Növényvédelem
Növényvédelem

Veszélyes kártevők: Repceszár-ormányos és nagy repceormányos

Veszélyes kártevők: Repceszár-ormányos és nagy repceormányos

Agrofórum Online

A szárormányosok kártevőként való megítélése sokat változott az elmúlt néhány évtizedekben. Amíg korábban vita tárgyát képezte, hogy a szárban élő lárvák okoznak-e mérhető veszteséget, mára már senki nem kételkedik sem az imágók, sem a lárvák kártételében.

Korábbi vizsgálatok jelezték, hogy a repceszár-ormányos mellett más, rokon fajok is előfordulnak a termesztett keresztesvirágú növényeken, de azok gyakorisága nem haladta meg a 10%-ot. 2007-től az ország több részén (Nyugat- és Észak-Magyarország) is felfigyeltek a nagy repceormányos nagyobb egyedsűrűségére és kártételére, melynek jelentősége a tradicionális repcetermesztő körzetekben azóta is növekvő tendenciát mutat.

Kártétel

A repceszár-ormányos (1. kép) számára valamennyi káposztaféle megfelel tápnövényként. Hazánkban repcekártevőként 1952 óta ismert, előtte, mint káposzta kártevőt tartották nyilván.

1. kép: Repceszár-ormányos (Fotó: Marczali Zs.)

Fő kártevő fejlődési alakja a lárva, ami tavasszal többnyire a levélnyélben majd a szár bélszövetében járatokat rágva károsít (2. kép). Egy-egy szárban 30-50 db lárva is előfordulhat. Kártételük nem látványos, de a kisebb átmérőjű szárakban (nagyobb tőszámú állományok esetén) megsértik a szállító- és támasztószöveteket is. A bélszövet elpusztításával a legyengült növény kevesebb magot hoz, szára megdőlhet, becői idő előtt felnyílnak, magvai kiperegnek. Az imágók érési táplálkozásukkor szabálytalan alakú lyukakat rágnak a levéllemezeken, bimbókon, később a szárat és a fiatal becőket is hámozzák.

2. kép: Repceszár-ormányos lárvák levélnyélben (Fotó: Marczali Zs.)

A nagy repceormányos (3. kép) imágók kártétele látványosabb. A tojásrakás helyén, (ami szinte mindig közvetlenül a szár, szemben a repceszár-ormányossal, ahol a tojások a levélnyelekbe kerülnek) a szár hosszirányban felreped, majd deformálódik, csavarodik, végül felhasad (4. kép). Az így keletkező nyílt sebek, mint fertőzési kapuk, elősegítik kórokozó gombák fertőzését. Míg tehát a lárvák kártételében nincs számottevő különbség, a nagy repceormányos imágók nagyobb kártételi potenciállal rendelkeznek, mint a repceszár-ormányos imágók.

3. kép: Nagy repceormányos (Fotó: Keresztes B.)

 Előrejelzés

 A kártevők detektálására és rajzásuk nyomon követése a tavaszi kártevők elleni védekezés kulcsa. Az egészen precízen felépített előrejelzés az előző évben őszén vett avarminták zsákos futtatókba helyezésével és ezek szabad téren, fedett helyen való elhelyezésével kezdődik. A zsákos futtatókra erősített üvegedényekben megjelenő első bogarak pontosan jelzik a telelőhely elhagyásának kezdetét. Ekkorra már a sárga tálak (táblánként legalább két darab) kihelyezésének is meg kell történnie, amiket hetente két alkalommal ajánlott üríteni. A kártevők elleni védekezési küszöbértékként 15 db repceszár-ormányos /sárga tál/3 nap, ill. 10 db nagy repceormányos /sárga tál/3 nap érték elfogadott. Elérhető a hagyományos sárga tálaknál hatékonyabban működő, sárga ragacslapos szignalizáló eszköz is, aminek előnye, hogy alacsonyabb hőmérsékletek mellett is hatékony (nincs befagyás), az első egyedek betelepülését is jelzi, valamint a tömeges betelepülést pontosabban jelzi (pontosítja a kezelés idejét).

4. kép: Nagy repceormányos tojásrakása után felrepedt szár (Fotó: Ivan Juran)

Amint az időjárási körülmények lehetővé teszik a repce intenzív növekedését, fűhálózással is nyomon követhető a rajzás alakulása. Ha 10 hálócsapásonként 10-20 db imágót számolunk, a várható időjárási körülményeket is figyelembe véve, ajánlatos a kezelés megkezdése. Hasznos és szükséges szignalizáció még a vizuális növényvizsgálat is, ahol a tojásrakási helyek számát vagy a bogarak növényenkénti vagy négyzetméterenkénti számát határozzuk meg (1-2 imágó/növény vagy m2).

 Védekezés

Hatékony kémiai védekezés csak a tömeges tojásrakás előtt, a betelepülő imágók ellen lehetséges, később, a már növényekben fejlődő lárvák ellen erre nincs lehetőség. A kémiai védekezés időzítésénél, számítani kell arra, hogy azokon a területeken, ahol a nagy repceormányos is számottevő egyedsűrűségben van jelen, annak érési táplálkozása rövidebb, tojásrakása a tömegessé váló rajzás után már egy héttel is jelentős lehet.

Ha a védekezési küszöbérték elérésekor a napi maximum hőmérséklet már több napon keresztül 12-15 °C fölött van, de a minimum hőmérséklet még a 4-5 °C-ot sem éri el, alacsonyabb hőmérsékleten is jó hatékonyságuk miatt, a piretroidok alkalmazása javasolt (1. táblázat). A piretroidok közül kiemelhető az UV fényre kevésbé bomló, így valamivel hosszabb hatást biztosító gamma-cihalotrin. Megjegyzendő, hogy számos kártevő (pl. repcefénybogár) esetén már két évtizede kialakult piretroid hatóanyagokkal szembeni metabolikus rezisztencia, ami ezen hatóanyagok túlhasználatának következménye. Egyelőre a szárormányos fajok esetén rezisztencia nem mutatható ki, de a rokon becőormányosnál, németországi adatok alapján, már 2005-től ismert a jelenség.

A betelepülés az ingadozó hőmérséklet miatt elhúzódó, olykor a rajzásgörbe kétcsúcsú lehet. Ilyenkor a hosszabb hatás elérése érdekében eredményesen alkalmazhatók a piretroid és szerves foszforsav észter hatóanyagok kombinációi (1. táblázat).

Amennyiben a szárormányosok később, már magasabb hőmérséklet mellett települnek be a repcetáblába, vagy gyors, tartós felmelegedés következik, a neonikotinoidok vagy önmagukban a szerves foszforsav észterek is megfelelő hatást biztosítanak.

A szárormányosok elleni kémiai védekezésre 12 hatóanyag 21 engedélyezett készítményben áll rendelkezésre (1. táblázat). Ezek közül három hatóanyag (acetamiprid, tiakloprid, tau-fluvalinát) méhekre nem jelölésköteles, három hatóanyag (alfametrin, gamma-cihalotrin, deltametrin) méhekre mérsékelten kockázatos, és öt hatóanyag (béta-ciflutrin, etofenprox, deltametrin, klórpirifosz, klórpirifosz-metil) méhekre kifejezetten kockázatos besorolású.

Piretroidok Szerves foszforsav észterek Kloronikotinilek Kombinációik
alfa-cipermetrin (alfametrin) klórpirifosz acetamiprid deltametrin + tiakloprid
béta-ciflutrin klórpirifosz-metil acetamiprid klórpirifosz + cipermetrin
gamma-cihalotrin klórpirifosz-metil + cipermetrin
deltametrin klórpirifosz + béta-ciflutrin
zéta-cipermetrin
lambda-cihalotrin
etofenprox
tau-fluvalinát

1. táblázat A szárormányosok ellen repcében engedélyezett hatóanyagok

Megelőző védekezéssel egészséges marad az állomány

2019. július 16. 11:56

A napraforgóra – de sok esetben a repcére és a szójára is – specializálódott gombák számára is egyre kedvezőbbek a szántóföldi feltételek.

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

2019. július 2. 07:59

A szárrozsda meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Lehet egy gonddal kevesebb?

2019. június 20. 11:57

Hatékony kezelésekkel előzzük meg az amerikai kukoricabogár lárvák inszekticid rezisztenciájának kialakulását.

Veszélyes kártevők: Amerikai kukoricabogár

2019. június 19. 04:37

Az amerikai kukoricabogár a legjelentősebb kukorica kártevőink közé tartozik. A kártétele a hektáronkénti 5-10 q-tól a teljes termésveszteségig terjedhet. A lárva és az imágó egyaránt kártevő.

KITE: Támadnak a repce kártevői

2018. április 7. 09:00

A Nádudvar térségében kihelyezett sárga ragacslapok már múlt pénteken megfogták az első betelepülő kártevőket.

KITE: Küszöbérték felett a nagy repceormányosok és a repceszár-ormányosok

2017. március 7. 16:32

Szeremle térségében a kihelyezett sárga ragacslapok megfogták az első nagy repceormányosokat és repceszár-ormányosokat - jelenti a KITE Zrt.

Az őszi káposztarepce állati károsítói

2016. március 8. 17:01

A repce nem igazán tartozik a könnyen, kellő hozzáértés nélkül termeszthető kultúrák közé.

Már védekezni kell a repceormányos és a repcefénybogarak ellen is

2015. március 25. 16:16

Az őszi búzában az enyhe tél miatt nagy mennyiségben teleltek át a sárgarozsda fertőzést okozó szaporító képletei is.