A hónap második dekádjának végére ismét kellemesen meleg napok következtek, időnként 15-19 fokos hőmérséklettel. Csapadék csak szórványosan esett, az is inkább az ország nyugati felében.
A fény- és feromoncsapdák fogási adatai alapján gyakorlatilag lezárult a kártevők idei szezonja. A késői rajzású vetési bagolylepke néhány egyedét leszámítva már csak a lárvák károsítási tünetei jelzik az aktivitást. A szántóföldi kultúrákat leszámítva már a levéltetvek sem aktívak. A faggyal tarkított éjszakák hatására intenzív lombszíneződés kezdődött a gyümölcstermő-és dísznövényeken egyaránt.
A selyemfényű puszpángmoly rajzása néhány hete lezárult, de a hernyói a hűvösebb napok ellenére aktívan rágják a buxus bokrok lombozatát. Az idei évben a viszonylag kései rajzáskezdet után szinte folyamatosan rajzott a kártevő, emiatt csak fokozott nehézségek árán lehetett megmenteni a növények épségét. Az elhúzódó károsítás miatt többszöri védekezésre volt szükség, bizonytalan eredmény mellett. Az évek óta tartó bizonytalan védekezési hatásfok miatt az országban ma már alig található ebből az értékes dísznövényből.
A puszpáng helyettesítésére alkalmas, hozzá megtévesztésig hasonlító Ilex crenata (szeldeltlevelű magyal) kiváló helyettesítő növény lenne hazánkban is. A selyemfényű puszpángmoly hernyói most még aktívan rágják a bokrokat, egészen a keményebb fagyos napokig, majd téli nyugalomba vonulnak, és hernyó alakban telelnek át. A tavaszi, melegebb napok ismét aktivizálják a kártevőt, ismét táplálkoznak, majd bebábozódnak. Az első lepkék, hőmérséklettől függően április végétől kezdődően fognak rajzani.
A lombját vesztő szőlő tőkéken már jól felismerhetők a lisztharmat fertőzés áttelelő kazmotéciumai. A most már aktuális kénes lemosó permetezéssel megelőzhető a spórák beérése.
A növények szüreti időszaka már jórészt lezárult, ennek ellenére a foltosszárnyú muslica még repül a kihelyezett csapdákba, bár újabb károkat már nem tud okozni. Mindez jelzés arra, hogy a kártevő jelenlétével a jövőben is számolni kell.
