Az elmúlt hét időjárását továbbra is a sokévi átlagnál hűvösebb nappali hőmérséklet határozta meg. Az egymást követő időjárási frontok bőséges csapadékkal öntözték az országot, helyenként viharos széllel és zivatarokkal társulva. Közép-Magyarországon és Kelet-Dunántúlon a heti csapadék mennyisége elérte a 80 millimétert. A lehullott eső feltöltötte a talajok felső rétegének vízkészletét. A növényvédelmi károsítók közül most a környezeti tényezők elsősorban a betegségeknek és a levéltetvek terjedésének kedveztek. A hűvös és változékony idő miatt a rovarkártevők rajzása és kártételük még most is elmarad a korábbi években megfigyeltektől.
Almásainkban a lisztharmat szekunder (másodlagos) fertőzés terjedése robbanásszerű, a tünetek azonban még a megbetegedés kezdeti fázisára utalnak. A varasodás fertőzés szintén megfigyelhető a lombozaton, akárcsak a körte levelein (6-10 %-os fertőzés), de a gyümölcsöket még nem érte el a kórokozó. A fertőzés megállítására rendszeres, felszívódó készítményekkel végzett permetezés indokolt. A jelenlegi hűvös időjárás most még gátolja a baktériumos tűzelhalás megjelenését, de felmelegedés esetén robbanásszerű fertőzési hullám alakulhat ki.
Az alma szürke levéltetve a hajtások 8-10 %-án szívogat, míg az almamoly repülése a feromon csapdákba folyamatos, de mérsékelt létszámú, a 3 naponkénti fogás mindössze 2-4 db. A levélaknázó molyok rajzása most szünetel.
A meggy ültetvényekben a moníliás fertőzés tünetei országszerte lesújtó látványt mutatnak. A fungicides védekezés mellett előtérbe került a beteg ágak csonkolása. A vegyszeres védekezés folytatása azért is indokolt a csonthéjas termésű fákon, mert a sztigminás levéllikasztó betegség első tünetei is megfigyelhetők a lombozaton. A levéltetvek minden gyümölcsfélén, így a cseresznyén, meggyen, kajszin, szilván egyaránt szívogatják a hajtásvégeket, ezzel nem csak a tápanyagot vonják el a fáktól, de terjesztik a vírusbetegségeket. A mérsékeltebb meleg időben most jól megfigyelhetők a vírustünetek a beteg fákon, melyekről a vírusvektor levéltetvek és kabócák továbbviszik a fertőzést.
A viszonylag mérsékeltebb gyümölcsmoly rajzásból csupán a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzása emelkedik ki, a többi faj repülése most gyengének mondható.
A cseresznye- és meggyfákra helyezzük ki a sárga színű ragacsos fogólapokat, mert szórványosan már előjöttek a legyek.
Házikertekben a bőséges csapadék hatására a fokhagymán és a vöröshagymán megjelent a hagymarozsda és a hagymaperonoszpóra fertőzés tünete. Védekezzünk a betegségek ellen, mert a fertőzés nagyon gyorsan tönkre teheti a növényeket.
