Június utolsó hetében folytatódott a kánikulai meleg az ország területén, melyet kisebb-nagyobb szórványos esők (5,0-30,0 mm) szakítottak meg átmenetileg. Ez az időjárás növényvédelmi szempontból inkább a kártevők számára kedvezett, mert a kórokozók többségének fertőzése, terjedése a 32,0-35,0 °C feletti hőmérsékleteken minimálisra lassul. A napközben gyakran élénk szél a magas nappali hőmérsékletekkel együttesen csökkentették a páratartalmat, amely legfeljebb az éjszakai órákban emelkedett rövid ideig 80% körülire.
Az erős, illetve extrém erős UV sugárzás egyre több kultúrában okozott perzselési tüneteket, mellyel tovább romlottak a kertészeti kultúrák esélyei.
Alma és körte: a kórokozók visszahúzódtak, de a kártevők aktívak
Almában a betegségek terjedése stagnált az elmúlt napokban, újabb tünetek nem jelentek meg tömegesen a kertekben. Habár az almafa lisztharmat terjedése 30 °C felett sem lehetetlen, az alacsony páratartalom értékek és a csökkenő mértékű hajtásnövekedés együttesen szoríthatták vissza a kórokozó fertőzését.
A varasodás számára még kevésbé teljesültek a fertőzési feltételek. A csupán egy-két alkalommal lehullott eső alkalmával a levélnedvesség értékek csak rövid ideig (~2-4 óra) segíthették a konídiumok csírázását a levél-és gyümölcsfelületen, de ennek minimális tünetei a későbbiekben várhatóak.
Körtében gyakorivá váltak az erwíniás betegség gyümölcs- és hajtástünetei, amelyek hetekkel ezelőtti fertőzés következményei. Ezek rendszeres, szakszerű eltávolítása javasolt!
Az almamoly 2. nemzedékének rajzása folyamatos (bár nem mindenütt különíthetőek el a nemzedékek), több almáskertben tömeges. A gyümölcsök hullása szinte minden ültetvényben felerősödött, amely részben élettani eredetű, de származhat almamoly kártételből is ezért a hullott gyümölcsök felvágásával pontosabb képet kaphatunk a fertőzési viszonyokról.
Az almalevél-aknázómoly 2. nemzedékének egyedei folyamatosan megfigyelhetők minimális csökkenéssel, de még így is vannak területek, ahol ~150-250 db/3 nap fogások tapasztalhatóak.
Almában a piros gyümölcsfa takácsatka és a közönséges kétfoltos takácsatka szaporodása folytatódott, a levelek kanalasodása, barnulása árulkodik jelenlétükről. A tojások és mozgó alakok folyamatosan jelen vannak. A kártevők felmérése és a védekezés javasolt.
Csonthéjasok: figyelem a keleti gyümölcsmolyra és a betegségekre
A cseresznye betakarítása befejeződött, a meggy szürete az északi országrészben még folyamatban van. A cseresznyelégy rajzás csökkenő tendenciájú, de a sárgalapok még mindig mutatják a kártevő jelenlétét. A gyümölcsökből távozó nyüvek – ahol a talaj állapot engedte – a talajba furakodtak bábozódás, telelés céljából. A fán maradt gyümölcsök moníliás rothadása (elsősorban házi kertben) a túlérés és a mechanikai sérülések miatt erős mértékűre fokozódott.
A sztigminás levéllyukacsosodás levéltünetei hasonlóan alakulnak mint az elmúlt időszakban. Az újabb fertőzéshez kedvezőtlenek voltak az időjárási viszonyok. Amennyiben csapadékosabbá válik időjárásunk, a fertőzésveszély újra emelkedő lesz.
Kajszi- és őszibarackban a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly rajzása folyamatos, az egyedszámok az ültetvény kitettségétől és a technológiától nagyban függnek, de az már látható, hogy a keleti gyümölcsmoly felszaporodásának az idei év kedvezett. A korábban fertőzött hajtásokat mostanra már szinte mindenütt elhagyták a lárvák, a gyümölcsfertőzés megakadályozása érdekében a csapdázás és a védekezés javasolt.
Szilvában a szilvamoly rajzása folyamatos, a termések fertőzési esélye nagy, ezért a folyamatos csapdázás itt is szükséges.
Dióban a gnomóniás betegség fertőzésveszélye alacsony volt az elmúlt időszakban. Az idei évben mérsékelt tünetek jellemzőek (védett kertekben) mind a levélen mind a gyümölcsön.
A baktériumos megbetegedés tünetei a termésen gyakorivá váltak, melyre a dióbél elfolyósodása, feketedése utal, gyakran külső tünetek nélkül. Megjelentek és az érzékeny hibrideken gyakorivá váltak a fomopsziszos és botrioszfériás betegség hajtástünetei, mely a hajtásvégek és a rügyek részleges vagy teljes feketedésében nyilvánul meg.
Az újonnan fertőzött felületeken termőtestek még nem láthatóak, de a korábban fertőzött vesszőkön a piknídiumokból párás, csapadékos időjárás esetén millió szám szóródhatnak a spórák, ezért a megelőző védelem javasolt!
Az országos csapdahálózat fogásai alapján Budapest, Debrecen, Győr, Maroslele térségében megjelentek a nyugati dióburok-fúrólégy első egyedei. A védekezésre fel kell készülni!
Szőlő: peronoszpóra minimális, de lisztharmat és szőlőkabóca figyelmet igényel
Szőlőben a száraz, meleg időjárás nem kedvezett az újabb peronoszpóra fertőzéshez. Szinte csak a fürtmegnyúlás-virágzáskori fertőzések nyomai és minimális későbbi levéltünetek láthatóak. A fertőző anyag ott van a szőlőskertekben, tehát ha párás, csapadékos napok jönnek, a fertőzésveszély emelkedő tendenciájú lesz, mert a borsó nagyságú bogyók és a lombozat még érzékeny a betegségre.
A lisztharmat fertőzése és tünet megjelenése góc-szerű, általánosságban a tünetek minimális szinten jelentkeztek eddig az ültetvényekben. A kánikula enyhülésével a fertőzésveszély ez esetben is emelkedő lesz, ezért a fürtzáródás kezdetéhez közel eső (korai) fajták megelőző védelme nagyon fontos!
Az amerikai szőlőkabóca lárvafejlődése folytatódott, felgyorsult. Jelenleg az L3-L4-es lárvastádiumok vannak többségben, de észlelési szinten megjelentek az L5-ös fokozatú lárvák is. A fertőzött és szaporítóanyag előállító területeken a védekezés kötelező, másutt javasolt az engedélyezett rovarölő szerek valamelyikével. Az imágók előrejelzésére a sárga ragacslapok kihelyezése időszerű!
A fitoplazma-szerű tüneteket mutató növények száma emelkedő, ezért az ültetvények gyakori, rendszeres ellenőrzése nagyon fontos! A tünetes növények azonnali, gyökerestől való eltávolítása, megsemmisítése alapvető fontosságú a betegség terjedésének megakadályozásában.
Szintén gyakorivá váltak az élettani eredetű vagy edénnyaláb betegségek tünetei, melyek korábban részleges vagy teljes fürtelhalásban, jelenleg levélszíneződésben nyilvánulnak meg.
Tüh Annamária
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
