Növényvédelem

Gondolatok a DDT-ről

Agrofórum Online

A téma apropója Elena Conis, How to sell a poison (,,Hogyan adj el mérget”) című könyve.

A diklór-difenil-triklóretán, röviden DDT néven ismert ,,csodaszert” annak idején, bevezetése hajnalán szinte korlátlan mennyiségben használták az Egyesült Államokban. A ’40-es, ’60-as években olyan területeken éltek is a ,,csodaszer jótékony hatásaival”, olyan területeken, mint a növényvédelem, és humán betegségek elleni küzdelem, azonban állati, és emberi szervezetre gyakorolt karcinogén, és toxikus hatására hamar fény derült, így használatát betiltották.

Miközben a hatóanyag mára szinte kivétel nélkül tiltott (kivéve a malária elleni küzdelemben), továbbra is felelőssé tehető bizonyos megbetegedésekért. Hozzá kell tenni, hogy a nyugat-nílusi láz és a zika vírus elleni intézkedésekben a mai napig támaszkodnak rá!

A könyv betekintést nyújt a tudomány tagadásának mechanizmusaiba, a dezinformációs kampányokba, valamint a politika és más társadalmi erők szerepébe a mérgező anyagok szabályozására vonatkozó nemzeti megközelítés kialakításában. A szerző megdöbbentő részletességgel írja le az amerikai otthonok, mezőgazdasági területek, háziállatok, szarvasmarha-telepek és komplett amerikai városok folyamatos, nagymértékű DDT-s permetezését.

De miért is volt erre szükség?

Ha visszarepülhetnénk az időben, akkor talán jobban megérthetnénk, hogy a ’40-es ’50-es évek USA-jában, a DDT bevezetését megelőzően használt növényvédő szerek és rovarirtók korábbi generációi – sokkal mérgezőbb, ólomból és arzénból készült vegyületek voltak. Elfogadott tény volt, hogy ha rovarirtás jött szóba, akkor az emberekre nézve is mérgező anyag került felhasználásra. A DDT azonban ,,nem” volt ilyen értelemben mérgező: a kezelések sem az állatok, sem az emberek esetében nem hoztak rövid távon káros hatást. A DDT így szinte mindenre megoldást kínált, hiszen kis erőbefektetéssel lehetett remek eredményeket elérni, melynek kedvező gazdasági vonzata is volt.

Korábban tonnaszámra juttatták ki a környezetbe (fotó: Wikipédia)

A svájci vegyipari vállalat által fejlesztett molekulát az USA különösen nagy mennyiségben használta. Az amerikai társadalom tudatába teljesen összefonódott a készítmény a második világháborús sikerekkel, azáltal, hogy az a malária és egyéb pusztító betegségek elleni küzdelem szimbólumává lett. Tehát, mintha a szuperhatalmi törekvések, és státusz kivívásának egyik eszközét látták volna benne.

1972-es betiltását követően a szer továbbra is jelen van a környezetben, vízi ökoszisztémákban, állati, és emberi szervezetben egyaránt.

A háború után azonban kibújt a szög a zsákból

A DDT összetétele a háború után nyilvánosságra került: óriási gyártási és forgalmazási dömping indult. Rengeteg kutatás készült – többek között a DDT zsírszövetben és anyatejben való felhalmozódásával kapcsolatban –, amelyeket közzé is tettek.

A 20. század második felében azonban a rövid távú toxikológiai vizsgálatokról áttértek a hosszabb távú epidemológiai vizsgálatokra. A társadalmi felmérések során feltett kérdéseket is megváltoztatták: elkezdték vizsgálni a DDT hatásait a lakosság reprezentatívabb csoportjain, beleértve a nőket, a gyermekeket, időseket, a már meglévő betegségekben szenvedőket, valamint azokat, akik különböző módon és különböző ideig voltak kitéve a szernek. E kutatások nagy része a DDT betiltása után zajlott, miközben az emberek szerkitettségének módja, és mértéke is jelentősen megváltozott: a háború után már többnyire ,,csak” élelmiszeren keresztül érintkeztek a molekulával.

Fotó: Wikipédia

Mint azt a szerző elmondta,

A tudományt úgy kezeljük, mint a konkrét, megingathatatlan, vitathatatlan válaszok forrását. A tudomány azonban valójában egy olyan folyamat, amelyet önmagunk és a világunk megértéséhez használunk. És idővel ez a folyamat újfajta információkkal fog szolgálni számunkra. Maga a folyamat meg fogja változtatni, hogy milyen kérdéseket szeretnénk feltenni, hogyan tesszük fel őket, és mennyire vagyunk képesek bizonyos válaszokat kapni. Ugyanakkor a tudomány társadalmi jellegű is, amelyet emberi szereplők végeznek. És a tudósok ebbe a folyamatba beleviszik az összes, már meglévő elfogultságukat, előítéletüket és feltételezésüket. Ha ezt el tudnánk ismerni és tisztábban látnánk, az segítene helyreállítani a tudományba vetett közbizalmat.

,Megpróbáltam belelátni a DDT-t védelmező, a híradós műsorban a szert bekanalazó (!) emberek fejébe is. A DDT nem tűnt számukra annyira mérgezőnek, hiszen annyi más vegyi anyag egyértelműen károsabbnak bizonyult.

Az emberek erősen hittek az előnyeiben, és úgy gondolták, hogy ezek az előnyök felülmúlják a káros hatásokat.

Conis szerint egyáltalán nem csökkentjük a peszticidektől való függőségünket, amely következtében folyamatosan zsugorodnak a rovarpopulációk, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte. Márpedig túlélésünk záloga a rovarvilág. Ez az, ami tulajdonképpen jobban megrémíti a szerzőt, mint egy olyan vegyszer, mint a DDT mérgező hatása. A folyamatosan változó és kevéssé tanulmányozott vegyi anyagoktól való teljes függőségünkkel és a készítmények túlzott használatával kapcsolatos kérdések azok, amelyek vitathatatlanul átformálják a világot, amelyben élünk.

A teljes cikk a civileats.com-on olvasható.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hatékony kukorica-gyomirtás minden körülmények között

2025. április 27. 13:10

Az elmúlt évek időjárási anomáliái folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.

Szeszélyes április: új lendületet kaptak a kórokozók és kártevők

2025. április 27. 08:10

Az áprilisi esők és meleg kedveztek a kórokozóknak – több kultúrában sürgőssé vált a növényvédelmi beavatkozás.

Törpül, sárgul az árpa?

2025. április 26. 13:10

Az árpa sárga törpülés vírus ellen, jobban mondva annak terjesztői ellen az őszi vetés után tudunk hatékonyan védekezni.

Újabb kártevők a virágzó repcében

2025. április 26. 08:10

A virágzó repcét újabb kártevők fenyegetik – a védekezés időzítése és a beporzók védelme kulcs a termés megőrzéséhez.

Terménypiac: útkeresés a meglepetések után

2018. augusztus 17. 10:37

Az európai piaci árak ezen okok miatt is erősödtek korábban és az elmúlt napokban úgy látszik, hogy a korábbi áremelkedések egy része eltűnt ugyan, de jelentős árcsökkenésre nem lehet számítani.

Rekordszinten az amerikai agrárexport

2020. november 26. 06:47

A szójabab exportját az aktuális pénzügyi évben rekordszintű, 26,3 milliárd dollárra ugorhat.

Az USA szerint Moszkva készen állhat a gabonatárgyalások folytatására

2023. augusztus 2. 07:10

Az Egyesült Államokhoz eljutott információk szerint Oroszország készen áll arra, hogy visszatérjen a tárgyalásokhoz egy olyan megállapodás kapcsán, amely lehetővé teszi Ukrajna biztonságos fekete-tengeri gabonaexportját.

Az Egyesült Államokban a húsmarha-állomány 52 éves mélypontra zuhant

2023. július 25. 10:40

Július 1-jén 29,4 millió húsmarha volt az Egyesült Államokban, ami 2,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.