4℃ -6℃
február 21. Eleonóra, Zelmira, Péter
Növényvédelem

Gondolatok a DDT-ről

Agrofórum Online

A téma apropója Elena Conis, How to sell a poison (,,Hogyan adj el mérget”) című könyve.

A diklór-difenil-triklóretán, röviden DDT néven ismert ,,csodaszert” annak idején, bevezetése hajnalán szinte korlátlan mennyiségben használták az Egyesült Államokban. A ’40-es, ’60-as években olyan területeken éltek is a ,,csodaszer jótékony hatásaival”, olyan területeken, mint a növényvédelem, és humán betegségek elleni küzdelem, azonban állati, és emberi szervezetre gyakorolt karcinogén, és toxikus hatására hamar fény derült, így használatát betiltották.

Miközben a hatóanyag mára szinte kivétel nélkül tiltott (kivéve a malária elleni küzdelemben), továbbra is felelőssé tehető bizonyos megbetegedésekért. Hozzá kell tenni, hogy a nyugat-nílusi láz és a zika vírus elleni intézkedésekben a mai napig támaszkodnak rá!

A könyv betekintést nyújt a tudomány tagadásának mechanizmusaiba, a dezinformációs kampányokba, valamint a politika és más társadalmi erők szerepébe a mérgező anyagok szabályozására vonatkozó nemzeti megközelítés kialakításában. A szerző megdöbbentő részletességgel írja le az amerikai otthonok, mezőgazdasági területek, háziállatok, szarvasmarha-telepek és komplett amerikai városok folyamatos, nagymértékű DDT-s permetezését.

De miért is volt erre szükség?

Ha visszarepülhetnénk az időben, akkor talán jobban megérthetnénk, hogy a ’40-es ’50-es évek USA-jában, a DDT bevezetését megelőzően használt növényvédő szerek és rovarirtók korábbi generációi – sokkal mérgezőbb, ólomból és arzénból készült vegyületek voltak. Elfogadott tény volt, hogy ha rovarirtás jött szóba, akkor az emberekre nézve is mérgező anyag került felhasználásra. A DDT azonban ,,nem” volt ilyen értelemben mérgező: a kezelések sem az állatok, sem az emberek esetében nem hoztak rövid távon káros hatást. A DDT így szinte mindenre megoldást kínált, hiszen kis erőbefektetéssel lehetett remek eredményeket elérni, melynek kedvező gazdasági vonzata is volt.

Korábban tonnaszámra juttatták ki a környezetbe (fotó: Wikipédia)

A svájci vegyipari vállalat által fejlesztett molekulát az USA különösen nagy mennyiségben használta. Az amerikai társadalom tudatába teljesen összefonódott a készítmény a második világháborús sikerekkel, azáltal, hogy az a malária és egyéb pusztító betegségek elleni küzdelem szimbólumává lett. Tehát, mintha a szuperhatalmi törekvések, és státusz kivívásának egyik eszközét látták volna benne.

1972-es betiltását követően a szer továbbra is jelen van a környezetben, vízi ökoszisztémákban, állati, és emberi szervezetben egyaránt.

A háború után azonban kibújt a szög a zsákból

A DDT összetétele a háború után nyilvánosságra került: óriási gyártási és forgalmazási dömping indult. Rengeteg kutatás készült – többek között a DDT zsírszövetben és anyatejben való felhalmozódásával kapcsolatban –, amelyeket közzé is tettek.

A 20. század második felében azonban a rövid távú toxikológiai vizsgálatokról áttértek a hosszabb távú epidemológiai vizsgálatokra. A társadalmi felmérések során feltett kérdéseket is megváltoztatták: elkezdték vizsgálni a DDT hatásait a lakosság reprezentatívabb csoportjain, beleértve a nőket, a gyermekeket, időseket, a már meglévő betegségekben szenvedőket, valamint azokat, akik különböző módon és különböző ideig voltak kitéve a szernek. E kutatások nagy része a DDT betiltása után zajlott, miközben az emberek szerkitettségének módja, és mértéke is jelentősen megváltozott: a háború után már többnyire ,,csak” élelmiszeren keresztül érintkeztek a molekulával.

Fotó: Wikipédia

Mint azt a szerző elmondta,

A tudományt úgy kezeljük, mint a konkrét, megingathatatlan, vitathatatlan válaszok forrását. A tudomány azonban valójában egy olyan folyamat, amelyet önmagunk és a világunk megértéséhez használunk. És idővel ez a folyamat újfajta információkkal fog szolgálni számunkra. Maga a folyamat meg fogja változtatni, hogy milyen kérdéseket szeretnénk feltenni, hogyan tesszük fel őket, és mennyire vagyunk képesek bizonyos válaszokat kapni. Ugyanakkor a tudomány társadalmi jellegű is, amelyet emberi szereplők végeznek. És a tudósok ebbe a folyamatba beleviszik az összes, már meglévő elfogultságukat, előítéletüket és feltételezésüket. Ha ezt el tudnánk ismerni és tisztábban látnánk, az segítene helyreállítani a tudományba vetett közbizalmat.

,Megpróbáltam belelátni a DDT-t védelmező, a híradós műsorban a szert bekanalazó (!) emberek fejébe is. A DDT nem tűnt számukra annyira mérgezőnek, hiszen annyi más vegyi anyag egyértelműen károsabbnak bizonyult.

Az emberek erősen hittek az előnyeiben, és úgy gondolták, hogy ezek az előnyök felülmúlják a káros hatásokat.

Conis szerint egyáltalán nem csökkentjük a peszticidektől való függőségünket, amely következtében folyamatosan zsugorodnak a rovarpopulációk, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte. Márpedig túlélésünk záloga a rovarvilág. Ez az, ami tulajdonképpen jobban megrémíti a szerzőt, mint egy olyan vegyszer, mint a DDT mérgező hatása. A folyamatosan változó és kevéssé tanulmányozott vegyi anyagoktól való teljes függőségünkkel és a készítmények túlzott használatával kapcsolatos kérdések azok, amelyek vitathatatlanul átformálják a világot, amelyben élünk.

A teljes cikk a civileats.com-on olvasható.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fókuszban a napraforgóhibridek fehérpenésszel szembeni rezisztenciájának vizsgálata

2025. február 21. 09:40

Szántóföldi körülmények között a fehérpenészes szár- és tányérrothadás betegséget minden esetben vizsgálja a Nébih.

A vetésidő hatása a napraforgó betegségeinek megjelenésére

2025. február 20. 16:10

Bizonyos kórokozók nektrotrófok, az öregedő szöveteket támadják meg. Minél idősebb a levél, annál könnyebben jön létre rajtuk a fertőzés.

A Corteva bemutatta 2025-ös portfóliójának új termékeit

2025. február 20. 13:10

A Corteva 2025-ös portfóliójában is magas minőségű vetőmagok, innovatív növényvédelmi és biológiai termékek növekvő választékát kínálja.

Kiskerti növényvédelmi teendők februárban

2025. február 19. 13:10

Hamarosan jön a tavasz, és ez magával hozza a házikerti növényvédelmi teendőket is.

Martonvásáron bemutatták az első kukoricahibridet…

2018. szeptember 17. 14:03

Az EU kukoricatermésének 12%-át adja Magyarország. Probléma, hogy éves szinten csak hat hónapig hajózható a Duna, mert vagy alacsony, vagy magas a vízállása, ami az exportot megnehezíti.

Hosszú távon csökkenhet a kukorica ára a kedvező betakarítás miatt

2023. október 23. 17:10

Miután a száraz tavasz azzal fenyegetett, hogy csökken a szántóföldeken az Egyesült Államokban a kukoricatermés, a gazdálkodók valószínűleg az ország valaha volt harmadik legnagyobb termését takarítják be.

Ezért vásárol Kína több éves szünet után ismét amerikai búzát 

2023. október 9. 17:40

A 2023/24-es gazdálkodási évben az amerikai kereskedők 220 000 tonna őszi búzát adtak el Kínának. Több mint két éve ez az első ilyen üzlet.

Ki csinálja jobban? – Búza termesztéstechnológia hazánkban és az Egyesült Államokban

2019. március 15. 09:17

Izgalmas szakmai tapasztalatokat oszt meg a szerző, aki az USA búzatermesztésének agrotechnikai elemeit ismerte meg egy kansasi, több mint 10 000 hektáros nagygazdaságban.