Növényvédelem

Gondolatok a DDT-ről

Agrofórum Online

A téma apropója Elena Conis, How to sell a poison (,,Hogyan adj el mérget”) című könyve.

A diklór-difenil-triklóretán, röviden DDT néven ismert ,,csodaszert” annak idején, bevezetése hajnalán szinte korlátlan mennyiségben használták az Egyesült Államokban. A ’40-es, ’60-as években olyan területeken éltek is a ,,csodaszer jótékony hatásaival”, olyan területeken, mint a növényvédelem, és humán betegségek elleni küzdelem, azonban állati, és emberi szervezetre gyakorolt karcinogén, és toxikus hatására hamar fény derült, így használatát betiltották.

Miközben a hatóanyag mára szinte kivétel nélkül tiltott (kivéve a malária elleni küzdelemben), továbbra is felelőssé tehető bizonyos megbetegedésekért. Hozzá kell tenni, hogy a nyugat-nílusi láz és a zika vírus elleni intézkedésekben a mai napig támaszkodnak rá!

A könyv betekintést nyújt a tudomány tagadásának mechanizmusaiba, a dezinformációs kampányokba, valamint a politika és más társadalmi erők szerepébe a mérgező anyagok szabályozására vonatkozó nemzeti megközelítés kialakításában. A szerző megdöbbentő részletességgel írja le az amerikai otthonok, mezőgazdasági területek, háziállatok, szarvasmarha-telepek és komplett amerikai városok folyamatos, nagymértékű DDT-s permetezését.

De miért is volt erre szükség?

Ha visszarepülhetnénk az időben, akkor talán jobban megérthetnénk, hogy a ’40-es ’50-es évek USA-jában, a DDT bevezetését megelőzően használt növényvédő szerek és rovarirtók korábbi generációi – sokkal mérgezőbb, ólomból és arzénból készült vegyületek voltak. Elfogadott tény volt, hogy ha rovarirtás jött szóba, akkor az emberekre nézve is mérgező anyag került felhasználásra. A DDT azonban ,,nem” volt ilyen értelemben mérgező: a kezelések sem az állatok, sem az emberek esetében nem hoztak rövid távon káros hatást. A DDT így szinte mindenre megoldást kínált, hiszen kis erőbefektetéssel lehetett remek eredményeket elérni, melynek kedvező gazdasági vonzata is volt.

Tonnaszámra juttatták ki
Korábban tonnaszámra juttatták ki a környezetbe (fotó: Wikipédia)

A svájci vegyipari vállalat által fejlesztett molekulát az USA különösen nagy mennyiségben használta. Az amerikai társadalom tudatába teljesen összefonódott a készítmény a második világháborús sikerekkel, azáltal, hogy az a malária és egyéb pusztító betegségek elleni küzdelem szimbólumává lett. Tehát, mintha a szuperhatalmi törekvések, és státusz kivívásának egyik eszközét látták volna benne.

1972-es betiltását követően a szer továbbra is jelen van a környezetben, vízi ökoszisztémákban, állati, és emberi szervezetben egyaránt.

A háború után azonban kibújt a szög a zsákból

A DDT összetétele a háború után nyilvánosságra került: óriási gyártási és forgalmazási dömping indult. Rengeteg kutatás készült – többek között a DDT zsírszövetben és anyatejben való felhalmozódásával kapcsolatban –, amelyeket közzé is tettek.

A 20. század második felében azonban a rövid távú toxikológiai vizsgálatokról áttértek a hosszabb távú epidemológiai vizsgálatokra. A társadalmi felmérések során feltett kérdéseket is megváltoztatták: elkezdték vizsgálni a DDT hatásait a lakosság reprezentatívabb csoportjain, beleértve a nőket, a gyermekeket, időseket, a már meglévő betegségekben szenvedőket, valamint azokat, akik különböző módon és különböző ideig voltak kitéve a szernek. E kutatások nagy része a DDT betiltása után zajlott, miközben az emberek szerkitettségének módja, és mértéke is jelentősen megváltozott: a háború után már többnyire ,,csak” élelmiszeren keresztül érintkeztek a molekulával.

DDT
Fotó: Wikipédia

Mint azt a szerző elmondta,

A tudományt úgy kezeljük, mint a konkrét, megingathatatlan, vitathatatlan válaszok forrását. A tudomány azonban valójában egy olyan folyamat, amelyet önmagunk és a világunk megértéséhez használunk. És idővel ez a folyamat újfajta információkkal fog szolgálni számunkra. Maga a folyamat meg fogja változtatni, hogy milyen kérdéseket szeretnénk feltenni, hogyan tesszük fel őket, és mennyire vagyunk képesek bizonyos válaszokat kapni. Ugyanakkor a tudomány társadalmi jellegű is, amelyet emberi szereplők végeznek. És a tudósok ebbe a folyamatba beleviszik az összes, már meglévő elfogultságukat, előítéletüket és feltételezésüket. Ha ezt el tudnánk ismerni és tisztábban látnánk, az segítene helyreállítani a tudományba vetett közbizalmat.

,Megpróbáltam belelátni a DDT-t védelmező, a híradós műsorban a szert bekanalazó (!) emberek fejébe is. A DDT nem tűnt számukra annyira mérgezőnek, hiszen annyi más vegyi anyag egyértelműen károsabbnak bizonyult.

Az emberek erősen hittek az előnyeiben, és úgy gondolták, hogy ezek az előnyök felülmúlják a káros hatásokat.

Conis szerint egyáltalán nem csökkentjük a peszticidektől való függőségünket, amely következtében folyamatosan zsugorodnak a rovarpopulációk, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte. Márpedig túlélésünk záloga a rovarvilág. Ez az, ami tulajdonképpen jobban megrémíti a szerzőt, mint egy olyan vegyszer, mint a DDT mérgező hatása. A folyamatosan változó és kevéssé tanulmányozott vegyi anyagoktól való teljes függőségünkkel és a készítmények túlzott használatával kapcsolatos kérdések azok, amelyek vitathatatlanul átformálják a világot, amelyben élünk.

A teljes cikk a civileats.com-on olvasható.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ezért penészedik, rothad, fakul a tárolt termény

2025. október 8. 07:10

Gyümölcs vagy zöldség? Mindegy! A kórokozók a raktárban is támadnak – mutatjuk, mire kell figyelni a biztonságos tároláshoz.

A gubacsokról, 11. rész - A gubacsok belső szerkezete - levélgubacsok: erineumok és levélsodratok

2025. október 6. 14:10

Mit rejt a gubacs belseje? Erineumok és levélsodratok metszetei mutatják meg a kórokozók és gazdanövények párharcát.

A legrettegettebb raktári bogarak, amiket hazaviszünk a boltból

2025. október 3. 11:10

A raktári kártevő bogarak alattomosan pusztítják a terményt – sokszor csak a veszteségből derül ki, hogy ott voltak.

Terménypiac: útkeresés a meglepetések után

2018. augusztus 17. 10:37

Az európai piaci árak ezen okok miatt is erősödtek korábban és az elmúlt napokban úgy látszik, hogy a korábbi áremelkedések egy része eltűnt ugyan, de jelentős árcsökkenésre nem lehet számítani.

Martonvásáron bemutatták az első kukoricahibridet…

2018. szeptember 17. 14:03

Az EU kukoricatermésének 12%-át adja Magyarország. Probléma, hogy éves szinten csak hat hónapig hajózható a Duna, mert vagy alacsony, vagy magas a vízállása, ami az exportot megnehezíti.

Enyhén drágult a kukorica világpiaci ára

2019. július 24. 04:37

Emelkedett a kukorica ára azt követően, hogy az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) közölte, hogy a kukoricatermés elmaradhat a várakozásoktól.

Hamarosan amerikában termesztett rizst ehetnek a kínaiak

2018. december 30. 14:05

Kína először nyitotta meg piacát az amerikai rizs előtt, ami szakértők szerint újabb jele annak, hogy kezd enyhülni a két ország között fagyossá vált kapcsolat.