Az elmúlt hét időjárása a késői nyarat idézte, a nappali hőmérséklet 25 Celsius fok körül mozgott, éjszaka viszont gyakran süllyedt a hőmérő higanyszála 10 Celsius fok alá, időnként már közelített a 0 fok felé. Eső már 3 hete nem hullott, ami kedvezett az őszi betakarítási munkáknak és az érési folyamatoknak. Növényvédelmi szempontból az időjárás inkább a kártevők fellépésének kedvezett, míg a kórokozók tevékenysége háttérbe szorult.
A gyümölcsös kultúrák kártevő együtteséből már csak néhány aktív, az almamoly már hetek óta nem repül, a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzása folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A nyugati dióburok fúrólégy repülése is jelentősen lecsökkent.
Változatlan aktivitással szívogatja viszont a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványos poloska a tápnövények széles skáláját. Az idén az előbbi poloskafaj dominál a kártevő együttesben. Bőven található még lárva és kifejlett egyed, de a jelenlegi időjárás kedvező, hogy minél több lárva alakuljon át imágóvá a hideg idő beálltáig, áttelelni ugyanis csak a kifejlett imágók képesek.
Néhány gyümölcsféle lombozata az utóbbi napokban erőteljesebb levélhullásba kezdett. Ez a folyamat még nem az őszi természetes állapot jellemzője, hanem néhány kórokozó tevékenységének a velejárója. A csonthéjas gyümölcsű fák korai, idő előtti lombhullását két kórokozó idézi elő leggyakrabban, ez a sztigminás levéllikasztó betegség és a blumeriellás levélfoltosság. Mindkét kórokozó jelen van a fákon egész évben, de a szüret elmúltával a ritkább növényvédelem miatt szaporodik fel a fákon és okozza a levelek likacsosodását és foltosodását.
A fák védekezésképpen szabadulnak meg a beteg levelektől. Ugyanez a helyzet az utóbbi napokban tapasztalt erőteljesebb dió lombhullás esetében is, de itt a kórokozó a dió bakteriózis és a gnomónia. A beteg levelekkel együtt itt a fertőzött termés egy része is lehullik, a többi pedig a fán mumifikálódik. Az ilyen jellegű megbetegedések kivédésére ebben az időszakban már a réz tartalmú készítmények is alkalmasak, melyek fungicid és baktericid hatása egyaránt kiváló.
Az éjszakai hűvösebb időjárás és a tartós szárazság nem gátolja a csupasz csigák – elsősorban a spanyolcsigák – aktív éjszakai és reggeli tevékenységét. Az immár arasznyira megnőtt puhatestűek hihetetlen létszámban és étvággyal táplálkoznak, szinte minden útjukba kerülő növényt megrágva, a kedvenceket pedig totálisan lerágva. A leghatékonyabb csalogatóanyagok sem képesek tökéletes biztonsággal elpusztítani ezeket a kártevőket.
A mezőgazdasági szempontból fontos bagolylepke fajok közül most még intenzíven repül a C betűs bagolylepke és kisebb mértékben a saláta bagolylepke. Mindkettő hernyója veszélyezteti a szabadföldi káposztafélék termését. A károk megelőzése érdekében már a fiatal hernyók ellen célszerű védekezni, amennyiben észleljük az első rágásnyomokat.
