szervezetek folyamatosan erősödő nyomása, az erre adott válaszlépésnek tekinthető növekvő vegyszerfelhasználás hátterében!

Iparszerű termelési viszonyok kialakulása

Az elmúlt évszázad globális klimatikus és urbanizációs változásai jelentős hatást gyakoroltak többek között hazánk szántóföldi tevékenységére is. Ennek következtében bizonyos növényfajok termelése a korábbi évekhez képest egyre romló gazdasági mutatókkal jellemezhető.

Így például a cukorrépa vagy a burgonya termesztése e növények igényeit legkevésbé sem szolgáló melegedő, nyári aszályos periódusok miatt az utóbbi éveket vizsgálva egyre gazdaságtalanabb.

Természetesen e változások következménye nem csupán a termesztett kultúrák ökonómiai sajátságainak változásában, hanem többek között károsító-, konkrétabban kártevő-közösségének gazdasági jelentőségű átrendeződésében is tetten érhető.

Az ezredfordulót megelőző évszázadban fajsúlyos kártevőként nyilvántartott fajok szorultak háttérbe, míg napjainkra helyüket korábban kisebb jelentőségű, vagy új, hazánk faunájában eddig ismeretlen kártevők vették át.

A hivatkozott szakirodalmi források a szerzőnél érhetők el.

Dr. Keszthelyi Sándor

MATE, Növénytermesztési-tudományok Intézete, Kaposvári Campus

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2023. novemberi számában olvasható.

KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A repce szervesanyag-összetételének jelentősége

2024. november 13. 16:10

A repce eredményes magyarországi termesztése megköveteli a gyomirtást, a kórokozók elleni őszi és tavaszi védelmet.

A hagymalégy velünk van a hidegebb hónapokban is

2024. november 10. 08:10

Bár hűvösebb időben a kártevő aktivitása csökken, a lárvák a talajban átvészelhetik a telet, és tavasszal újra támadásba lendülhetnek.

Az árvakelés növényvédelmi kockázatai

2024. november 9. 15:10

Azok az árvakelések, melyek ,,gazdátlanul" maradnak, növényvédelmi szempontból nem ígérnek túl sok jót a környező, hasonló, és emiatt fogékony kultúrát termesztő gazdálkodók számára.

Veszélyes mennyiségű rovar van a gabonatábláinkon

2024. november 6. 12:10

Ami némileg szokatlan a jelenlegi időszakban, az a vírusvektor rovarok jelenléte egy olyan időszakban, amikor a hajnali fagyok miatt egy részüknek már „nem lenne szabad” ott lenniük.

Intenzív cseresznyetermesztés lehetőségei Magyarországon

2018. július 5. 19:29

A cseresznye esetében az intenzíven történő művelés azt jelenti, hogy kokszerűen és jelentős tápanyagellátásssal, tápoldatozásssal, növényi biostimulátorok alkalmazásával, zöldmetszéssel dolgozunk.

Már a gazdálkodókat is hibáztatják a rovarok pusztulásáért

2023. november 28. 14:10

A német szövetségi kormány szerint az utóbbi 10 év intenzív mezőgazdasága tehető felelőssé a rovarpusztulásért, amiben a talajmunkák is közrejátszanak.