A hazai gabonatermesztők számára az idei év súlyos kihívásokkal van teli. Az értékesítési nehézségek, a szokásostól eltérő tavaszi időjárás mellett erősen foglalkoztatja a termelőket az a kérdés is, hogy az idei évben is számíthatunk-e a sárgarozsda (Puccinia striiformis) járványos mértékű fellépésére. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a jelenlegi, szélsőségesen alacsony árak mellett az elmúlt évben piacvezető Mv Nádor fajta esetében védelem nélkül kb. 4 t/ha, vagy védelemmel kb. 8 t/ha termés lesz-e a gazdálkodók jutalma aratás után.
A kórokozó hazai kórtörténete
A sárgarozsda egészen az ezredfordulóig hazánkban meglehetősen ritka vendég volt a gabonaföldeken. Az ezredforduló idején volt ugyan egy kisebb járvány, amelyet az akkor újonnan megjelent és elterjedt, tudományos szempontból sajnos helytelenül elnevezett 17-es rassz pusztítása jellemzett. A kórokozó ez előtt csak a 70-es években volt észlelhető érdemi szinten, így sok gazdálkodó akkor látta életében először ennek a rozsdafajnak a pusztítását.
Az új rassz ráadásul okozott némi zűrt is a hazai búzafajták között. A GK élet nevű, kiváló korai búzafajta ugyanis valamennyi előző ismert rasszal szemben rezisztens volt, ugyanakkor az új, „17-es” rassz iránt rendkívül fogékonynak bizonyult. Ez olyan léptékű volt, hogy az inkriminált fajta országos elterjedtségét érezhető mértékben visszavetette.
A soron következő fontosabb évszám a sárgarozsda hazai „sikertörténetében” 2014. Ez az év a gazdálkodók számára egy hatalmas erejű sárgarozsda-járványról marad emlékezetes. A növénykórtanos szakemberek számára viszont azért, mert ekkortól ez a kórokozó már minden évben sikeresen áttelelt hazánkban. A hazai áttelelés révén a sárgarozsda a rendelkezésére álló idő alatt több generáció kinevelésére lett képes. A gazdálkodók ennek következtében helyenként azzal szembesültek, hogy ez a kórokozó akár 70-75%-os terméskiesés előidézésére is képes.
Ugyanennek az évnek a szakmai hozadéka volt az, hogy fény derült a kórokozó morfológiai változatosságára is tünettani szempontból. Eddig mindenki úgy ismerte ezt a gombafajt, hogy a búza levelein hosszúkás, a levél erekkel párhuzamos sorokban képezi a pusztuláit.
Ekkor viszont kiderült, hogy télen a sárgarozsda kisebb-nagyobb sárga, lekerekített foltokat okoz a búza levelein és a sporuláció, a pusztulák megjelenése nem sorokba rendezett, hanem teljességgel random elrendezésű. Ráadásul a sporuláció sok esetben igen enyhe, ha mégis megtörténik, akkor a gabona levelének a talaj felé eső felületén alakul ki. Függetlenül attól, hogy az a felület a levél színe, vagy fonáka-e.
Rá három évvel az is kiderült erről a kórokozóról, hogy télállósága, hidegtűrése egészen nagymértékű. Ugyanis 2017 januárjában a hó nélküli -22 oC-os fagyot is kibírta. Azt ugyan eddig is tudtuk a kórokozóról, hogy rendkívül nagy az ökológiai plaszticitása, de ilyen brutális mértékű fagyállóságra nem sokan számítottak.
Az elmúlt évben, 2023-ban az előző évek gyakorlatának megfelelően a kórokozó ismételten áttelelt hazánkban, bár az áttelelő populáció mérete meglehetősen kicsi volt. Ennek ellenére április utolsó dekádjában a számára kedvező időjárási feltételek következtében a sárgarozsda rohamos terjedésnek indult és egészen május végéig jelentős ütemben terjedt. Ahol nem védekeztek, ott akár 50%-os terméskiesést is okozott.
Mi várható idén?
A sárgarozsda az idei évet is hasonló méretű, viszonylag kis populációval vészelte át, mint az előző évet. Ebben szerepe lehet annak is, hogy sok gazdálkodó az elmúlt évben a talajmunkák és vetés számára kedvezőtlen időjárás miatt csak későn vetette el a kenyérgabonát, így a kórokozó esélye egy eredményes őszi fertőzésre a megfertőzhető gazdanövény „hiánya” miatt lecsökkent. De van azért elegendő áttelelt sárgarozsda-fertőzés hazánkban és a kórokozó ezekből kiindulva még bőven okozhat járványt is.
Erősíti a sárgarozsda erőteljes fellépésének esélyét az is, hogy a rokon gabonarozsdák, így a búza vörösrozsdája (Puccinia recondita), illetve az árpa törperozsdája (Puccinia hordei) is kiválóan átteleltek és a törperozsda helyenként már annyira felszaporodott, hogy az érintett gazdáknak védekezniük is kellett ellene. Eddig mindenképpen „rozsdanevelő” időjárásunk volt. Mivel a gabonafélék fenológiája előrébb jár, mint az elmúlt évben, így a kórokozó terjedésének kezdetére is vélhetően korábban kell majd számítani.
Erősíti a „sárga veszedelem” bekövetkezésének esélyét az is, hogy a sárgarozsda fertőzésére nagyon fogékony fajták, mint pl. az Mv Nádor, Mv Nemere változatlanul széles körben elterjedtek. Az idei áttelelési észleléseket is mind erről a két fogékony fajtáról jelezték a témában jártas szakemberek. Ráadásul idén a sárgarozsdát olyan helyen is észlelni lehetett, ahol eddig még nem.
Bár ismeretes volt korábban is az, hogy ez a kórokozó valamennyi levelet képes megtámadni, még a pelyvalevelet is (ezért is hívják néhol „pelyvarozsdának”, illetve másik elfogadott latin neve, a Puccinia glumarum is erre utal), de levélhüvelyen ezt a kórokozót eddig még nem láttuk. Most az egyik áttelelési helyszínen a mellékelt fényképek egyikének tanulsága szerint ez is bekövetkezett.
Az idei év tehát az elmúlt évhez hasonlóan meglehetősen kedvezően indult a sárgarozsda számára. Amennyiben nem következik be az időjárásunkban egy, a 2022. évihez hasonló szélsőségesen száraz periódus, akkor a sárgarozsda az idén is az előző évihez hasonló mértékű felszaporodásra lesz képes. Érdemes tehát készülni a védekezésre, mert a rohamos terjedés idején a kórokozó igen gyorsan ellepheti a gabonák leveleit, és ekkor pár napos késlekedés is hektáronként akár tonnás mértékű veszteséget okozhat.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
