Az elmúlt és a következő napok nagy kérdése, hogy „megeszi e a kutya a telet”. Februárban a nappali és éjszakai hőmérsékletek minden korábbi rekordot megdöntöttek, így a kertészeti növények egy részénél megszűnt a kényszernyugalmi állapot, és annak ellenére, hogy február vége van csak, fejlődésnek indultak.
A legnagyobb gond a mandulával, a korai kajszival és az őszibarackkal van, mert a virágrügyek kifakadtak, megkezdődött virágzásuk. Más gyümölcstermő növények rügyfakadása is elkezdődött, így a körte, a birs, valamint a szilva. Náluk most még kisebb a gond, de itt is problémás lehet a nedvkeringés beindulása. A nagyon korai élettevékenység magával hozza a növényvédelmi veszélyek kezdetét is.
A kajszi és a mandula megszokottnál jóval korábbi virágzása miatt nemcsak az elfagyás, hanem a csonthéjas gyümölcsű növények moníliás virágelhalása is veszélyezteti a termést.
A kórokozó elsősorban a virágokon keresztül fertőzi a csonthéjas termésű növényeket (kajszi, mandula, cseresznye, meggy, őszibarack, szilva). A gomba bejutva a virágon át megbetegíti a hajtást és a vesszőt is, azok hervadásszerű elhalását okozva.
A télvégi rezes lemosó permetezés kiváló alap a megelőzéshez, de virágzásban más készítmények adnak megfelelő védettséget, ekkor kontakt szerves készítmények és felszívódó hatású gombaölőkkel védekezzünk a megfelelő hatás elérése érdekében.
Még kevésbé csapadékos időben is indokolt a virágzásban és sziromhullás idején elvégzett permetezés, mert a kórokozó igen agresszív a csonthéjas fákkal szemben.
Az őszibarack esetében a moníliás fertőzés mellett a tafrinás levélfodrosodásra is legalább hasonló figyelmet kell fordítani. A kórokozót más néven dérgombának is nevezik, de a mostani hőmérséklet még a fertőzés optimális tartományába belefér.
A rezes permetezés csak rózsaszín bimbós fenológiai stádiumig lehetséges, utána itt is szerves kontakt-és felszívódó készítményeket lehet használni. A tafrinás fertőzésre legjobban a nektarinok és a sárgahúsú fajták a legfogékonyabbak, ezért ezeket a típusokat fokozott védelemben kell részesíteni. A veszély csupán tartós felmelegedés után múlik el végérvényesen.
A talaj hőmérséklete már megengedi a borsó, a hagymafélék, a sárgarépa, a spenót, a sóska és a petrezselyem vetését, illetve duggatását. Vetés előtt vizsgáljuk át a talajt, ha talajlakó kártevőkkel (cserebogár pajor, drótféreg, lótücsök) találkozunk, végezzük el a vetőágy fertőtlenítését.
A díszkertben nem várhat a rózsák metszése, mert már több centiméteres az új hajtás. A metszés során különösen figyeljünk rá, hogy milyen típusú a rózsánk, mert csak így virágzik majd bőségesen. Metszés után a rózsa is meghálálja a rezes lemosó permetezést, különösen, ha ősszel sok csillagrozsdás levelet láttunk rajta.
