30℃ 16℃
június 1. Tünde, Jusztinusz
Növényvédelem

Kalászosok védelme: figyelni kell a levélbetegségekre!

Agrofórum Online

Az áprilisi időjárás némileg felemás hatással volt a különféle kórokozókra, amelyek a kalászos gabonák lombozatán élősködnek.

Bár alapvetően igaz, hogy az idei évben jóval kevesebb a növénykórtani jellegű probléma a kalászosokban, mint az elmúlt évek átlagában, de jó néhány kórokozó idén is okozott már meglepetéseket és ez a tendencia vélhetően folytatódni is fog.

Feltámad a lisztharmat

A kalászosok lombján élősködő gabonalisztharmat (Blumeria graminis f. sp. tritici és f. sp. hordei) még február folyamán a korábbi években megszokott mértékben volt jelen a kalászosok lombozatán.

Márciusban ugyanakkor  – vélhetően a csapadékosabb időjárású periódusoknak köszönhetően  – a kórokozó rendkívül nagymértékben visszaszorult. Szaporodását az is hátráltatta, hogy márciusban túlságosan sok olyan nap is volt, amikor napfény nem érte a gabonákat.

A lisztharmat konídium képzése fényigényes, ennek hiányában a kórokozó szaporodását biztosító konídium láncok nem, vagy csak csökkent mértékben képesek kialakulni.

Jelenleg ugyanakkor a kalászos gabonákban, ott is inkább a fejlettebb, sűrűbb őszi árpa állományokban ismét elkezdett terjedni ez a kórokozó. Ráadásul a lisztharmat gomba biológiai állapota ezekben a fertőzött állományokban igen jó, a lisztharmat telepek frissek, fehérek, erősen sporulálnak.

A lisztharmat még ritka a gabonákon, de terjed
A lisztharmat még ritka a gabonákon, de terjed

A kórokozó esetében további terjedés is várható, bár a fertőzések átlagos mértéke még mindig rendkívül alacsony. Nagyobb mértékű felszaporodásra éppen ezért az elkövetkező hetek során biztosan nem kell a termelőknek számítaniuk.

Nekrotróf kórokozók terjedése

A biotróf életmódú lisztharmattal ellentétben több olyan kórokozó is jelen van a kalászosok állományaiban, amelyek nekrotróf életmódúak, azaz szaporodni csak az általuk már elpusztított növényi szöveten képesek.

Ezek leginkább közönséges és gyakori képviselője a búza szeptóriás levélfoltossága (Septoria tritici), amely eddig szinte alig volt megtalálható az őszi búza és tritikálé állományok levelein. Ebben döntő mértékben az ősz óta tartó szárazabb időjárás a ludas, mivel ez a kórokozó meglehetősen nedvességkedvelő.

A gabona állományok növekedésével és a márciusi, csapadékosabb időjárás segítségével napjainkra ennek a nem túl nagy pusztító erővel rendelkező kórokozónak némileg javultak az életfeltételei. A csapadékok után a már jól záródott lombozatban tovább megmarad a nedvesség, mivel azt a szél már nem tudja felszárítani.

Szaprofág gombák megjelenése: ijesztő, de ártalmatlan

Az idei év jellegzetessége, hogy sok helyen a szeptóriás foltokon az elhalt növényi szöveten a kórokozó piknídiumai mellett több, szaprofág gombafaj konídium telepei is megjelentek.

A szeptóriás levélfoltosságot idén gyakran kísérik szaprofág gombák is
A szeptóriás levélfoltosságot idén gyakran kísérik szaprofág gombák is

Ez a gazdálkodók számára teljes mértékben indifferens, mivel ezek a gombák az egészséges, élő növényi szöveteket képtelenek megfertőzni. Inkább csak feleslegesen ijesztgetik a gazdákat.

Az ilyen fertőzött folt az avatatlanabb szemlélőnek azt mutatja, mintha a Septoria tritici „megtáltosodott” volna a szaporodást és a piknídiumok kialakítását illetően. Az ugyanis, hogy a kicsi, fekete pontok java része nem piknídium, csak erős nagyítóval, vagy mikroszkóppal állapítható meg.

Fahéjbarna levélfoltosság: meglepő erősödés

A búza egy másik, akár jóval nagyobb pusztításra is képes kórokozója, a fahéjbarna levélfoltosság (Drechslera tritici repentis) is váratlan terjedésbe kezdett, ráadásul mostanra már a vetésváltásban termesztett állományok lombozatán is megjelent.

A búza fahéjbarna levélfoltossága is váratlanul terjedésbe kezdett
A búza fahéjbarna levélfoltossága is váratlanul terjedésbe kezdett

Ez a kórokozó is meglehetősen nedvességigényes, éppen ezért is váratlan a gomba jelenlegi, az átlagosnál erősebb fertőzése. A húsvéti időszakra prognosztizált csapadékban dús időjárás csak tovább javítja ennek a veszélyes kórokozónak az életfeltételeit. Így egyes állományokban akár a fungicides állományvédelem szükségessége is felmerülhet.

A képek a szerző felvételei.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Szivarsodró bogarak a körtefákon és a szőlőn

2025. május 31. 08:10

Tavasszal látványos kártételt okozhat a szivarsodró eszelény a gyümölcsösökben, ám idejében észlelve hatékonyan visszaszorítható.

Házikerti növényvédelem június elején - fókuszban a dió

2025. május 30. 15:10

Az intenzív esőzések jó terepet biztosítanak a fertőző gombák szaporodásának. A dió esetében gnomónia, szőlő esetében a peronoszpóra támad.

A cseresznyelégy elleni védekezési lehetőségek

2025. május 30. 10:10

A cseresznyelégy már régóta jelen van, bár a hűvösebb idő lassítja az élettevékenységet. A kései fajtáknál még védekezhetünk!

Rezisztens vetésfehérítők: új kihívás a kalászosokban

2025. május 30. 08:10

A vetésfehérítő bogarak ellen alkalmazott szerek hatékonysága látványosan csökkent – a rezisztencia valós probléma lehet.

Még megvédhető a napraforgó, elkerülhető a burgonyavész

2018. május 30. 07:19

A hetek óta tartó nyárias időjárás hatására minden növény fejlődése a megszokottnál jóval előrébb tart.

Lisztharmatosak a szőlőszemek - menthető még a termés?

2024. június 29. 04:39

Lisztharmatosak a szőlő szemei. Megmenthető még valahogyan?

Szőlő: van ahol a feketerothadás szüretel

2018. július 12. 05:50

Kertészeti kultúrákban a csapadékosabb vidékeken a hosszú ideig tartó levélnedvesség igen kedvező feltételeket teremt az alma- és körtevarasodás fertőzés terjedéséhez. A betegség egyaránt veszélyezteti a lombozatot és a gyümölcsöket.

Gabonák levélbetegségei

2022. május 24. 07:36

A lombbetegségek kései felszaporodása kapcsán felvetődhet a kérdés: Védekezzünk-e ellenük, vagy már nem várható a levélbetegségektől számottevő kártétel?