A július utolsó dekádjára mérséklődő meleg, újabb csapadékhiányos napokkal zajlott. A szórványos kisebb esők a nedvesség nagyobb arányú hasznosulását kevésbé szolgálták, sokkal inkább emelték időszakosan a levegő páratartalmát, mely a kórokozók fennmaradását, lassú terjedését tette lehetővé.
A száraz, alföldi területeken a kertészeti kultúrák is szenvedtek a vízhiánytól, melynek tünetei a lomb sárgulásában, esetleg idő előtti hullásában nyilvánultak meg.
Almatermésűek: gyenge varasodás, intenzív aknázómoly-rajzás
Almában újabb varasodás tünetek csupán a páratelt, csapadékosabb (dunántúli) területeken jelentek meg. A betegség terjedése azonban lassú, a lombozaton gyenge mértékű. Az újabb fertőzéseket a kórokozó ivartalan (konídiumos) alakja továbbra is kiválthatja, ezért emelkedő fertőzési nyomás esetén a védelem szükséges lehet. A nyári almafajták esetén az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre már legyünk tekintettel!
A lisztharmat terjedése is visszafogott, melyet a hajtásnövekedés csökkenése is támogat az időjárás mellett. Az almamoly rajzása csökkenő, a legtöbb ültetvényben viszonylag alacsony számú a kártevő. Intenzíven rajzanak azonban a különböző aknázómolyok. A nagyobb jelentőségű almalevél-aknázómoly rajzása tömeges 370-450 db imágó/csapda/3 nap fogással, míg pl. az almalevél-törpemoly (7-13 db imágó/csapda/3 nap) vagy az almalevél-sátorosmoly (2-4 db imágó/csapda/3 nap) rajzása alacsony, észlelési szintű az ültetvényekben.
Csonthéjasok és dió: poloskák, molyok és újabb elhalásos tünetek
A kajszi-, őszibarack, szilva betakarítása megkezdődött, illetve folyamatos a kertekben. A gyümölcsökön helyenként a poloskák kártétele okoz bosszúságot, illetve a kártevők szúrásnyomán fellépő moníliás betegség. A cseresznye-, meggyfákon a sztigminás levéllyukacsosodás terjedése lassú, a száraz időszakban csupán gyenge mértékű fertőzés tudott kialakulni. Megjelentek a blumeriellás levélfoltosság tünetei a cseresznye-, meggyfákon, de a betegség fellépése egyelőre nem számottevő.
Kajszi- és őszibarackban a keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, és még mindig vannak ültetvények, ahol tömeges. A barackmoly egyedszáma jóval alacsonyabb, de a rajzás ez esetben is folyamatos, enyhén csökkenő.
Szilvában azonban a szilvamoly rajzása szinte mindenütt kitart, az idei évben nagy számú a populáció. A gyümölcsök károsodása, hullása intenzív. Védelem már csak a később érő fajták esetén lehetséges.
Dióban a nyugati dióburok-fúrólégy rajzása mostanra az ország teljes területén tapasztalható. Az egyedszámok – a korábbi évekhez képest – eddig alacsonyabbak, de a rendszeres, helyi megfigyelés így is javasolt a következő hetekre. A védekezéseket mindenütt célszerű megkezdeni a kártevő ellen.
Dióban megjelentek és gyakorivá váltak a barna csúcsi elhalás (BAN – Brown Apical Necrosis) tünetei a terméseken. A baktériumos és gombás fertőzés következtében barnuló végű terméseket felvágva a bélrészben is láthatóak tünetek a bél részleges vagy teljes barnulása mellett.
Szőlő: lisztharmat és amerikai szőlőkabóca előretörése
Szőlőben az esős, párás helyeken jelentek meg újabb peronoszpóra-levéltünetek, intenzív sporulálással. A zsendülés kezdetén lévő fürtök már nem érzékenyek a betegségre, a megelőző beavatkozás csak a lomb védelme miatt válhat szükségessé. A lisztharmat tünet megjelenése tovább fokozódott, de az intenzíven védett ültetvényekben így is alacsony a fertőzöttség. A kórokozó felszaporodása a jövőben a lombozaton esélyes, ezért a további védelem amiatt lehet indokolt.
Az amerikai szőlőkabóca fejlettsége nagy változatosságot mutat, főleg L3-L4-L5 fokozatú lárvák és imágók találhatók a kertekben. A vektor ellen a védekezés a fertőzött, illetve szaporítóanyag-előállító területeken kötelező, másutt javasolt. A fitoplazmaszerű tüneteket mutató tőkék azonnali eltávolítása, megsemmisítése nagyon fontos a fertőzés terjedésének megakadályozása végett.
A fertőzött ültetvényekben megjelentek és sok esetben fokozódtak az edénynyaláb-betegségek tünetei (ESCA, EUTYPA).
Szőlőben a zöld cserebogarak helyenként (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) jelentős kártételt okoznak a szőlő lombján.
Tüh Annamária
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
