Növényvédelem

Homoki prérifű: futótűzként terjed homokterületeinken az új inváziós fűfaj

MTA

Egy új, veszélyes észak-amerikai inváziós faj, a homoki prérifű egyre jelentősebb hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Még 2017-ben Magyarország mésztelen és meszes homokterületein is kimutatták az Észak-Amerikában őshonos homoki prérifű (Sporobolus cryptandrus) jelenlétét, melyet a nemzetség más fajai nyomán özönfűnek is neveznek.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem kutatói már akkor valószínűsítették, hogy a faj jelentősebb terjedési és megtelepedési kapacitással rendelkezik.

A homoki prérifű erőteljes csomókat képző, sekély gyökérzetű évelő növény. Nagyon jellegzetes a fajra a levélhüvely peremén található, sűrű és elálló fehéres szőrkoszorú, valamint hogy virágai ritkán bomlanak ki teljesen (erre utal a faj tudományos neve – cryptandrus – is). A fajnak igen apró, alig egy milliméteres, könnyen terjedő magjai vannak, amelyek nagy valószínűséggel tartós magbankot is képeznek.

A növény virága (A), levélhüvelyének szőrkoszorúja (B) és habitusa (C) (Fotók: Aradi Eszter)

A homoki prérifű jól tűri a taposást és a szárazságot is, amit az is segít, hogy szénasszimilációja egy igen víztakarékos, úgynevezett C4-es fotoszintézis-út segítségével valósul meg. A nemzetség más fajainál az úgynevezett allelopátia jelenségét is igazolták – azaz a környezetükbe olyan anyagokat juttatnak, melyekkel más fajok megtelepedését és növekedését gátolják.

A növény gyökérzete (Fotó: Aradi Eszter)

A homoki prérifüvet 2017 óta számos helyen találták meg a kiskunsági homokterületeken, ahol korábbi parlagokon és elsődleges homoki gyepekben fordul elő, valamint Debrecen belterületén, fajszegény leromlott gyepekben megtelepedve, gyakorlatilag egynemű, más növényfajt alig tartalmazó összefüggő foltokat, néhol többhektáros állományokat képez.

A tapasztalatok alapján a fajt a legelő állatok nem vagy alig fogyasztják, ami tovább segíti a terjedését.

Az idei év nyarán az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Montana Tech University munkatársainak bevonásával a két kontinensre kiterjedő kutatási projektbe kezdett, melynek célja a növény termőhelyi körülményeinek és környezeti igényeinek feltárása. Emellett a növény társulási és terjedési képességeit, szaporodásbiológiáját és magbankképzési sajátságait vizsgálják, és igyekeznek behatárolni azokat az élőhelyeket és élőhelytípusokat, ahol az elkövetkezendő években a spontán megjelenésére számítani lehet. Mivel a faj kifejezetten a száraz és meleg termőhelyekhez alkalmazkodott, további terjedését a klímamodellek által előjelzett szárazodás és hőmérséklet-emelkedés is segíteni fogja.

Kiterjedt egynemű állomány a Kiskunságban (Fotó: Dr. Tölgyesi Csaba)

A kutatók nagyon szívesen veszik a homoki prérifű előfordulására vonatkozó új adatokat, melyek segíthetnek tisztázni terjedése körülményeit, és megalapozhatják a jövőben a visszaszorítására tett kísérleteket (Török Péter, MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, molinia@gmail.com).

Kiemelt kép: A prérifű állománya nyílt homoki gyepben (Fotó: Dr. Bátori Zoltán)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A méhegészségügy és a növényvédelem kapcsolódási pontjai gyakorlati szemszögből

2025. augusztus 7. 13:10

A méhek tömeges pusztulása veszélybe sodorja a növénytermesztést is – közös fellépésre van szükség a gazdák és méhészek között.

Melegedő klíma – terjedő gomba: egyre nagyobb a baj?

2025. augusztus 6. 08:10

Téves biztonságérzetet ad az idei nyár: a napraforgókban már ott bujkál a veszélyes kórokozó, csak késve jelentkeznek a tünetek.

A gubacsokról, 9. rész - A zoocecidiumok évközi megjelenése, a gubacsok fejlődésének szakaszai

2025. augusztus 4. 13:10

A növényevő ízeltlábúak közül a gubacsképző ízeltlábúak a legfejlettebbek, mivel képesek szabályozni és saját hasznukra átalakítani a gazdanövényt.

Hová tűnt a gyapottok-bagolylepke?

2025. augusztus 2. 08:10

A gyapottok-bagolylepke idén szinte eltűnt a földekről – kevesebb lepke, kevesebb hernyó, kisebb kártétel: mi áll a háttérben?

A hazai sikerek révén világszerte új lendületet kaphat a házi galamb genetikai kutatása

2023. március 2. 12:31

A világon elsőként a Debreceni Egyetem kutatói alkalmaznak DNS chip-technológiát a házi galamb genetikai vizsgálata során, az új analitikai módszer jelentősen segíti a faj genetikai feltérkepézését.

A nyomonkövetés beépül az agrárképzésbe

2018. november 22. 15:19

Az új együttműködés keretében a debreceni kar oktatóit felkészítik naprakész tudással és a hallgatóknak tartanak majd előadásokat magyar és angol nyelven egyaránt, egy gyakorlati tudásbázis kiépítését is tervezik, ipari partnerekkel.

Juhászat - kulcsfontosságú az őshonos génbázis megőrzése

2018. október 8. 11:32

Egyre inkább előtérbe kerülnek a juhtenyésztésben a hazai fajták, mivel a szélsőséges időjárási körülményekhez, a rendkívüli hidegekhez, illetve melegekhez nagymértékben képesek alkalmazkodni.

Új megoldást dolgozott ki a Debreceni Egyetem arzénmentesítésre

2018. február 1. 10:11

A laboratóriumi kísérleteket az intézet tovább folytatja annak érdekében, hogy a gyakorlati használatba is átültethető legyen az eljárás.