A kalászos gabonák legkorábban beérő fajának, az őszi árpának a betakarításával megkezdődik a szántóföldi növénytermelés legnagyszerűbb pillanata, a betakarítás. Az őszi árpa után sorban jönnek a különféle búzafajok, a tavaszi árpa, illetve az őszi káposztarepce betakarítása is.
Ahhoz azonban, hogy a szántóföldön megtermelt árualapokból ténylegesen áru, majd pedig bevétel származhasson, ahhoz ezeket a terményeket „eladható formába” kell hozni és egy helyre összegyűjteni. A mezei termények tisztítása és raktározása nagyon fontos tevékenység, mivel akár a megtermelt árualap értékesíthetősége is múlhat rajta.
Sajnos a növényvédelmi problémák a betakarítással nem szűnnek meg, legfeljebb a szereplők egy része, azaz a károsítók változnak. Raktári kártevők serege várja, hogy a szántóföldön megtermelt javakból lakmározhasson. Ezzel viszont a betárolt termények igen jó eséllyel eladhatatlanná válnak, hiszen senki sem szeret „húst” is vásárolni a terményekkel együtt, azaz élő raktári kártevőkkel fertőzött terményt beszerezni.
Az alap a tiszta raktár
A mezei termények helyes raktározása, azaz a termény minőségének megőrzése és a kártevők betelepedésének megakadályozása alapvetően nem egy ördöngös feladat. Igazság szerint csak „józan paraszti ész” kell hozzá. A raktári kártevők ellen mindig sokkal könnyebb és főleg olcsóbb a megelőzés útján védekezni, mint a már kialakult fertőzéseket sokszor az értékesítés miatt kapkodva felszámolni.
Ne a raktárban fertőződjön a termény!
Érdemes abból a tényből kiindulni, hogy a szántóföldekről bekerült termények mentesek a tipikusan raktári kártevőktől. Azok bizony a mi raktárainkban fertőződnek el. Ha a raktáraink és környezetük kellően tiszta, károsítóktól és azok búvóhelyeitől mentes, akkor nyilvánvalóan fertőződés sem lesz. Érdemes ezért még a betakarítási szezon és munkacsúcs előtt higgadtan végiggondolni, hogy potenciálisan honnan, mely forrásokból fertőződhetne el a betárolt termény.
Csak terményt a tárolóba!
Azt nem árt, ha alapszabályként tartjuk számon, hogy a terménytároló az ténylegesen csak a termények tárolására való, és ott értelemszerűen semmi más nem lehet, csak a termény és az annak kezelésére szolgáló berendezések.
A felesleges dolgok eltávolítása
Ennek megfelelően onnan minden felesleges dolgot el kell távolítani. Különösen igaz ez a sokszor csak szívességből tárolt idegen terményekre (ezek szinte mindig valamilyen kártevő-fertőzési forrásai!), illetve az olyan dolgokra (pl. szalmabálák), amelyek könnyedén búvóhelyet jelenthetnek a különféle kártevőknek.
Takarítsunk alaposan!
Ha a „nagyjával”, azaz a felesleges dolgok eltüntetésével végeztünk, akkor jöhet a takarítás. Ezt sajnos sok gazdaságban szeretik elhanyagolni, legfeljebb pár dolgozót küldenek be összeseperni a már nagyon szemet szúró port, szennyeződést.
Az ilyen takarításnak nevezett alibi tevékenység valójában a raktári kártevők ellen semmit sem ér. Java részük nem is a padló szintjén, hanem annak repedéseiben, illetve a raktár épület szerkezeti zugaiban rejtőzködik és az ott hosszú évek során felgyülemlett, „ezeréves” terménymaradványokban lapul meg. Ezeket kell eltávolítani.
Profi eszközökkel tisztítani
Gondos gazdálkodók bizony erre a feladatra vagy hivatásos takarítócéget bíznak meg, vagy maguk végzik el ezt a feladatot gördíthető állványzat (hogy a fent elhelyezkedő gócokat is lássák és elérhessék), valamint magas nyomású mosó segítségével. Ez tényleg kitakarítja még a legeldugottabb résekből, zugokból is az ott felgyülemlett terményrelikviákat és a kártevőket is.
Külső környezet tisztántartása
A raktár kellően gondos kitakarítása után viszont érdemes körülnézni a raktárak környezetében is! Hiába van a raktár belső terében olyan tisztaság, hogy ott akár a földről is lehetne enni, ha a raktár falán kívül halmokban hever a kiszóródott, megázott, csírázó, rothadó termény. Ez általában hemzseg a különféle károsítóktól, így eltávolítása mindenképpen szükséges!
Ne nedvesedjen alulról sem!
Ilyenkor érdemes egy pillantást vetni a raktár és a környező talaj szintbeli elhelyezkedésére is. Ha a környező talaj szintje magasabb a raktár padlójánál, akkor esetleg a raktár később alulról fog nedvesedni. Ha a betárolt termény miatt ezt nem vesszük észre, akkor egy alattomos fertőzési góc alakulhat ott ki.
Fertőtlenítés: több módszer is van
Ha a raktárat belül és a környezetét kívül is rendbe tettük, akkor végezhetjük el a raktár belső fertőtlenítését. Erre a célra különféle, szintetikus piretroid hatóanyagú permetezőszerek, vagy pedig gázosítószerek alkalmasak.
Annak eldöntése tekintetében, hogy melyik módszert alkalmazzuk, ismerni kell a korábbi évekből az ott kimutatott raktári kártevőket. Ha voltak raktári atkákkal (lisztatka, csiperkeatka, szecskaatka…) gondok, akkor csak a gázosítás jöhet szóba. Ha nem, akkor jobb a hosszú hatástartamú permetezőszerek használata.
Tartsuk fenn az állapotot!
Ha ezeket a lépéseket konzekvensen végrehajtottuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a betárolt termény egy tiszta, fertőzési forrásoktól mentes tárolótérbe fog érkezni. Ahhoz, hogy ott a termény továbbra is biztonságban legyen, nyilvánvalóan ezt a raktári higiéniai állapotot fenn is kell tartani.
Ezért továbbra se engedjük, hogy ott bármi más elhelyezésre kerüljön, és folyamatosan gondoskodjunk a betárolt termények tömörödésének meggátlásáról, a nedvesedés, ázás megakadályozásáról. Így elkerülhetjük a sokszor már csak az értékesítéskor kiderülő fertőzések miatti kényszerű és meglehetősen költséges terménygázosítást.
A képek a szerző felvételei.
