Növénytermesztés
Növénytermesztés

A raktározás állandó figyelmet igényel – Raktározási tapasztalatok Dunaújvárosban

A raktározás állandó figyelmet igényel – Raktározási tapasztalatok Dunaújvárosban

Agrofórum Online

A Pentele Mezőgazdasági Zrt. központi irodáját Dunaújváros belterületén, de mégis a város szélén találjuk. A zrt. az egykori tsz romjain létesült, megörökölve utóbbi nem éppen jó állapotban lévő raktárbázisát is. Jelentős munkával hozta megfelelő állapotba a raktárakat a jól prosperáló új tulajdonos.  Ezt bizonyítja, hogy a saját termelésűek mellett, jelentős mennyiségben vásárolnak fel a környékből is terményeket.

Kicsit meglepődtem, amikor a vendéglátómat, dr. Berta Lászlót (egyébként jogvégzett gazdálkodó és kereskedő) a zrt.-ben betöltött státusáról kérdeztem. Vezérigazgatónak szólítottam, de kiigazított: igazgatósági tag. Három igazgatósági tag vezeti a céget, döntéseiket konszenzussal hozzák. Érdekes felállás. Elvonatkoztatva a konkrét helyzettől, ez a konszenzusos megoldás a társasalom egészére is jellemző lehetne.

Beszélgetésünkbe később becsatlakozott Párkány Gábor, az SGS munkatársa is.

Berta úr! A szállítás, szárítás, raktározás témakörét járjuk körül. Ehelyütt is ez képezi beszélgetésünk tárgyát. Kezdjük a szállítással!

B. L.: Nincs nagy gondunk vele, miután a beszállítóink zömmel a bennünket körülvevő nagy gazdaságok: Adony, Mezőfalva, Pálhalma. Akad azért néhány kisebb gazdaság is, de általában nagyobb tételeket hoznak hozzánk raktározásra és értékesítésre.

A szárítás sem okoz problémát, mivel a gabonákat a legritkább esetben szárítjuk. Az őszi betakarítású növényeknél már más a helyzet, a napraforgót és a kukoricát tárolás előtt szárítani kell.

Mennyi terményt raktároznak?

B. L.: A beszállított és a saját együtt tizenöt-tizenhatezer tonna, árpa, búza, repce, napraforgó és kukorica.

Mi a termények útja?

B. L.: Valamennyi beérkező termény a tisztítóra kerül. Csak tisztított terményeket tárolunk. Ez sokszor a vitatéma a termelőkkel, mert arra szoktak hivatkozni, hogy a mai modern kombájnok már olyan minőségben tisztítják ki az adott növények termését, hogy nincs szükség utótisztításra. Az igaz, hogy a tisztítás során mindössze 2% körüli szemét, pelyva, gyommag stb. hullik ki, de a hosszú távú tárolás során, ha ez benne marad a terményben, nagyon nagy problémát okozhat.

Mutatok is egy képet, hogy hogy néz ki a kombájntisztán betárolt búza néhány hónap múlva.

Hibásan tárolt gabona

Ez nem egy útszóró só halmaz? – kérdezem a kép láttán.

B. L.: Nem, ez egy régebbi felvétel. Szemetesen betárolt búza szeptemberben.

Hihetetlen, egyszerűen nem lehet ráismerni.

B. L.: Alapos munkával sikerült csak ezt a tárolási hibát helyrehozni, hogy valamilyen formában felhasználható legyen a termény.

Mikor történik a beérkező gabona mintavételezése?

B. L.: A beszállításkor. Itt állapítjuk meg a búza minőségét is.

Van-e valamilyen speciális kikötés a minőséggel szemben?

B. L.: Legyen megfelelő a hektolitersúlya és érje el az eurobúza minőséget. Ezt a mi beszállítóink tudják is tartani.

Mi van a magas fehérjetartalmú búzákkal? Ha valaki ilyet szállít be, módjuk van külön tárolni?

B. L.: Ezzel a kérdéssel – bár jó lenne – nem foglalkozunk.

Miért?

B. L.: Nem éri meg. Nem tudjuk a minőséget megfizetni, és a vevőink sem fizetik meg.

Ezt szomorúan vesszük tudomásul, mármint azt, hogy az igénytelen piac diktál. Jobb is, ha visszatérünk a raktározáshoz. Milyen problémák jelentkezhetnek a tárolás során?

B. L.: Két jelentős probléma fordulhat elő: a melegedés és a kártevők. Ezek megelőzésére a raktárakat fel kell készíteni a termények fogadására.

Ez nálunk különös gondosságot igényel, mivel a régi építésű síktárolókkal rendelkezünk.

Az alapos takarítással kezdjük, ahol a falak, meg az aljzat repedéseiből is ki kell minden ottragadt szemetet, magvakat stb. tisztítani. Ezt követi a fertőtlenítés nagynyomású permetezéssel.

Mivel a raktározás állandó figyelmet igényel, rendre azt tapasztaljuk, hogy pl.: a hosszabb ideig tárolt gabona hajlamos a melegedésre és a kártevők is elszaporodhatnak benne, ezért utólag egy, de akár két alkalommal gázosításra is szükség lehet.

Fontos, hogy a hőmérsékletet is folyamatosan – erre alkalmas szondákkal – ellenőrizzük, és ha az átlagos 14 °C-nál magasabb és növekvő értékeket kapunk – ez persze a külső hőmérséklet függvényében azért változhat –, akkor a terményt át kell rakni, át kell szellőztetni. Erre legtöbb helyen a gabonainast használják.

Mekkora az optimális tárolási magasság?

B. L.: Gabonánál a három, három és fél méter magasságot tartom elfogadhatónak. Ennél magasabbra rakni, pláne hosszabb tárolás esetén veszélyes, mivel a gabona lélegzik és befülledhet. Láttam már szabályszerűen „kiszőrösödött” gabonagarmadát. A felső rétegre ráült egy porréteg, a magok kicsíráztak, jelentős veszteségeket okozva.

És ennek mi lehetett az oka?

B. L.: Számos dologra vezethető vissza. Az áru kombájntisztán jött be és mivel akkor éppen elromlott a tisztító, arra kényszerültünk, hogy így tároljuk be a búzát. Erről készült az a fénykép, amelyikről korábban beszéltünk.

Szóval: Lélegzik a gabona, keletkezik egy porréteg, ami lezárja a felső réteget, kicsapódik a levegőben lévő nedvesség és megindul a csírázás, ami jelentős károkat okozhat?

B. L.: A helyzet azért ennyire nem tragikus, mert, ha időben észleljük a problémát, a felső réteg okozta veszteség nem olyan jelentős és kezelhető átrakással, szellőztetéssel, a csírázott gabonaréteg eltávolításával.

Azért ez mégiscsak többletmunkát jelent.

P. G.: Ez így van. Ezért is mondtam, hogy a raktározás állandó figyelmet igényel. A raktáros feladata, hogy a termények állapotáról naplót vezessen, ami rendszeres ellenőrzést tesz szükségessé, mivel a raktározási tevékenység nem ér véget azzal, hogy becsuktuk a magtár ajtaját.

Milyen a gabonák betároláskori nedvességtartalma?

B. L.: Mindenképpen 14% alatt legyen, a tisztasága érje el a 99%-ot. Ez esetben megengedhető a három és fél méteres tárolási magasság.

A gázosítással kapcsolatos problémákról Párkány Gábort kérdezem.

P. G.: Visszatérnék a folyamat elejére, az üres raktárra. Ha itt nem történik meg a kellő mértékű fertőtlenítés, akkor utólag már nehezebb dolgunk van.

A lényeg, hogy megfelelően előkészített magtárba, megfelelő tisztaságú és alacsony nedvességtartalmú termény kerüljön betárolásra.

Sokszor ma is kinevetnek, amikor azt mondom a kezdő raktározóknak, hogy rendszeresen végig kell járni a garmadákat és átgereblyézni a termény felső rétegét, hogy azt fellazítva jobban tudjon lélegezni a gabona: és ezzel sok későbbi probléma megelőzhető.

Kitakarítottuk a magtárat, mi a következő lépés?

P. G.: A fertőtlenítés, ami lényegében egy kontakt szerrel történő permetezést jelent.

Ez valamilyen rovarirtó szer?

P. G.: Lényegében az. Lehet a fertőtlenítést gázosítással is megoldani, de nálunk a permetezéssel való védekezés a gyakorlat, egy nagynyomású Sterimobbal.

Bogyiszlón gázosítanak.

P. G.: Többféle megoldás van, mindenki másra esküszik, rendszerint a saját tapasztalatai alapján és ha bevált, akkor célszerű is annál maradni. Azt ne felejtsük el, hogy ami Lénárt Bálintéknál, meg nálunk van, az nem az általános gyakorlat. Bár csak az lenne, sok veszteséget, tárolási hibát lehetne ezzel megelőzni, de ehhez azért kell megfelelő szakismeret, akárcsak a termesztéshez. Mi igyekszünk jó példával segíteni a gazdákat.

Pontosan ez a lényege a beszélgetésünknek is, hogy a jó példákat közvetítsük.

Lássuk tovább! Szabályszerűen betárolták a terményt. A nedvességtartalom ellenőrzésén kívül van még más tennivaló is?

P. G.: Van bizony. Sokan úgy gondolják, hogyha a kártevőktől is megtisztított terményt betároljuk további fertőzéstől nem kell tartani.

Tévednek. A kártevők petéi, tojásai kikelve újabb fertőzési gócokat képezhetnek, ezért – ahogy azt korábban Berta úr is mondta – néhány hónap múlva szükség van egy rovarirtó gázosításra. Tartós tárolás esetén akár még egy, újabb gázosítás is szóba jöhet.

Nagyjából a lényeget megbeszéltük. Azzal fejezhetjük be a beszélgetésünket, ha Berta úr is egyetért, hogy mindent megtettünk a terményeink védelmében. Ezután ölbe tehetjük a kezünket és az áruval együtt pihenhetünk?

B. L.: Nagy hiba lenne! Számtalan körülmény van, ami befolyásolja a raktározott termény sorsát. Pl.: jönnek-mennek a kamionok, hozzák-viszik a kártevőket stb.

Akkor a címadó mondattal zárhatjuk a beszélgetést: A raktározás állandó figyelmet igényel!

Zöldítés okosan és hasznosan

2019. július 22. 08:51

Ismét eljött az aratás és utána gazdanyelven a „zöldítés” ideje, azaz kerülnek földbe a másodvetések. Sokan meg is kerestek a héten ezzel kapcsolatban kérdéseikkel, hogy megfeleljenek az előírásoknak.

RAPOOL-REPCÉK. PHOENIX CL ÉS CLAVIER CL

2019. július 17. 15:03

Nem lehet többé kérdéses, hogy a legújabb Clearfield-repcehibridek már felveszik a versenyt a nagy terméspotenciállal rendelkező hagyományos hibridekkel.

Talajjavítás növényekkel

2019. július 17. 09:37

A szakszerű köztesnövény-keverékek segítenek a talajszerkezet javításában (megfelelő pórusméret) és biztosítják az egészséges talajélet körülményeit.

UMBERTO KWS – A jövő piacvezető hibridje

2019. július 17. 06:33

Az UMBERTO KWS a magyar repcetermesztés egyik legkiforrottabb hibridje. Több éves kísérleti munka és tesztelést követően került a hazai repce piac élére.

Búza fajták hazai és export piacokra

2018. szeptember 17. 06:42

A kalászosok betakarítását a tervezettnél alacsonyabb nyugat európai terméskilátások az uniós és oroszországi területcsökkenés ellenére, az átmenő raktár készletek miatt egyes a felvásárlási árak alakulását tekintve bizakodó szakértők is mérsékeltebb optimizmussal várták.

Pünkösd hava

2018. május 9. 13:58

Éppen tizenkét éve, hogy Pünkösd haváról írtam. Így utólag átolvasva, mintha mit sem változott volna a világ, pedig mennyit fejlődtünk. Az értékrendünk is?

Nagyot nőtt a magyar gabonaexport

2018. február 23. 11:06

A kivitt mennyiség 43 százalékát a búza, 45 százalékát a kukorica, 12 százalékát az árpa adta.

Lehetőségek a precízebb búzatermesztéshez

2019. február 9. 09:07

A szerzők azokra, az agrotechnikai eljárásokban rejlő ki nem használt tartalékokra hívják fel búzatermesztők figyelmét, amelyek a magasabb hozam elérést segítik elő. Részletesen elemzik a sokéves tartamkísérletek alapján a vetésidő, a tőszámsűrűség és a nitrogén-utánpótlás hatását a terméseredmények alakulására.