Növényvédelmi szempontból az alma sok gazdálkodó szerint egy „állatorvosi ló”, mivel annyi veszedelmes kártevője és kórokozója van. Nem véletlenül áll jóval több, mint egy tucatnyi növényvédő szeres beavatkozásból egy intenzív almásban az éves növényvédelem gyakorlata.
Ugyanakkor az idei évben egy olyan kórokozónak a szokásosnál intenzívebb felszaporodásának lehetünk tanúi, főképp a kiskertekben, amely amolyan „második vonalbeli” kórokozó. Intenzív és jól végzett növényvédelem mellett nem szokott problémát okozni.
Amit az alma lisztharmatról tudni érdemes
Az alma lisztharmat (Podosphaera leucotricha) az almának egy nagyon gyakori betegsége. A kórokozó micélium alakjában telel át az alma rügyeinek belsejében. Ezek általában a hajtások végén található vegetatív rügyek, amelyekből nem fejlődnek virágok. Az ilyen rügyeket a rügypikkelyek lazább állásáról is fel lehet ismerni és a metszés során el lehet, sőt el is kell azokat távolítani.
A primer fertőzések szerepe az alma lisztharmat terjedésében
A fertőzött rügyekből kihajtó levelek, hajtások általában vastagon be vannak vonva a kórokozó fehér micéliumával és konídiumainak milliós nagyságrendű tömegével. Ezt nevezzük primer fertőzésnek. Az ilyen fertőzött rügyből kihajtott növényi részek általában egy idő után el is szoktak pusztulni.

Az alma lisztharmat hatása a termésre és a lombozatra
A primer fertőzés felületein kifejlődött konídiumok a későbbiekben több generáción át fertőznek minden zöld növényi részt. Elsősorban a leveleket, de a fiatal, még el nem fásodott vesszők és a még éretlen termések sem ússzák meg a fertőzést.

Ez utóbbiak amennyiben túlélik a fertőzést és a növény nem rúgja el azokat, akkor torzulnak, felületük érdes, smirglire emlékeztető felületű lesz, amely erősen minőségrontó tényező. A lombozaton elterjedt micélium a nyár végén, ősszel kezdi kolonizálni az alma rügyeit, hogy ott átteleljen.
Fajták közötti különbségek
Az alma lisztharmat – ahogy általában ez más kórokozók esetében is gyakori – egyes fajtákat, fajtaköröket nagyon kedvel, bár szinte minden fajtán előfordul. Kiemelten kedveli ez a kórokozó a Jonathan fajtakörbe tartozó fajtákat (Jonathan, Jonagold, Gloster, Idared,…). Gondozatlan körülmények között ezen fajták lombozata és rügyei akár 100%-ban fertőzöttek lehetnek.
Miért súlyosabb idén a fertőzés?
Az idei tavasz folyamán különösen kiskerti körülmények között az alma lisztharmat nagyon erős jelenléte figyelhető meg a fák lombozatán. Ennek oka döntően az áprilisi, az átlagnál melegebb tavaszi időjárásban keresendő. A viszonylag kevés csapadék nem tudta lemosni a kórokozó konídiumait, viszont a páratartalom éppen ideálisnak bizonyult a kórokozó számára.
Ráadásul az abban az időben gyakori sok napsütés is fokozta a kórokozó konídiumtermelését, amely ezáltal több vegetatív felület megfertőzéséhez vezetett. Jelen időszakban igen sok a lisztharmat által megfertőzött felület sok kiskertben, amely indokolttá teheti a fák fungicides védelmét.
Védekezési lehetőségek
Az alma lisztharmat ellen általában üzemi körülmények között külön nem szükséges védekezni, mivel más veszedelmes betegségek, mint pl. a varasodás (Venturia inaequalis) ellen alkalmazott felszívódó készítmények ezt a kórokozót kellőképp féken tartják. Házikertekben, kiskertekben ugyanakkor szükséges lehet ezzel a kórokozóval külön foglalkozni.
A metszés mint megelőző védelem
Az alma lisztharmat ellen igenis működik a mechanikai növényvédelem, azaz a metszés során az eleve fertőzöttnek tűnő rügyek levágása. Ezt később, a rügyfakadás után is megismételhetjük, amikor a fehér színű, micéliummal borított leveleket hozó rügyeket távolíthatjuk el. Ha ezt kellően korán és megfelelő gondossággal végezzük, akkor a kórokozó fertőző anyagának mennyiségét nagymértékben le tudjuk csökkenteni.
Ne essünk túlzásba a metszéssel!
Fontos, hogy a metszés során ne essünk túlzásokba. Ne akarjuk a fát egy olyan méretű koronába „belepréselni”, amely biztosan túl kicsi a számára. Így sosem lesz termő egyensúly, a fa minden erejét vegetatív növekedésre fogja elpazarolni, amely leginkább nagyon laza szövetű „vízhajtások” tömegének kifejlődéséhez vezet. Ez a lisztharmat számára csemege, de más károsítók, mint pl. a nehezen elpusztítható vértetű (Eriosoma lanigerum) is nagyon kedveli.

Fungicides védelem és permetezési technológia
Nyilvánvalóan hajlamosító időjárási tényezők és fogékony fajták termesztése esetén szükség lehet fungicides védelemre is. Ekkor mindenképpen érdemes figyelembe venni a kezelés során a fák egyedi tulajdonságait. Van olyan fajta, amelynek levele viaszos, sima, míg másoké rettenetesen szőrös. Egyik sem ideális a készítményeknek a lombozatra történő kipermetezése során.
Mindenképpen használjunk ilyenkor tapadásfokozó adalékot. A kijuttatandó permetlé mennyiségét úgy válasszuk meg, hogy az ne tudjon a lombozaton megfolyni. Az a növényvédő szer, amely nem tud a lombozaton megtapadni, az mind veszteség a gazdának és felesleges terhelés a környezetnek.
A képek a szerző felvételei.