Augusztus második hetében sem változott lényegesen az időjárás, maradt a 30 Celsius fok feletti nappali hőmérséklet, éjszakára pedig csupán 20 fok körülire csökkent. Csapadék alig esett, a lehullott eső zivatargócokban okozott károkat. Minden növény szenved az aszálytól, a kapásnövények többségénél az alsó levelek leszáradása már kritikus mértéket ért el. A rendkívül erős UV-sugárzás még a kimondottan fényigényes növényeken is napégéses tüneteket idéz elő. A talajoknak nemcsak a felső, hanem az alsóbb rétegei is kiszáradtak, emiatt a tarlóhántás, a tarlóápolás és a repcevetéshez szükséges talajműveletek nehezen végezhetők el megfelelő minőségben.
A tartós hőség és kritikus szárazság tovább gyorsította a napraforgó és a kukorica érését, ami inkább kényszerérésnek tekinthető. A cukorrépa gyakorlatilag leváltotta lombozatát, de eső híján nem képes új leveleket hozni, vagy pedig a gyökérben eddig felhalmozott tápanyag és cukortartalom rovására.
A kötelezően előírt zöldítés vetések alig vagy sehogyan sem keltek ki, helyette csupán a szárazságtűrő gyomnövények díszlenek a táblákon. Az ilyenkor legnépesebb kártevő csoport, a bolhafélék bármit megrágnak, hogy életmentő nedvességhez jussanak, így pedig számtalan gazdasági növényen okoznak érzékeny károkat.
A bolhák kártétele mellett a növények többségén igen erős a takácsatka szívogatás és a tripszfajok okozta levélkifehéredés. Mindkettő kedveli a fülledt, meleg klímát, ezért jelentős a tömegszaporodás.
Már eddig is több alkalommal szóba került az idei, szokásosnál is nagyobb gyapottok bagolylepke fertőzés. A kukoricában és többféle zöldségben okozott hernyókártétel már nem kíméli a napraforgó még zölden maradt felső levélzetét és a még éretlen tányérokat sem. A szokásosnál is nagyobbra nőtt hernyók már eddig is érzékeny károkat okoztak rágásukkal. A közvetlen kár mellett utat nyitnak a sebfertőző kórokozóknak, melyek okozói lehetnek a tányérrothadásnak.
A kényszerérett napraforgóban most elsősorban a makrofominás szárfertőzés dominál, mert ez a kórokozó gomba kimondottan meleg-és szárazságkedvelő. A táblán belül foltszerűen terjedő fertőzést sok esetben inkább kényszerérésnek tekintik, de a szár felvágása után egyértelmű a gombafertőzést bizonyító mikroszklerócium tömeg jelenléte. A makrofomina polifág kórokozó, számtalan gazdanövénye van, köztük a kukorica és a szója is, így vetésváltással szinte lehetetlen az ellene való védekezés.
