A különféle növényeknek éppen úgy megvannak a maguk fertőző eredetű betegségei, mint az állatoknak, vagy akár, nekünk, embereknek is. Ez alól a vírusos eredetű megbetegedések sem kivételek. Legfeljebb kevesebbet hallunk róluk. Amíg a médiában a COVID, vagy a madárinfluenza meglehetősen tág teret kap, addig pl. a kalászos gabonáinkat veszélyeztető, vírusos eredetű betegségekről nem nagyon találni publikus híreket.
Persze ettől még az adott betegségek kórokozói nem jönnek zavarba. Ha hagyjuk őket háborítatlanul fertőzni, terjedni, jókora mértékű kártételt képesek ezek a növényi vírusok okozni. A tünetek észlelésének idején már esélytelen bármiféle módon védekezni ellenük.
Vírusok és vektoraik: kik a fő terjesztők?
Hazánkban a kalászos gabonákat veszélyeztető vírusok száma meglehetősen magas, bár ezt meglehetősen kevesen tudják. A szóban forgó, a gabonáinkon tüneteket előidéző vírusok között szerencsére nagyon sok, szinte mechanikai úton terjedő mozaikvírus faj van. Ezeket javarészét levéltetvek viszik át egyik növényről a másikra. De az átvitel, majd a tünetek megjelenése a vektor rovar szívogatása után szinte azonnal be is következik.
Sajnálatos módon van a gabonáinknak két, meglehetősen gyakori, perzisztens típusú vírusa is, amelyek ráadásul súlyos termésveszteséget is képesek okozni. Az árpa sárga törpülés vírusát a különféle, gabonákon élő levéltetvek viszik át, míg a búza törpülés vírusának vektorai a különféle mezei kabóca fajok. Az árpa sárga törpülés vírusa ráadásul elnevezésében kissé csalóka. Valójában sárgulást (amely eléggé intenzív is lehet) csak az árpán idéz elő és ott is csak tavasszal, a szárba indulás időszakában. Más gabonákon ez a sárgulás elmarad.
A vírusfertőzések jellegzetes tünetei
Ugyanakkor mindkét vírusra jellemző, közös tünetek a növény rendkívül magas turgora (emiatt a levelek állása erektív, a levelek merevek), illetve a törpülés. Ezt a jövő év tavaszán a szárba indulás elmaradása, majd sok esetben a fertőzött növények elhalása követi. Mivel a gabonák kalászt, azaz termést csak a szárak tetején fejlesztenek, így a szárba indulás hiánya direkt termés kiesést eredményezhet.
Bár ezek a vírusok a vegetációs időszakban bármikor megfertőzhetik a gabonáinkat, de a tavaszi fertőzések termésre gyakorolt hatása lényegében nulla. Viszont a fiatalkorban, ősszel bekövetkezett fertőzéseket sokszor követi a tavasz folyamán súlyos tünetek és termés veszteség is.
Védekezési lehetőségek: még most léphetünk
Bár szinte közismert mondás az, hogy a növényi vírusok ellen nem lehet növényvédő szerekkel védekezni, de ez igazság szerint csak arra az esetre igaz, ha már a vírus bejutott a gazdanövénybe. Onnan növényvédő szerekkel kiirtani már tényleg nem lehet. Ugyanakkor a védekezésre számtalan lehetőségünk van!
Rezisztens fajták és hibridek segíthetnek
Napjainkban már egyre több innovatív vetőmag előállító cég forgalmaz különféle,vírusokkal szemben rezisztens gabona fajtákat, vagy hibrideket. Ez ténylegesen jó lehetőség, ugyanakkor jelen időszakban a rezisztens genotípusok döntően csak az árpa sárga törpülés vírus egyes, gyakoribb törzsei ellen rendelkeznek rezisztenciával. Mivel sohasem tudhatjuk, hogy a kalászosainkat adott időszakban mely vírusok melyik törzsei veszélyeztetik, így erre a genetikai védekezési bázisra napjainkban még nem támaszkodhatunk kizárólagosan.
Az agrotechnikai védekezésnek is vannak lehetőségei a vírus vektorok populációjának csökkentésében, illetve a vektor tevékenység időszakának korlátozásában. A kalászosok árvakeléseinek felszámolása nagymértékben csökkentheti valamennyi ott élő, a nyári hőséget ott átvészelő vektor rovarfaj populációját. A gabonák indokoltnál korábbi vetésének kerülése ezzel egyidejűleg a vektor fajok tevékenységére alkalmas időszakot tudja lerövidíteni, amely az esetleges őszi inszekticides kezelések számának csökkenését eredményezheti.
Az inszekticides védekezés kulcsa az időzítés
Jelenleg hazánkban a kalászosok vírusos megbetegedései ellen döntően még a vektor szervezetek elleni inszekticides kezelés a védekezés alapja. Erre alkalmas készítmény bőségesen elegendő van, amely a gazdálkodók rendelkezésére állhat. A védekezés hatásossága ugyanakkor döntő mértékben a kezelések helyes időzítésén múlik.
Ahhoz, hogy helyesen dönthessünk a rovarölő szeres kezelések időpontjáról, ahhoz ismernünk kell akár tábla szinten a vektor rovarok népességét és annak változásait. Perzisztens vírusokról lévén szó, levéltetvek esetében pl. a legjobb, legalkalmasabb időpont az, amikor a betelepült, esetleg még szárnyas egyed mellett már megjelent néhány ott megszületett utód is. Ehhez a már kikelt gabona állományok gyakori és alapos szemlézése szükséges. Levéltetvek esetében a növények átvizsgálása a jó módszer, míg a mozgékony kabócák mennyiségét a táblán történő mozgásunk során azok felzavarása révén becsülhetjük meg.
Most figyeljünk a korai fertőzésekre!
Jelen időszakban országos szinten az őszi csapadékok hatására szinte mindenütt megindult az őszi vetésű gabonák állományainak kelése. Ezzel egyidejűleg sajnos már most megkezdődött a vektor rovarok betelepedése is a még éppen csak kelő állományokba is. Most még általában csak magányos szárnyas levéltetű egyedeket lehet észlelni (Rhopalosiphum padi és Macrosiphum avenae egyedek messze a leggyakoribbak), de az első utódok megjelenése és ezzel a védekezésre leginkább alkalmas időszak már csak napok kérdése.
Figyeljünk a vírusok átviteléért felelős rovarokra, mivel a virózisokért felelős rovarok (és így a vírusok ellen is) csak most tudunk eredményesen védekezni! Tavasszal, amikor a tünetek megjelennek, már tényleg semmi lehetőségünk sem marad a védekezésre.
A képek a szerző felvételei.
