A nagypénteki esőzés, illetve zivatarok, valamint a húsvét utáni csapadékos periódus miatt az áprilisi időjárás a hónap jellegének megfelelően kellően változékony lett.
Ez a tény, valamint a növényzet növekedésének felgyorsulása, a kártevők, kórokozók táplálékául szolgáló biomassza mennyiségének növekedése, ugyanakkor több kultúrában is felvetette a növényvédő szeres kezelések szükségességét.
Meggy monília: most különösen veszélyes
A csapadékok miatt erősen páratelt, ugyanakkor kellőképp meleg légkör több kórokozó számára is ideális feltételeket teremtett a fertőzéshez.
A gyümölcsösökben döntően a meggy moníliás megbetegedése az a probléma, amely ellen most és a soron következő időszakban is védekezni kell, mivel a növény is éppen egy, a fertőzésre nagyon fogékony állapotban van.
Varasodás és tűzelhalás fenyeget az almatermésűeknél
Nem jobb a helyzet az alma és körte ültetvényekben sem, ahol a jelenlegi időszakban az alma varasodás (Venturia inaequalis) és a körte varasodás (Venturia pyrina) fertőzésének veszélye meglehetősen nagy.
Ráadásul a nagyon páratelt levegő, a reggelente sokszor harmatos növényzet miatt az almatermésűek tűzelhalása (Erwinia amylovora) fertőzéséhez is nagyon kedvezőek a feltételek. Ugyanakkor szinte minden gyümölcsfaj esetében a különféle lisztharmat gombák felszaporodása is felgyorsult.
Ez a folyamat a hét végén a hűvösebb időszakban kissé vissza fog várhatóan esni, de a jövő hét közepétől már ismét számítani kell a különféle lisztharmat gombák erőteljesebb térnyerésére.
Lisztharmatgombák gyors terjedése
A szántóföldeken is hasonló a helyzet, hiszen a kalászosokban a gabona lisztharmat (Blumeria graminis) terjedése rendkívül felgyorsult. A kórokozó biológiai állapota kiváló, a kórokozó micéliumai szinte mindenütt frissek, erőteljesen sporulálnak.

A lisztharmat a fogékonyabb fajtákban már elkezdte a felső levélszintek kolonizálását is, amely a későbbiekben várhatóan folytatódni fog.
Gabonafélék: a foltbetegségek is támadnak
A lisztharmat mellett a különféle nekrotróf életmódú, levélfoltosságokat előidéző kórokozók terjedése is felgyorsult. A nagyobb csapadékban részesült területeken még az olyan, extrém nedvesség kedvelő kórokozók is, mint az árpa rinchospóriumos levélfoltosságáért felelős Rhynchosporium secalis is megjelent.

A foltbetegségek terjedése főképp az ország nyugati, nagyobb csapadékban részesült területein nagy valószínűséggel tovább fog folytatódni.
Repcében már nem a fénybogár a fő ellenség
Az őszi káposztarepce állományokban a virágzás kezdete gyakorlatilag feleslegessé tette a repcefénybogarak elleni védekezést. A már kinyílt virágokban ezek az apró bogarak akadálytalanul lakmározhatnak a pollenből, miközben még beporzási feladatokat is ellátnak.

Ugyanakkor megjelentek a repcékben az egyik legveszélyesebb kártevő, a repce becőormányos (Ceutorhynchus assimilis) első egyedei. A kártevő várhatóan egyre nagyobb létszámban fog betelepülni a repcékbe és ettől kezdve az inszekticides védekezések időzítését döntően ez a károsító fogja meghatározni.
Virágbogarak korai betelepedése
A repce táblákba idén a szokásosnál jóval korábban megkezdték a betelepedést a különféle virágbogarak. A bundásbogár, illetve a sokpettyes virágbogár is alapvetően a pollent fogyasztja, de táplálkozásuk során megrághatják a becőkezdeményt is.
Fagyos hajnalok: kevesebb levéltetű idén
A szeszélyes áprilisi időjárás, konkrétan az április elején észlelt erős fagyok azért hoztak a sok probléma mellé némi pozitív jellegű változást is. Nagyon sok levéltetű pusztult el a fagyos hajnalokon mind a gyümölcsösökben, mind pedig a gabona állományokban.
Ennek következtében a különféle kapás kultúrákba (mint pl. a napraforgó is) ezen kártevők betelepedése a szokásosnál vélhetően később fog bekövetkezni.
A képek a szerző felvételei.