Hazánkban a búza- és tritikálétermesztés egyik sarkalatos pontja az állományoknak a kórokozóktól való minél hatékonyabb megvédése. A kórokozók sorában a 2014. évi járvány óta (és a 2013. évi hasonló mértékű felszaporodás óta!) a sárgarozsda (Puccinia striiformis) meglehetősen nagy és kétes hírnevet vívott ki magának.
A kórokozó elméletileg könnyedén leküzdhető ugyan, de az ellene való védekezés a sárgarozsda életmódjából fakadóan mégsem olyan egyszerű, ahogy azt elképzeljük. Ez ellen a nagy gazdasági kár okozására képes kórokozó ellen több védekezési lehetőség és stratégia is létezik. A gazdálkodókon múlik, hogy melyiket alkalmazzák. Nyilvánvalóan minden védekezési stratégiának megvannak az előnyei és a hátrányai is, amelyekkel célszerű tisztában lenni, mielőtt még alkalmazásukról döntenénk.
Rezisztens fajta használata
A kórokozók ellen rezisztens kultúrnövények alkalmazása tűnik messze a legegyszerűbb és a legolcsóbb védekezési módszernek. Ehhez az szükséges, hogy ez a tulajdonság ismert legyen a gazdálkodók számára (azaz a fajtaleírásból, vagy lehetőleg független minősítő szervezetek jelentéseiből) kiderüljön az, hogy az adott fajta, vagy hibrid mely kórokozókkal szemben fogékony, és melyekkel szemben rendelkezik valamilyen fokú rezisztenciával. Ez ugyanakkor még nem minden, mivel ennek a tulajdonságnak kellően stabilnak is kell lennie!
A rezisztencia, azaz a kórokozó és a gazdanövény között létre nem jövő kapcsolat a fertőzés után ugyanakkor mindkét fél hozzáállásán múlik. A fajta oldaláról a stabilitás biztos, e nélkül nem kaphatott volna állami elismerést. Viszont a kórokozó oldaláról teljes az instabilitás és a változékonyság.
Szinte minden élőlény populációjában van némi genetikai heterogenitás. Ez biztosítja többek között azt, hogy az élőlények tudjanak alkalmazkodni a környezet változásaihoz. A különféle kórokozók esetében ez leginkább úgy érhető tetten, hogy populációik különféle biológiai rasszok folyamatosan változó arányú keverékéből állnak, ahol az egyes rasszok viselkedése a különböző tápnövény-fajtákkal, hibridekkel szemben gyökeresen eltérő lehet. Az a termesztett fajta, amelyik egy adott rassz támadásával szemben rezisztens, egy másik rassz esetében lehet, hogy akár szélsőséges mértékű fogékonyságot mutat.
A rozsdagombák, köztük a sárgarozsda is eléggé hírhedtek arról, hogy úgy váltogatják populációikon belül a rasszokat, mint más a gatyáját. A sűrű rasszváltás és az újonnan létrejött rasszok gyors dominánssá válása a kórokozó populációkban azt eredményezi, hogy sok esetben a fajtaleírásban közölt rezisztenciális tulajdonságok pár év után lehet, hogy már egyáltalán nem érvényesek. Ilyen bizonytalanságra alapozni a gazdálkodást és a kultúra védelmét meglehetősen „orosz rulettnek” tűnik.
Levélbetegségek ellen is hatékony csávázószerek alkalmazása
A szisztemikus hatásmódú csávázószerek között van olyan is, amely kimondottan jó hatékonyságot mutat a fiatalkori gombás eredetű fertőzések ellen. Használata nyilván költségesebb, mint más csávázószereké, ugyanakkor hatékony védelmet képes biztosítani az őszi búza és tritikálé számára a szárba indulás kezdetéig. Az ilyen készítmény alkalmazása során azonban ne feledjük, hogy ez nem képes megvédeni a gabonaállományokat a teljes vegetációs szezonban! Ha megjelenik a sárgarozsda, akkor igen jó eséllyel védekeznünk kell!
Áprilisban, amikor a sárgarozsda a számára kedvezőbb környezeti feltételek hatására rendkívül gyors és látványos terjedésbe kezd, az alkalmazott csávázószer hatása már elmúlik és a kórokozó akadálytalanul fertőzheti el a lombozatot. Az ilyen jellegű csávázószer alkalmazása viszont kiválthatja a preventív fungicides állományvédelmet.
Az efféle csávázószer használatával mentesülhetnek a gazdálkodók a sárgarozsda áttelelésének felderítésétől, amely meglehetősen nehézkes és időt rabló feladat. A kórokozót a kora tavasz folyamán az akkor rá jellemző kicsi, foltszerű tünetekkel meglehetősen nehéz azonosítani. Az általa kialakított sárga foltok nem tipikusak, hiszen ebben az időszakban még kb. száz más indok is okozhat sárga foltokat a gabonák levelein. A kórokozó ráadásul ilyenkor nagyon visszafogott mértékben sporulál és a sporuláció igen gyakran a levél talaj felé néző felületén megy csak végbe. A fiatalkori növénykórtani problémák ellen alkalmas csávázószerek használatával a felderítés fáradságos munkája megspórolható. Ugyanakkor a vegetáció során vélhetően számolnunk kell az állománykezelés szükségességével.
Preventív fungicides állományvédelem
A sárgarozsda ellen tavasszal, sokszor a gyomirtással egymenetben elvégzett fungicides állományvédelem a 2014. évi sárgarozsda-járvány után alakult ki, és néhány kivételtől eltekintve használható modellnek bizonyult. Lényege, hogy kora tavasszal a kalászos gabonák állományait a fertőzés meglététől függetlenül részesítjük olyan fungicides védelemben, amely meglehetősen sokáig képes a gabonákat megvédeni a sárgarozsda és más kórokozók támadásától.
Ez a védekezési stratégia nem éppen olcsó. Egyrészt azért, mert akkor is végrehajtjuk a kezelést, ha semmilyen gombás eredetű veszély sem áll fenn. Másrészt ahhoz, hogy a kora tavaszi, általában hűvösebb időjárási feltételek mellett is hatékony és kellően hosszan tartó védelmet érhessünk el, ahhoz első vonalbeli, azaz drága fungicideket kell használnunk. A tavasszal gyakori hűvösebb időjárásban a nagyon olcsón beszerezhető, generikus tebukonazol hatóanyagú fungicidek hatékonysága túlságosan alacsony és hatástartamuk sem kielégítő.
Az ilyen védekezési stratégia alkalmazásánál a preventív kezelés hatástartama döntő jelentőségű. Ha a kijuttatott készítmény nem képes a fuzáriózis ellen a kalászvédelem során alkalmazott fungicid kezelésig mentesíteni a gabonát a sárgarozsdától, akkor vagy be kell iktatni egy plusz fungicides kezelést még a kalászvédelem előtt, vagy el kell fogadnunk azt, hogy a sárgarozsda valamekkora kárt mindenképpen fog okozni az állományban.
Épen ezért a preventív állományvédelmet ne időzítsük túlságosan korai időpontra! Mindenképpen úgy kell a kezelés időpontját kiválasztani, hogy az alkalmazott fungicid a gabona lombozatát egészen a kalászvédelem időpontjáig kielégítően megvédje.
A kórokozó fellépéséhez igazított fungicides védekezés
Az egyes növénybetegségeket előidéző kórokozók ellen igazság szerint akkor a leghatékonyabb a védekezés, amikor azok éppen megjelennek az állományban, vagy nem sokkal előtte preventív módon. Ha nincs jelen olyan kórokozó, amely veszélyt jelenthetne, akkor a fungicidek alkalmazása mindenképpen némi pazarlást jelent, hiszen a kijuttatás után azok érdemi hatás nélkül megkezdik lebomlásukat. Ráadásul a felesleges kezelésekkel meglehetősen nagyfokú és indokolatlan környezeti peszticidterhelést is végrehajtunk.
Amennyiben a sárgarozsda fellépéséhez igazítjuk a védekezés időzítését, úgy nagyon nem árt tisztában lenni a kórokozó életmódjával és tüneteivel. Az áttelelés során egészen áprilisig a sárgarozsda diffúz szélű, foltszerű sárgulásokat okoz a leveleken, de érdemi sporulációra csak a tavasz közepétől számíthatunk. Ekkor még a környezeti feltételek miatt számottevő mértékű terjedésre szerencsére nem kell készülni.
Amint az időjárás melegebb lesz, a kórokozó telepein megjelennek a szögletes kontúrok és innentől kezdve a terjedés rohamos mértékű gyorsulására kell számítani. Gyakorlatilag ez az az időpont, amikor a fungicides állományvédelemmel mindenképpen be kell avatkozni a fertőzési folyamatba az állomány megvédése érdekében. Még akkor sem vagyunk elkésve, ha megjelennek a legelső friss rozsdatelepek a leveleken, de utána minden napnyi késedelem több mázsa terményveszteséget jelenthet hektáronként.
A védekezés ilyen típusú időzítésére vagy a magunk által végzett felderítést választhatjuk, vagy támaszkodhatunk nagyobb és megbízható országos előrejelzési szolgáltatásokra. Ha magunk végezzük a kórokozó felderítését, akkor azt gondosan, és akár napi szinten kell, hogy végrehajtsuk. Segítségül szolgálhat, ha találtunk korábban pár áttelelt sárgarozsda-gócot, hiszen azok folyamatos szemlézésével a lehető legpontosabb képet kaphatjuk a saját földjeinken a kórokozó aktuális állapotáról.
A saját előrejelzés ugyanakkor meglehetősen időigényes feladat és a vegetációs szezon dandárjában nem biztos, hogy belefér ez a plusz feladat is a mindenféle egyéb munkákkal, feladatokkal agyon terhelt növényvédelmi szakembereknek. Ezt megspórolhatjuk, ha megbízható, országos lefedettségű előrejelzésekre hagyatkozunk. Ilyeneket találhatunk a nagyobb növényvédőszer-gyártó és -forgalmazó cégek, vagy a nagy integrátor (és forgalmazó) szervezetek, mint pl. a KITE honlapján. Bármelyik módszert is választjuk, a kórokozó jelenlétére alapozott gombaölő szeres kezelések nyújtják a legolcsóbb és a környezetünket peszticidekkel legkisebb mértékben terhelő megoldást.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
