Növényvédelem
Növényvédelem

Raktári kártevők terménytételben történő elszaporodását, elhelyezkedését befolyásoló tényezők elemzése

Raktári kártevők terménytételben történő elszaporodását, elhelyezkedését befolyásoló tényezők elemzése

Agrofórum Online

Az integrált növényvédelem előírásainak megfelelően a növényvédelmi védekezéseket előrejelzésre alapozottan, térben és időben célzottan kell megvalósítani. Természetesen mindezt azért, hogy a feleslegesen kijuttatott peszticid mennyiség és ezzel együtt a környezetre gyakorolt káros hatásai – a gazdaságossági szempontok szem előtt tartásával párhuzamosan – mérsékelhetővé váljanak.

A raktárban történő kártevők ellen irányuló vegyi beavatkozások (permetezés, gázosítás, füstölés) gyakran nem érik el előzetesen várt, kívánt hatást, mert a kijuttatott reziduális inszekticidek egész egyszerűen nem találkoznak a célszervezetekkel. A kártevők mélyebb terményrétegekbe húzódva érintetlenek maradnak.

Ahhoz, hogy az említett kezelések hatékonyságát megnöveljük, egyben a tárolt terményt károsító rovarokat sikerrel elpusztítsuk mindenképpen meg kell érteni e célszervezetek biológiai, ökológiai igényeit.

A nedvesség és a hőmérséklet hatása a legmeghatározóbb

A magtári gabonazsuzsok (Sitophilus granarius) példáján keresztül megérthető, hogy milyen szakaszok jellemzik az eltérő feltételek mellett megfigyelhető életjelenségeket (1. ábra).

1. ábra: A magtári gabonazsuzsok (Sitophilus granarius) ökológiai igénye

Látható, hogy három különböző intervallum különíthető el. 19-28 °C között található a rovar számára optimális feltételeket biztosító hőmérséklettartomány. Ezt nevezzük optimumnak. Ezen értékhatárok között legaktívabb a rovar. Fejlődési erélye, tojásprodukciója a maximumon van, fejlődési stádiumváltásai tökéletesek. Ettől negatív és pozitív irányba történő elmozdulás esetén ezek a maximumon lévő vitalitási, aktivitási jellemzők visszaesnek.

Ettől függetlenül a rovar még megtalálja életfeltételeit. (Ezeket a tartományokat, az eltérés irányától függően alsó- és felső pejusz szakaszoknak nevezzük.) E határpontokon negatív és pozitív irányban túlhaladva, viszont a kártevő már nem találja meg életfeltételeit. Ebben az esetben a rovar vagy nyugalmi (anabiotikus) állapotba vonul – ha megteheti – vagy, ami valószínűbb, hogy elpusztul. (Ezeket az életjelenségekkel összeegyeztethetetlen szakaszokat pesszimum értékeknek nevezzük.)

Attól függően, hogy egy adott élőlény milyen mértékben képes tolerálni az adott környezeti tényezők változását, szűk- és a tágtűrésű fajok csoportjába oszthatók. Természetesen ez nagymértékben függ a vizsgált környezeti tényezők ingadozásától. A raktárban ezen abiotikus befolyásolók ingadozása sokkal kisebb, mint szabad körülmények között. Ezzel magyarázható többek között a legtöbb raktári kártevő szabadföldi körülmények közötti sikertelen telelése és téli aktivitásának hiánya is.

Természetesen nem csupán a hőmérséklet hat a raktári kártevőkre. Röviden tekintsük át, hogy milyen egyéb tényezők befolyásolják e kártevők előfordulását, aktivitását:

  1. A tápnövény jelenléte/hiánya.
  2. A természetes ellenségek jelenléte/hiánya.
  3. A levegő vegyi összetétele. Ismert, hogy az ízeltlábú szervezetek hosszú időn keresztül sikeresen vészelik át az oxigénhiányos állapotot, hosszú ideig élettevékenységet mutatnak CO2-dal telített környezetben is.
  4. A termény nedvességtartalma. Például a magtári gabonazsuzsok 11 %, a rizszsuzsok 8 %, a kis lisztbogár 9,4 % szemnedvesség alatt már nem táplálkozik.
  5. A közeg, levegő nedvességtartalma, relatív páratartalom.
  6. A közeg (levegő, termény) hőmérséklete.

E tényezőegyüttesből a két legfontosabb faktor a nedvesség és a hőmérséklet. Az 1. táblázat tartalmazza e két befolyásoló tényező kártevők biológiájára gyakorolt hatásait.

A nedvesség hat: 1. a rovarok alapvető élettevékenységeire. Katalizálja többek között kiválasztást, emésztést, oxigén- és tápanyagszállítást.
2. a rovarhabitus, turgor fenntartására. A kártevők igyekeznek a szeles, száraz helyeket kerülni. A rizszsuzsok száraz környezetben pár nap alatt elpusztul.
3. az embrionális (tojásból való kibújásig) és posztembrionális (lárvastádium-váltás, bábozódás) fejlődés hosszára. Például a pete megduzzadásához megfelelő mennyiségű vízfelvételre van szükség.
A hőmérséklet hat: 1. a rovarok aktivitására. Változó testhőmérsékletű (poikiloterm) állatokként harántcsíkolt és simaizom működésük hőmérsékletfüggő.
2. a rovarok elterjedésére, diszperziós képességére. A veszélyes kártevők optimális hőmérséklet esetén gyorsan kolonizálják a rendelkezésre álló tápnövények összességét.
3. a rovarok szaporodására. Az állatvilágban (fordítva a növényvilággal) elsődleges a létfenntartás, optimális körülmények mellett fajfenntartás.
4. a rovarok fejlődésének hosszára. Fajonként változó, fix hőmérséklet összeg jellemző a rovarokra: termális konstans. Ezzel magyarázható, hogy magtári gabonazsuzsok éves nemzedékszáma 3 és 7 között változhat.
5. a rovarok telelésére. A raktári kártevők általában nem képesek a szabadban áttelelni. Ezzel magyarázható például az indiai kaprabogár (Trogoderma granarium) magyarországi telelésének sikertelensége.
1. táblázat: A nedvesség és a hőmérséklet rovarok biológiáját befolyásoló hatásai

A 2. ábra mutatja a kukorica-lisztbogár (Tribolium castaneum) hőmérséklet függvényében, kísérleti úton regisztrált fejlődési erélyét (vitalitási paraméterek: fejlődésistádium-váltás hossza, tökéletessége; tojásprodukció; anyagcsere intenzitása stb.).

2. ábra: A kukorica-lisztbogár (Tribolium castaneum) fejlődési erélye a hőmérséklet függvényében.
Forrás: ADAB International Training Course on the Preservation of Stored Cereals, Selected Reference Papers, Part I (1975).

A rovar biológiai nulla pontja, fejlődési küszöbértéke 16,7 °C. Ez az a hőmérsékleti pont, mely alatt a rovar fejlődése stagnál, s csak e felett fog a fejlődés, a szöveti, szervi differenciálódás megindulni. E ponttól egészen 32 °C-ig a fejlődési erély és a hőmérséklet növekedése pozitív lineáris kapcsolatot mutat. A fejlődési optimum intervallumában (32-35 °C) a fejlődési paraméterek, jellemzők a maximumon találhatók, majd csak ezt követően fog ezen értékek alakulása visszaesni, míg végül el nem éri a kártevő számára letális értékhatárt.

Egy egyszerű kísérlet jól szemléleti a hőmérséklet és a páratartalom aktivitásra és elterjedtségre (diszperzió) gyakorolt hatását (3. ábra).

3. ábra: A magtári gabonazsuzsok (Sitophilus granarius) aktivitása, elhelyezkedése a terménytételben a hőmérséklet és relatív páratartalom függvényében

Látható, hogy a magtári gabonazsuzsok optimális hőmérséklet- és légnedvesség-tartományaihoz közelítve a kártevő aktivitása, szaporodási hajlandósága emelkedik. Ezzel párhuzamosan a diszperzió is változik. Az ún. horizontális diszperzió nő, a vertikális diszperzió csökken, vagyis a kártevő-populáció a terménytétel felszíni rétegeiben jelenik meg tömegesen, míg a mélységi elterjedtsége csökken. A két élettelen tényező közül a hőmérséklet változása közvetlenebbül, szembetűnőbben hat a rovar megfigyelt tulajdonságaira.

Természetesen nem lehet az egyes abiotikus faktorok hatásait önállóan értékelni. Összefüggéseiben kell megítélni a hőmérséklet és a páratartalom rovarszaporodást, vitalitást befolyásoló következményeit, hiszen a természetes állapotokat is ez tükrözi a leginkább. Erre szolgálnak az izomortális görbék. A 4. ábrán látható a különböző terménykárosító csoportok szaporodását, élettevékenységeit befolyásoló fizikai korlátozó tényezők összessége.

4. ábra: Az élő szervezetek szaporodásának fizikai korlátozó tényezői a tárolt gabonában.
Forrás: Scotti, G. (1978): Les insectes et les acariens des céréales stockées.F.N.O.R-I.T.C.F.., Paris. VIII. 238 p.

Látható, hogy az eltérő károsító csoportok különböző élettelen tényező tartományok mellett találják meg optimumukat. A rovarok általánosságban 16-38 °C, és 32-95 rh % tartományokban érzik jól magukat. Ez is megerősíti, hogy az ízeltlábú szervezetek a páratartalommal szemben a hőmérséklet változására reagálnak érzékenyebben.

A 2. táblázatban a teljesség igénye nélkül összeállított, főbb raktári kártevők listája látható. A feltűntetett fajok hőmérsékletigényük szerinti csoportosításban szerepelnek.

minimum relatív pára (%) minimum hőmérséklet (°C) optimális hőmérséklet tartomány (°C)
1. lisztmoly (Ephestia kuehniella) 1 10 24-27
közönséges tolvajbogár (Ptinus fur) 50 10 23-25
2. gabonazsuzsok (Sitophilus granarius) 50 15 26-30
mezei gabonamoly (Sitotroga cerealella) 30 16 26-30
kis kenyérbogár (Stegobium paniceum) 60 14 25-28
rizszsuzsok (Sitophilus oryzae) 60 17 27-31
datolyamoly (Ephestia cautella) 25 17 28-32
aszalványmoly (Plodia interpunctella) 40 18 28-32

3.

fogasnyakú gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis) 10 21 31-34
kis lisztbogár (Tribolium confusum) 1 21 30-33
dohánybogár (Lasioderma serricorne) 30 22 32-35
kukorica-lisztbogár (Tribolium castaneum) 1 22 32-35
vörösesbarna gabonabogár (Cryptolestes ferrugineus) 10 23 32-35
koprabogár (Trogoderma granarium) 1 24 33-37
Forrás: HOWE, R. W. (1965). A summary of estimates of optimal and mininal conditions for population increases of some stored products insects. J. Stored Prod. Res. 1:177-184.
2. táblázat: Fontosabb raktári kártevők környezeti igényei

Három fő csoportot különítettem el. Az első (1.) csoportba azokat a fajokat soroltam, melyek alacsonyabb hőmérséklet tartomány mellett is megtalálják vitális optimumukat. A középső csoportban (2.) az „átmeneti fajok” találhatók, már melegebb hőigénnyel. Az utolsó, alsó kategóriába (3.) a melegigényes fajok tartoznak. E rovarok Közép-Európától északra szabadföldi körülmények között már egyáltalán nem lelhetők fel, s áttelelni sem képesek. Természetesen a terménybe hatolás, illetve a mélységi elhelyezkedés valószínűsége a felső sorban feltűntetett fajoktól az alsóbb sorokban szereplő fajok felé haladva növekszik.

A termény fizikai jellemzőinek hatása a raktári kártevőkre

Ezt követően vizsgáljuk meg terményoldalról – annak fizikai jellemzőin keresztül – a kártevők elterjedését befolyásoló tényezők összességét. A termény mint közeg hőmérsékletét és a nedvességét befolyásoló tényezőket (5. ábra) kell mindenekelőtt megvizsgálni, megérteni.

5. ábra: A betárolt termény nedvességtartalmát és hőmérsékletét befolyásoló hatások. betakarításkori terménynedvesség-tartalom, 2. szemét, 3. törtszem.

Tekintsük át, milyen tényezők befolyásolják a betakarított, betárolt tétel említett paramétereit:

  1. A betakarított termény nedvességtartalma. A szárító előtt garmadában található, vagy nem kellő nedvességre leszárított, magasabb víztartalmú termény ideális közeg a kártevő rovarok felszaporodásához. Nem csupán a nélkülözhetetlen víz áll e kártevők rendelkezésére, hanem a mikrobiális tevékenységből adódóan a felmelegedő tétel hőmérséklete is kedvező hátteret biztosít a rovarok felszaporodásához.
  2. A terményben megfigyelhető törtszem és szemét gócok száma, kiterjedtsége. A szemét és a sérült szemek méretükből, szemcse átmérőjükből adódóan külön frakciót, ún. forrópontokat alkotnak. Így könnyebben akkumulálják a vizet, mely a későbbiekben hőmérsékletnövekedést generál. Így szintén optimális kondíciókat nyújt, akár a rovarok mélyebb rétegekben fellépő tömeges felszaporodásához is.
  3. A különböző betárolt terménytípusok magvai, szemei között található levegő térfogata. Minél nagyobb a tárolt termény garmadában a levegő térfogata, annál kitettebb a külső környezet, levegő hőmérséklet és páratartalom ingadozásainak. Ezzel párhuzamosan megnő a kártevők mélyebb terményrétegekbe hatolásának valószínűsége. Így nagyobb eséllyel károsíthatnak mélyebben az ízeltlábúak szója és búza garmadában, mint zab, vagy napaforgó tételekben.

Milyen megoldásokkal, technológiai elemekkel fékezhetők meg, állíthatók meg e kialakult kedvezőtlen folyamatok?

  1. Mindenekelőtt az optimális nedvességtartalommal történő betakarítás és betárolás megvalósítása.
  2. A terményraktár rendszeres, ki- és betárolás közötti időszakában történő kitakarítása. A repedésekben, sarkokban található terményhalmok felszámolása, megsemmisítése, mely gócként szolgálhat a további károsító felszaporodásához.
  3. Sérülés- törtszem- és idegenanyag-mentes termény betárolására való törekvés.
  4. A betárolt termény hőmérsékletének ellenőrzése. Az első tárolási szakasznál a terményt a kinti uralkodó hőmérséklethez kell hűteni. A későbbiekben a termény 10 °C alatti beállításával meggátolható a rovarfelszaporodás, teljesen kiiktatható a további kár.
  5. A termény szellőztetése. Egyenletes terményszellőztetéssel a kívánt nedvességtartalom belső szerkezeti változás nélkül érhető el, és az alacsony relatív páratartalmú levegő nemcsak szellőzteti, hanem szárítja is a gabonát, meggátolja a rovarfelszaporodást. Ez hosszú távú terménytárolásnál megkerülhetetlen technológiai elem.

A kártevők felszaporodása, terménytételben történő elmozdulása, nagymértékű kártétele mindenképpen élő és élettelen befolyásoló tényezőktől függő, összetett biológiai jelenség. E kiváltó komplexum alapvető elemei a részben emberi tevékenységtől függő hő és a nedvesség. Összességében a raktári kártevők mélyebb rétegekben történő megjelenése, tömeges fellépése gondos és okszerű terménykezeléssel elkerülhető. Így a kijuttatott reziduális inszekticidek is, hatásukat kifejtve hatékonyabban pusztíthatják e célszervezeteket.

E tanulmány a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesülete XIV. Országos Szakmai Konferenciáján (Hajdúszoboszló, 2016. április 6-8.) elhangzott előadás.

Hadd mondjam el újra… – A kalászfuzáriózis elleni védekezésről

A kikalászolt, de még nem virágzó búza kalászfuzáriózis iránti fogékonysága nem sokkal marad el a virágzóétól. E veszélyes kórokozó elleni gombaölő szeres védekezés idejének „finomhangolásával” kapcsolatos tudnivalókra szeretnénk felhívni Olvasóink figyelmét.

Inváziós kártevők: A szelídgesztenye-gubacsdarázs

A szelídgesztenye gubacsdarázs a szelídgesztenye legjelentősebb és legveszélyesebb kártevője által okozott termésveszteség mértéke akár 50-80 %-os is lehet. A megoldást a rezisztens fajták nemesítése jelentheti, illetve a természetes ellenségek betelepítése segíthet a rovar visszaszorításában.

Inváziós kártevők: - A harlekinkatica

A harlekinkatica hazai megjelenése után rövid időn belül a leggyakoribb katicabogarunk lett. Annak ellenére, hogy mint ragadozó, jelentős hasznot hajt a kártevők szabályozásával, veszélyt jelent a Magyarországon őshonos rovarokra, így elterjedése természetvédelmi szempontból kifejezetten károsnak tekinthető.

A gyümölcstermő növények levéllikacsosságáért felelős tényezők

A levéllikacsosság tünetegyüttes komplex eredetű betegségre vezethető vissza. Az őszibaracknál okozza a legsúlyosabb károkat, de emellett gyakran fordul elő kajszin, mandulán, szilván, de más növényfajokon is. A Thyrostoma carpophilum gombafaj mellett, számos más tényező is kiválthat hasonló tüneteket, így a háttérben genetikai eredetű és abiotikus kórokok, vírusok, baktériumok, más gombák és kártevők is állhatnak.

Még több gabona jöhet! - Bővült a Concordia Közraktár nemzetközi vasúti átrakója

Korszerű csarnoktárolóval bővítette ceglédi vasúti átrakótelepének kapacitását a Concordia Közraktár Zrt. Az 1200 négyzetméteres épületével a telep teljes gabonatároló képessége 30 000 tonnára nőtt.

2018. május 17. 10:30

Prémium kategóriás megoldásokkal várta a látogatókat a CHH Műszaki KFT az AGROmashEXPO-n

A CHH Műszaki KFT mezőgazdasági és élelmiszeripari gépforgalmazó, a dán Cimbria vállalatcsoport közvetlen hazai képviselete.

2018. január 30. 19:30

Ha tél, akkor körteszezon

A körte évszázadokkal ezelőtt sokkal jelentősebb szerepet játszott az emberi táplálkozásban, mint manapság. Sok helyen alapvető élelmezési cikknek számított, sokkal inkább, mint az alma.

2018. október 5. 04:04

Terményszárítás és -tárolás a Szentgyörgy napi traktorkiálláson

A tavasz megérkezésének biztos jele a hagyományos gulyakihajtás modern változata, a Szentgyörgy napi traktorkiállás Gödöllőn, ahol ezúttal szakmai konferenciát is rendeztek.

2018. május 15. 13:35