Növényvédelem
Növényvédelem

Lehet jó oldala is az inváziós fajok megtelepedésének

Lehet jó oldala is az inváziós fajok megtelepedésének

Agrofórum Online

Az Egyesült Államokban található Smithsonian Környezetkutató Központban már három évtizede folynak klímaváltozással kapcsolatos vizsgálatok.

Legfrissebb tanulmányukban arra hívják fel a figyelmet, hogy bizonyos inváziós növények a „kék szén” megkötésével enyhíthetik a klímaváltozás negatív hatásait. A „kék szén” kifejezés arra a szénmennyiségre utal, amelyet a világ óceánjai és a partmenti életközösségekben található növények kötnek meg csökkentve ezzel az üvegházhatás kialakulását, mérsékelve a globális felmelegedés folyamatát.

A korábbi szénmegkötésssel és -raktározással kapcsolatos kutatások a szárazföldi ökoszisztémákra összpontosítottak, főként az erdők voltak a fókuszban. Tudni kell viszont, hogy a mocsári növények és mangrovék szénmegkötése becslések szerint 40-szer gyorsabban megy végbe az erdei fákhoz képest. A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy az elmúlt száz év során világszinten eltűnt ezeknek az élőhelyeknek a bő negyede, de akár a fele is. A folyamat nem állt meg, jelenleg is évente 8000 km2 ilyen jellegű terület tűnik el.

A Smithsonian Környezetkutató Központ által koordinált vizsgálatokban ezeket a „kék szén” élőhelyeket mérték fel. Két típusukat hasonlították össze: azokat, amelyekben megjelentek inváziós fajok, valamint azokat, amelyekben a behurcolt növények nem fordultak elő.

Azt tapasztalták, hogy az invazív fajok szénmegkötés szempontjából különbözőek voltak. Határozottan el lehetett különíteni közülük egy olyan csoportot, amely biomassza-termelése kiemelkedő volt. Ezeket „ökoszisztéma motoroknak” nevezték el. Az okokat keresve arra a megállapításra jutottak a kutatók, hogy a legtöbb esetben ezek a növények számos tekintetben nagy hasonlóságot mutattak azokkal a fajokkal, amelyek élőhelyét elfoglalták. Példaként említették a Phragmites fajok megjelenését a szikes mocsaras területeken és a mangrove erdőben egy új mangrove faj megtelepedését. Mivel ezek az inváziós fajok gyorsabban és nagyobb méretűre nőnek, mint az őshonosak, így a teljes ökoszisztéma több szén megkötésére vált alkalmassá.

Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy amennyiben a behurcolt faj nagy mértékben különbözik az ott élőtől – például, amikor algák foglalták el a tengeri fű élőhelyét – a biomassza-termelés több mint harmadával csökkent. Ehhez hasonló változásokat okoznak az inváziós állatok is a növények elfogyasztásával, taposásával.

A szikes mocsarak inváziós növényei közül legtöbb az „ökoszisztéma motor” kategóriába tartozik, ezért megjelenésükkel átlagosan 91%-kal nő ezen területek biomassza-termelése.

A szerzők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az inváziós fajok megjelenésének hatása sokrétű, vannak pozitív és negatív oldalai is. A szénmegkötés mellett mérlegelni kell a biológiai sokféleséget csökkentő, az élőhelyek elszegényedését okozó hatásukat is. A feladat a helyes környezetgazdálkodás gyakorlatának kialakítása annak mérlegelésével, hogy milyen haszonnal jár, illetve milyen költségvonzattal rendelkezik a behurcolt faj adott területről történő kipusztítása.

Ritka kártevők a repcében

2019. december 6. 04:37

Az őszi káposztarepce az a szántóföldi növénykultúránk, amelynek növényvédelmében az állati károsítók döntő jelentőséggel bírnak és amelynek a termesztési költségeiben az ilyen károsítók elleni védekezés adja az egyik legnagyobb tételt.

Megjelent a Nufarm új termékkatalógusa

2019. december 3. 09:02

Letölthető a Nufarm növényvédelmi megoldások 2020, amelyből részletesen tájékozódhat cégünk termékpalettájáról, és az egyes növényvédő szerek pontos használati útmutatóját is megismerheti.

Permetezőgépek téli felkészítése

2019. november 20. 10:33

Ha nem biztos, hogy megfelelően el tudja végezni a fagymentesítést, kérje az Agroázis szakembereinek segítségét, szakképzett szervizes kollégáinkkal állunk partnereik rendelkezésére.

A repcefénybogár piretroid rezisztenciája

2019. november 19. 06:47

A repce-fénybogár Európában széles körben elterjedt kártevő. Az ellene engedélyezett készítmények nagy része ugyanabból a kémiai csoportból – piretroidok – származik, vagyis azonos hatásmóddal rendelkeznek. Folyamatos használatuk Európa több országában súlyos rezisztencia kialakulásához vezetett. Az utóbbi tíz évben hazánkban is megjelent és gyorsan terjed a piretroid rezisztens fénybogár.

Inváziós kártevők: Földközi-tengeri gyümölcslégy

2019. szeptember 12. 13:26

A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival. 2010 decemberében először budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya.

Invazív kártevő, az őszi sereghernyó veszélyezteti Dél-Afrikát

2018. január 1. 13:43

A bagolylepkékhez tartozó őszi sereghernyó, Spodoptera frugiperda természetes élőhelye Amerikában van.

Ne kockáztassuk a növényi károsítók behozatalát!

2017. augusztus 18. 10:12

A külföldi nyaralás során gyűjtött vagy vásárolt, bizonytalan eredetű növények, hajtások, magok és termések által veszélyes növényi károsítókat is behozhatunk Magyarországra. 

Globalizáció, az invazív fajok körforgása

2017. február 6. 09:19

Ismert tény, ha valami bekerül az EU területére, attól kezdve szabadon mozoghat, szabadon szállítható, értékesíthető.