A melegedő tavaszi időjárás, a végre beköszöntött országos csapadékok nem csak a kalászos gabonák lombozatának gyors növekedését és a növények fejlődését indították be, de sok helyütt kedvező feltételeket teremtettek a gabonákat támadó különféle kórokozók gyors szaporodásához is. Ellenük fungicides védekezés nélkül esélyük sincs a gazdáknak. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fungicidet választunk a kalászosok lombozatának védelmére.
A bőség zavara
A különböző kalászos gabonák lombvédelmére az aktuális szerjegyzékben kórokozó csoportonként taglalva 2 oldalon sorakoznak a felhasználható fungicidek. E tekintetben úgy hiszem, nem igazán lehet panaszuk a gazdálkodóknak a választékra. Több hatóanyag csoportból is szinte szekérderéknyi a választási lehetőség, hogy a gabonákat veszélyeztető kórokozókat hatékonyan le lehessen küzdeni. Ugyanakkor a tényleges fungicid felhasználás tekintetében sajnálatos módon csak néhány (generikus hatóanyagú) termék dominál, amelyek fogyasztói ára szinte mindig a legolcsóbb a fungicidek között.
Ez a meglehetősen elhibázott hazai gyakorlat több potenciális veszélyt is hordoz magában. Senki sem gondol a rezisztenciára és arra, hogy egy adott hatóanyag (pl. tebukonazol) szinte nyakló nélküli használata oda vezethet, hogy bizonyos idő után a kezelések szinte hatástalanok lesznek. Egy ilyen kezelés – akármennyire is olcsó volt a kijuttatott termék – mindenképpen felesleges költségként fog jelentkezni az adott kalászos termelése során.
Mind ezek mellett van egy másik probléma is, amelyet egyes olcsó hatóanyagok „túlhasználata” okozhat. A kalászos gabonák lombvédelmére rengeteg hatóanyag áll a gazdálkodók rendelkezésére, amelyek hatékonyság, vagy hatástartam tekintetében esetleg sokkal jobbak is lehetnek a létező legolcsóbb termékek hatóanyagainál. Viszont a lombvédelemnél még nem áll meg a védekezés folyamata, valamikor, valamilyen hatóanyaggal a kalászokat is meg kell védeni a fuzáriózistól.
AGRIO vontatott permetezők 2.500-13.500 l tartálytérfogattal, 15-36 m-es szórókerettel. Részletekért kattintson a képre!
A már példaként felhozott tebukonazol hatóanyag egyike a legjobb, fuzáriózis ellen is alkalmazható fungicid hatóanyagoknak. Kár lenne feláldozni ezt a sok gyártó által alacsony áron forgalmazott készítményekben szereplő hatóanyagot a lombbetegségek elleni védekezések során folytatott túlhasználat következtében előbb – utóbb kialakuló rezisztencia oltárán.
A különböző Fusarium fajok, amelyek a kalászfuzáriózis kialakulásáért és a temés mikotoxin szennyezettségéért felelősek, folyamatosan jelen vannak a gabona táblákon. Találkoznak minden, ott felhasznált fungiciddel és azok hatóanyagaival. Döntően ivarosan szaporodó kórokozók, így az egyszer már kialakult rezisztenciát az utód nemzedékekbe gond nélkül tudják örökíteni. Ha egyszer kialakul a hatóanyaggal szemben a Fusarium fajok csoportján belül a rezisztencia, akkor az egyik legjobb (és legolcsóbb készítmények esszenciáját adó), a kalászfuzáriózist okozó gombák ellen felhasználható hatóanyagnak inthetünk búcsút csak azért, mert sok gazdálkodó nem ismert a szerválasztásnál más szempontot, mint a fogyasztói árat.
Más kórokozók, más veszélyességi helyzet
A lombozatot támadó kórokozók elleni védekezés során döntő tényező kellene hogy legyen a táblák szemlézése során kialakuló kép az egyes fajták, táblák különböző kórokozók által történt fertőződéséről. Jelenleg pl. a búza állományokban a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) sok helyütt a domináns kórokozó, illetve fogékony fajtákon a búza lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. tritici) jelenléte számottevő. Ezen kórokozók egyike sem „kemény” ellenfél, nem igazán kell számítani arra, hogy egy (tól – ig dózist megengedő engedélyokirat esetén) kezelés után a fertőzés gyorsan visszatérne.
Az őszi árpa esetében jelenleg hasonló a helyzet, mivel a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) mellett itt is a lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) a domináns kórokozó. Eddig sem a búza, sem az árpa esetében nem kedveztek a környezeti feltételek sem a viszonylag könnyen leküzdhető, de igen szapora, így folyamatos visszafertőződéssel fenyegető rozsda betegségek (Puccinia spp.), sem pedig a „kemény” kórokozóknak számító, csak a létező legmagasabb engedélyezett dózisokkal kordában tartható Drechslera fajok terjedésének.
Ez a meglehetősen szerencsés helyzet igen jó eséllyel nem fog sokáig fennmaradni. Az időjárás melegebbre fordulásával a meleg igényes kórokozók, pl. az árpa hálózatos levélfoltossága (Drechslera teres) nagy valószínűséggel teret fog nyerni az árpa állományok lombozatán. A nyár elején gyakori erős déli meleg levegő beáramlások a különböző rozsda betegségek uredospóráit hozhatják hazánkba olyan mennyiségben, amely messze felülmúlja a rezidens populáció méretét. Nem lesz végig ennyire könnyű a kórtani helyzet!
A termesztett gabona fajától és a fajtától függően a lombvédelem során ilyen jellegű veszélyekre is készülni kell. A kórokozók megjelenése- főképp egy „déli import” esetén – nagy valószínűséggel igen gyors lesz, így pl. egy őszi árpa, vagy rövid tenyészidejű őszi búza, vagy durum búza termesztő gazda anyagilag jobban járhat egy modern, sokkal nagyobb hatástartamú, nem hagyományos, agyonhasznált triazol hatóanyag bevetésével. Jó eséllyel megspórolhat egy olyan védekezést, amelynél már majdnem kész, aratásra váró terményt kellene megvédeni. Választék van, csak ésszel, nem csak a fogyasztói árak alapján célszerű dönteni.
