Gyümölcs
Gyümölcs

Intenzív cseresznyetermesztés lehetőségei Magyarországon

Intenzív cseresznyetermesztés lehetőségei Magyarországon

Agrofórum Online

2006 óta foglalkozom a cseresznyetermesztés technológiájával, és ez idő alatt folyamatosan azokat a megoldásokat kerestem, figyeltem és vizsgáltam, amelyekkel intenzív ültetvényeket lehetséges létesíteni ebből a csonthéjas gyümölcsfajból. 2006-ig már jelentős eredmények születtek hazai és külföldi termesztőknél is, de az intenzív cseresznyetermelés forradalmi megújulása az innovációnak köszönhetően azóta is tart immár 15-20 éve. Az alábbiakban röviden összefoglalom azokat a tapasztalatokat és benyomásokat, amelyeket ezalatt a csekély idő alatt sikerült összegyűjteni hazai és külföldi forrásokból.

Az intezív cseresznyetermesztés definíciója

Amennyiben a művelési rendszer tulajdonságai alapján kívánjuk definiálni a cseresznyetermesztés intenzív formáját, úgy az alábbi ismérveket tartom fontosnak egy intenzív rendszerű ültetvény kapcsán:

  • kis fák, sűrű térállás,
  • minimum 1000 fa/ha tőszám, de jellemzően 2000-3000 fa/ha között,
  • karcsúorsó vagy szuperorsó koronaforma, esetleg sövény koronaformák,
  • öntözőrendszer.

Az almatermesztéstől eltérően nem feltétlenül szükséges a támrendszer építése, mert a fákon megjelenő gyümölcstömeg ezt nem minden esetben indokolja. Ugyanakkor főleg a korai termőre fordulást biztosító törpe alanyok esetében előnyös lehet egyszerű támrendszer alkalmazása.

Az intenzív definíció értelmezhető üzemgazdasági, ökonómiai értelemben is, amellyel elsősorban arra utalunk, hogy a termelő mekkora ráfordítással műveli az ültetvényét. A cseresznye esetében az intenzíven történő művelés ismérvei: okszerű és jelentős tápanyagellátás, tápoldatozás, növényi biostimulátorok alkalmazása, zöldmetszés(ek).

Előnyök

Az intenzív cseresznyeültetvények előnyei közül a legfontosabbak:

  • jobb minőségű gyümölcs,
  • hatékonyabb munkaerő-felhasználás,
  • korai termőre fordulás,
  • védhető ültetvények (jégkár és esőkár).

A jobb gyümölcsminőséget annak köszönhetően lehet elérni, hogy az egy fára eső termés mennyisége kisebb, mint az extenzív rendszerekben. A kisebb fák továbbá hatékonyabb növényvédelmet, precíziós tápanyagellátást tesznek lehetővé, mely tényezők a nagyobb, egységesebb, jobb gyümölcsök irányába hatnak (1. kép).

1. kép: Olaszországi intenzív cseresznyeültetvény szuperorsó koronaformával

Az intenzív termelési rendszerek segítenek, a manapság oly égető munkaerő-biztosítási probléma enyhítésében. Metszésük egyszerűbb, kisebb ráfordítással elvégezhető, gyakran csak kézi metszőollót igényel. A kis fák, keskeny termőfalak könnyebb betakarítást tesznek lehetővé, és tőszám, illetve rendszerfüggően, akár a gyümölcs 60-80 %-át is lehetséges földön állva betakarítani.

A cseresznye hagyományos térállású és koronaformájú, extenzív ültetvényeit nagyon nehéz, vagy mondhatni lehetetlen megvédeni az eső és a jég által okozott károktól. Az intenzív ültetvények esetében lehetőség van arra, hogy olyan támrendszert és fedést telepítsünk az ültetvény fölé, amely képes megvédeni a termést és a fáinkat a fenti kártételektől.

Alanyok intenzív ültetvényekhez

Az alma esetében az M9 alany jelentette a kulcsot ahhoz, hogy intenzív ültetvényeket tudjanak széles körben elterjeszteni. A cseresznye esetében is a változások egyik alapja az, hogy a 90-es évek során egyre szélesebb körben kezdtek elterjedni olyan alanyok, amelyek kis faméretet biztosítanak és a rájuk oltott oltványok korán termőre fordulnak. Fontos megjegyezni, hogy hazánkban számos intenzív ültetvényt valósítottak meg akár igen nagy tőszámmal (2500-3500) is sajmeggy alanyon.

Ez a legtöbb esetben speciális technológiai elemek alkalmazását (gyökérmetszés, törzsbevágások) igényelte. Véleményem szerint csak e technológiai elemek alkalmazásával lehetséges sajmeggy alanyon intenzív ültetvényeket létesíteni. Önmagában tehát nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy sajmeggy alanyon is lehetséges intenzív cseresznyeültetvényt létesíteni, ha nem egészítjük ki a fenti elemekkel.

Számos jelölt közül mára a legnagyobb mértékben a Németországban nemesített GiSelA® alanycsalád GiSelA® 5 és GiSelA® 6 névre keresztelt alanya terjedt el külföldi intenzív ültetvényekben.

Összehasonlítva egy sajmeggy alanyra oltott cseresznyefával a GiSelA® 6 alanyon a cseresznyefák 70-80 %-os faméretet adnak, míg a GiSelA® 5 esetében a fák 50-60 %-os méretet érnek el a sajmeggy alanyra oltott társaikhoz képest (1. ábra). Itt kell megjegyezni, hogy a GiSelA® 5 alany sokkal érzékenyebb a termőhelyi adottságokra, mint a GiSelA® 6, elsősorban a talaj vonatkozásában. Jó minőségű, humuszos talajokon a GiSelA® 5 alanyon nevelt fák mérete nem vagy alig maradnak el a GiSelA® 6 alanyokon nevelt fákhoz mérten.

1. ábra: Különböző alanyokon nevelt cseresznyefák mérete egymáshoz viszonyítva

A GiSelA® alanyok nagy előnye, hogy a legtöbb cseresznyefajta rendkívül gyorsan termőre fordul azokra oltva. Hazai kísérleteinkben azt tapasztaljuk, hogy a megfelelően táplált egyéves suhángból telepített fák oldalhajtásai a telepítés évét követő évben (2. lomb) a gallyak tövén található virágokból termést hoznak (2. kép). A 2. lomb végére a gallyak teljes hosszukban berakódnak virágrüggyel. 4. éves korára egy GiSelA® alanyon nevelt fa eléri a teljes termőképességét. Az általunk tapasztaltak alapján, a sajmeggy alanyon nevelt fajták ezt csak az 5-6. nyáron produkálják.

2. kép: Kordia GiSelA® 5 alanyon, jól látható az első éves oldalágak tövében kialakuló termés

Az egyik kihívást jelentő és figyelmet igénylő tulajdonsága a GiSelA® alanyoknak, hogy szárazság és aszálytűrésük elmarad a sajmeggy alanytól. Megfelelő víz- és tápanyagellátás mellett a jó termőhelyeken ezt lehetséges kompenzálni és kitűnő eredményekre számíthatunk. A nagyon homokos, könnyen felmelegedő talajú területeken ugyanakkor nem javasolt az alkalmazásuk.

Itt kell említést tenni a MaxMa 14 alanyról, amelyről hazánkban is gyűlnek a tapasztalatok. Egyértelműen jobb a tűrőképessége a meleg periódusokban, telepítése gyengébb talajokon is lehetséges. Törpítő hatása kevésbé jelentős, mint a GiSelA® alanyoké, és meredeken ágazik el. Németországban, több esetben és fajtán is megfigyeltek egy 5-7 éves korban bekövetkező klorózissal együtt járó legyengülés MaxMa 14 alanyú ültetvényekben. A fák a teljes termőképességük után mutatják az egyelőre ismeretlen okból kialakuló tünetegyüttest. A legyengült fák kondíciója visszanyerhető, de csak nagy odafigyeléssel és egyedi tápanyagellátással. Hazai visszajelzés még nem érkezett ebben a vonatkozásban.

A GiSelA® alanyokra oltott cseresznyefák metszése is eltérő szabályok alapján történik. Kiemelten kell törekedni a gallyazat rendszeres fiatalítására. Ennek oka kettős. A 3. évnél idősebb fás részeken gyorsabban kopaszodnak a fák, illetve az idősebb termőrészeken fokozottan csökken az elérhető gyümölcsméret. A metszések időzítését a növekedés serkentésének szolgálatába kell állítani.

A törpítő alanyokon való termelés egy megváltoztatott, sarkaiból kifordított termesztői hozzáállást igényel a hagyományos, erős növekedésű alanyokon való termesztéshez képest. Ezeknél az alanyoknál a kertész feladata nem az, hogy a növekedést korlátozza. Pontosan ennek ellenkezője, hogy képes legyen fenntartani a fa egészséges növekedését, amely annyira generatív tulajdonságú, hogy kellő körültekintés és szakértelem nélkül hamarosan a túlkötődés, aprózódás, legyengülés, faelhalás spirálba kerülhetünk.

Koronaformák, térállások

Az intenzív ültetvényekben a sortávolság 3,5 és 5 méter között, míg a tőtávolság 0,5 és 2,5 méter között változhat.

Az intenzív ültetvényekre leginkább az orsó koronák használata jellemző. Karcsú orsó koronaforma a 4 és 5 méter közötti sor-, illetve 1,0-2,5 méter közötti tőtáv tartományban, míg szuperorsó korona a 4 méter vagy az alatti sor-, illetve az 1 méter alatti tőtávok esetében.

A cseresznye szuperorsó koronaformán történő termesztésére nem minden fajta alkalmas. Ennek a koronának a metszésmódja feltételezi, hogy a termesztett fajta képes az éves vesszők tövén kialakuló bazális virágrügyeken teremni. Amely fajták nem hoznak ilyen rügyeket, azok nem adaptálhatóak sikeresen ehhez a rendszerhez, nem kapunk megfelelő eredményt.

Az alanyválasztást számos tényező befolyásolja, így nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy melyik térálláshoz melyik alany javasolható, de ökölszabályként elmondható, hogy 4 méteres sortáv és 1,5 méteres tőtáv alatt a GiSelA® 5, míg e felett a GiSelA® 6 javasolható, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a talaj adottságaival kapcsolatos követelményeit a GiSelA® 5 alanynak. A MaxMa 14 alanyra szemzett fákat nem javasoljuk 2 méternél sűrűbb tőtávolságra telepíteni, míg a sortáv 4 és 5 méter között változhat.

Költségek, bevételek, megtérülés

Az ültetvény létesítési költségei a cseresznye esetében viszonylag széles skálán mozoghatnak. Az 1. táblázatban különféle technológiai színvonalú ültetvények beruházási költségeit mutatom be. Ezeket a számokat, mint iránymutató adatokat érdemes számításba venni mielőtt belevágunk a tervezésbe és a projektünk specifikus költségvetésének a kidolgozásába.

Ültetvény leírása Becsült beruházási költség
Extenzív (összehasonlításképpen): öntözött, támrendszer nélküli, 5×3 m térállás. 667 fa/ha, erős alanyon 3-4 M Ft
Intenzív – egyszerű támrendszerrel: öntözött, alacsony támrendszer, 4×1,5 m térállás, 1667 fa/ha, Gi6 alanyon 5-7 M Ft
Intenzív – jéghálóval: öntözött, jégháló és támrendszer, 4×1 m térállás, 2500 fa/ha, Gi5 alanyon 9-11 M Ft
Intenzív – fóliatakarással és jéghálóval: fólia és jégháló és annak tartó támrendszere, 4×1 m térállás, jéghálóval és fóliával, Gi5 alanyon 17-25 Ft
1. táblázat: Különböző technológiai színvonalon megvalósított cseresznyeültetvények becsült beruházási költségei

Minden esetben feltételeztem, hogy az öntözés kiépítésre kerül az ültetvényben, így ebből a szempontból nem teszünk különbséget a beruházási költségeket tekintve. A táblázatban szereplő megvalósítási változatokat tartom kiemelendőnek.

A csúcsminőség és a nagy gyümölcsméret érdekében a hektáronkénti terméshozamra vonatkozóan a reális célkitűzés a 10-12 t/ha friss fogyasztásra szánt gyümölcs. Ez egy könnyen leírható szám, de a gyakorlati tapasztalatok alapján megvalósítása nem egyszerű.

A cseresznye éves művelésének szedés nélküli költségei intenzív művelési mód esetében 600 ezer és 1 millió Ft/ha között változhatnak. A betakarítás intenzív ültetvényekben 60-100 Ft/kg költségszinten valósítható meg, 10 tonna/ha hozam mellett a betakarítás forgóeszközigénye 600 ezer és 1 millió Ft közötti. A bemutatott beruházási költségek függvényében nagy lehet a szórás a fajlagos amortizációs költségekben az egyes ültetvénytípusok között. 50-250 Ft/kg közötti tartományban változik a létesített technológiai színvonal függvényében.

Ezt növeli egy további 60-100 Ft/kg termelési és egy 60-100 Ft/kg betakarítási költség. A fenti fajlagos költségeket a postharvest tevékenységek költségei tovább növelik. A cseresznye áruvá készítéséhez szükséges infrastruktúra jelentős tőkeigényű, magas amortizációs költséget eredményez. A csomagolóanyagok, a ráfordított munkaerő költsége, a fuvarköltség, illetve a rezsiköltségek, a jelentősebb éven belüli változó költségek. Az exportpiacokra szánt cseresznye költsége 100-200 Ft/kg, 5 kg-os rekeszekben, ömlesztett kiszereléssel kalkulálva, a felmerülő fuvarköltségekkel együtt. A megjelölt költséghatárok széles tartományt fednek le, ami annak tudható be, hogy a megkövetelt csomagolóanyagok és fuvartávolságok függvényében ennek a költségelemnek a nagyságrendje igen tág határok között mozog.

A Nyugat-Európába exportált cseresznye, osztályozást követően mérettől függően eltérő árakon kel el. Ezek az árak évjáratonként változóak és a 24-26 mm-es cseresznye 300-500 Ft/kg közötti árától a 30 mm+ méretű áru 900-1200 Ft/kg közötti áráig emelkednek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magas export egységárak eléréséhez magas költségek párosulnak az áruvá készítési tevékenységek formájában, így a termelői árak ezeknél jelentősen alacsonyabbak.

A hazai nagybani piacokon attól függően, hogy milyen a cseresznye mérete és minősége, illetve, hogy a szezon mely időszakában történik az eladás, bruttó 200 és 800 Ft közötti árakon értékesítik az ömlesztett M10 rekeszekbe szedett gyümölcsöt. A nagyon korai cseresznyék egy nagyon korlátozott ideig akár 1000-1200 Ft/kg árat is elérhetnek.

A fentiekben leírt 10 t/ha hozamszinten a becsült termelői árbevétel évente 2-5 millió Ft/ha. Ez a kertben M10-es rekeszbe szedett cseresznyéért kapható árbevétel.

Az intenzív cseresznyetermesztés megtérülési viszonyai nagyban függnek a termésbiztonságtól. Az alacsony beruházási költségű, de a környezeti hatásoknak jobban kitett ültetvényekben az évente elérhető tervezett hozamokat reálisan tervezve mérsékelni kell, ugyanis a természet fagy, eső vagy jég formájában minden évben fog károkat okozni. Ezeket a károkat kivédhetjük a termésbiztonságot növelő beruházásokkal. Saját kalkulációk alapján, 3 %-os diszkontráta mellett, támogatások nélkül egy jéghálós ültetvény a beruházástól számított 7-8., míg egy esővédős ültetvény a 10-11. évre térülhet meg. Nem kalkuláltam az eső által okozott terméskiesésekkel, amelyek a jéghálós esetben a megtérülés idejét még jobban kitolhatják.

A fentiekben ismertetett költségek és árak rávilágítanak arra, hogy a cseresznyetermesztés csak akkor jövedelmező tevékenység, ha a termelő nagyon magas színvonalon végzi a munkáját, továbbá kedvező időjárási viszonyok mellett vagy védett körülmények között termel. A fentieket figyelembe véve nem állíthatjuk, hogy a cseresznyetermesztés jövedelmezősége több év átlagában kiemelkedő volna más gyümölcstermesztési tevékenységekkel összehasonlításban. Érdemes elgondolkodni egy pénzügyi piacokon gyakorta emlegetett tapasztalaton, amelyet én a cseresznyére is relevánsnak tartok, mely szerint a nagy hozamot ígérő befektetések mindig jelentős kockázattal járnak. Ezek a kockázatok veszteségek formájában realizálódnak és csökkentik az elérhető jövedelmet.

Kihívások, feladatok

A hazai cseresznyetermesztők előtt álló legfontosabb kihívás a jól szervezett és növekvő piac megteremtése. A gyümölcstermesztők közül sokan érdeklődnek a cseresznye iránt és szétszórtan, kis méretű 1-3 ha területű ültetvényekben kezdenek bele a termelésbe. Számos esetben ezek a kezdeményezések nem is nőnek tovább. A legfontosabb kihívás a cseresznyetermesztésünk számára, hogy a kisebb termelők által termelt áru hogyan fog kijutni az exportpiacokra. Amennyiben ez nem tud megvalósulni jól szervezett formában, úgy a kisebb gazdaságok egymás ellen versenyezve a telített hazai piacon le fogják törni az árakat. Fontos feladat tehát egy olyan szövetkezet, vagy vállalkozás életre hívása, amely e termelők áruját felvásárolja, és export piacokon értékesíti. További lehetőséget jelent a hazai áruházlánci piac jobb kiszolgálása és a forgalom növelése, de ez az exportpiacokhoz képest kisebb jelentőségű. Önmagában tehát nem elegendő, ha intenzívebb termesztésbe vágunk bele. Fontos, hogy mindezt olyan piaci környezetben tegyük, ahol kiszámíthatóan tudunk értékesíteni.

Az alma legjava: népszerű a magyar cider

Sok ideig úgy tűnt, hogy a cider és a magyar ember közti fagyos viszonyt nem lehet megtörni, amíg aztán a kétezres évek elején óvatos enyhülés kezdődött, majd egyszer csak megtört a jég, és a forró nyarak elképzelhetetlenné váltak nélküle. Szabó Katalin pszichológus és Tölyhi Orsolya közgazdász 2012. áprilisában alapították meg a Magyar Czider Kft-t.

Fajtatársítás a gyümölcsültetvényben

A gyümölcsültetvények tervezési folyamatának fontos része a fajtatársítás részleteinek kidolgozása. Pontosan tudni kell, hogy melyek azok a fajok, amelyeknek fajtáihoz nem kell pollenadó, melyek az önmeddő fajták.

Palántatípusok a szamócatermesztésben

A gyümölcsminőségi elvárások egyre magasabbak, a munkaerő drágul, a környezeti tényezők pedig egyre kiszámíthatatlanabbak. Csak folyamatos innovációval lehet versenyképesnek maradni, és a fejlődés a szamócatermesztés teljes vertikumát kell, hogy érintse. A sikeres termesztés egyik alapja a kifogástalan minőségű szaporítóanyag.

Utóérő gyümölcsök

Most, van a fő szezonja az utóérő gyümölcsök fogyasztásának. A tipikusan utóérő gyümölcsök a mérsékelt égövben az almatermésűek köréből kerülnek ki: az alma, a körte, a birsr és a naspolya.

A meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlásának sajátosságai

Magyarországon sokan termelnek csonthéjas gyümölcsöt, azon belül pedig meggyet és cseresznyét, különböző termesztés-technológiák szerint.

2018. május 7. 14:24

Balaton Open – nyílt, nemzetközi párlatverseny

Izgalmas, újszerű, formabontó párlatversenyt szervez egy maroknyi csapat.

2018. március 23. 06:59

Viszlát málna, hello kivi?

A közelmúltban látott napvilágot a hír, miszerint a klimatikus változások hatására több bogyósgyümölcs termesztése is ellehetetlenül hazánkban. Talán ez volt az első eset, amikor a hazai fogyasztók szembesültek azzal, hogy a sokat emlegetett időjárási változások következménye már nem csak a távoli jövőben határozza meg a mindennapjainkat, hanem itt és most.

2018. július 16. 11:47

A magyar meggy nagy része exportra megy

A magyar meggytermelésben szinte csak hazai nemesítésű és szelekciójú fajták szerepelnek, kiváló beltartalmi értékeket produkálva.

2018. június 5. 07:28