A nyár elején a vetésfehérítő bogarak lárvái, amelyek addigra már sok helyen komoly károkat okoztak a különféle gabonák lombozatában, egy csapásra eltűntek. Ez egy természetes folyamat, hiszen ezek a lárvák már elérték utolsó lárvaállapotukat, és már csak egy feladat maradt számukra: a bábozódás. Ezt a lárvák a gabonaföldek talajában hajtják végre, és 7–10 nap után előbújnak a jövő évi, tavaszi kártételekért majd felelőssé tehető imágók is.
Napjainkban országszerte ennek az új nemzedéknek a megjelenésével találkozhatunk. Ezek az imágók még nagyon „frissen keltek”, szinte „újszülöttek”, és mint ilyenek, értelemszerűen rendkívül éhesek is. Viszont azokban a gabonaállományokban, amelyekben még lárva korukban károsítottak, már nem nagyon van számukra ehető táplálék.
Éhségüket más kultúrákban csillapítják
A vetésfehérítő bogarak imágói és lárvái is lehetőleg minél fiatalabb, puhább, nedvdúsabb egyszikű levélzetet kívánnak elfogyasztani. Viszont azok az árpa- és búzaállományok, amelyekben lárvaként táplálkoztak, az elmúlt pár hét alatt rengeteget öregedtek. Az őszi árpa gyakorlatilag már kombájn alá érett, de az őszi búzaállományok döntő hányada is már olyan öreg, hogy azon a bogarak túl sok táplálékot már nem találnak. Éhen pusztulni viszont nem nagyon szeretnének.
A kukorica és a zab is veszélyben van
Szerencséjükre ezek a jól repülő kis bogarak szinte minden olyan egyszikű növényt tápláléknak tekintenek, amely eléggé puha, zöld, és a felülete nem túlságosan szőrös. Ennek következtében jelenleg minden olyan, még zöld, fiatal egyszikű növény potenciális táplálékként funkcionál a vetésfehérítő bogarak frissen kelt imágói számára, amely a mozgási körzetükön belül helyezkedik el.
E tekintetben elsőként a kukorica és szemes cirok vetések levelei vannak veszélynek kitéve. Ezek a fiatal, nedvdús növényi szervek kiváló táplálékot biztosítanak az imágóknak, amelyek „hálából” tömegesen telepednek meg és károsítanak ezeken a növényeken. De a kukorica mellett minden, még zöld gabonaféle is veszélyben van. A zab, valamint a különböző, hosszú tenyészidejű pelyvás ősgabona-állományok még messze nem annyira érettek, hogy a bogarak ne tudnának belőlük táplálkozni.
Mikor lehet szükség védekezésre?
A vetésfehérítő bogarak új nemzedékének imágói ellen általában nem szükséges külön menetben inszekticides védelmet foganatosítani. Ugyanakkor az idei évben – részben a kialakult rezisztencia okán sikertelen lárva elleni védekezések következményeként – az új imágónemzedék népessége sok helyszínen jóval nagyobb a korábbi években megszokottnál.
Izolált táblákban súlyos lehet a kár
A nagyobb imágónépesség nagyobb kárt is tud okozni. Ennek ellenére alapvetően olyan kártétel kialakulására, amely már védekezésért kiáltana, jó eséllyel csak olyan helyzetben kerülhet sor, ahol sikertelen lárva elleni védekezésekkel érintett táblák körzetében található magányos, izolált kukorica, vagy még fiatal, zöld gabonaféle állomány. Ekkor viszont nem szabad sokat várni a kezeléssel, mivel a jelenlegi meleg, nyári időben a szárazság hatását is bekalkulálva, a károsító bogarak pár nap alatt jókora levélveszteséget is okozhatnak.
Kémiai védekezés: mire figyeljünk?
Fontos figyelni arra, hogy ezek a bogarak a szintetikus piretroidokra nagy valószínűséggel rezisztens lárvákból fejlődtek ki. Éppen ezért vélhetően a piretroid hatóanyagú készítmények alkalmazása esetén a rezisztencia ismét meg fogja védeni őket. Javasolható ebben az esetben más hatóanyagcsoportba tartozó hatóanyagokat (flupiradifuron, acetamiprid) tartalmazó inszekticidek alkalmazása.
A kezelésre ugyanakkor nem sok időnk lesz, mivel a bogarak egy rövidebb (de attól még súlyos kártétellel járó) táplálkozási időszak után a nyár további részében nyugalmi állapotba kerülnek, és csak az áttelelés után, már jövőre fognak megjelenni a gabonaföldeken.
A képek a szerző felvételei.
