A korábbi kellemes időben megkezdődött rügyfakadás ismét lelassult, a már virágzó növényeket a hűvös-szeles időben a megporzó rovarok alig látogatják. A szántóföldi termesztésben aktuális több zöldségféle vetése, de a hűvös és száraz idő miatt gyors kelésre nem lehet számítani, viszont a naptár szerint nincs mire várni.
Minden növénynél, de a zöldségféléknél különösen fontos tisztában lenni a területek talajlakó kártevő fertőzöttségével. A leggyakoribb károkat a cserebogár pajorok, a drótférgek, házi kertben a lótücsök idézi elő. Egyik sem válogatós, sok tápnövényű, azaz polifág kártevő. A mennyiségi és minőségi károk elkerülése érdekében feltétlenül fontos a vetés, ültetés megkezdése előtt felmérni a fertőzés nagyságát.
A valós fertőzöttséget csak úgy tudjuk megtapasztalni, ha több mintatérben vizsgáljuk át a talaj felső 30 centiméteres rétegét, ahol összeszámoljuk a kártevők együttes mennyiségét. Több mintavételi tér átlagában a talajlakó kártevők együttes mennyisége nem haladhatja meg négyzetméterenként a 0,5-1 darabot. Ha a begyűjtött talajlakó kártevők átlagos fertőzöttsége ennél az értéknél magasabb, vetés, ültetés előtt vagy azzal egy menetben fertőtleníteni kell a területet.
A gyümölcsfák metszése során igen nagy mennyiségű nyesedék keletkezik. Különösen így van ez az idén, mert a tavalyi fagykárok miatt erőteljesebb volt a fák vegetatív fejlődése. Az ország településeinek túlnyomó többségén környezetvédelmi okok miatt tilos a lehullott levelek és a nyesedék szabadban történő égetése, ezért ebben a helyzetben a keletkezett kerti hulladék mulcsként való felhasználása vagy pedig a komposztálás az egyedül járható helyes út.
Mindkét lehetőség végén a szerves anyagból komposzt keletkezik, növeli a talaj humusz tartalmát, tápanyagul szolgál növényeink számára. A növények alá elterített, apróra szecskázott anyag beárnyékolja a talajt, kedvező mikroklímát teremt a mikroorganizmusok számára, azzal, hogy nem engedi kiszáradni a talajt. Kellő vastagságban megakadályozza a magról kelő gyomok kelését, így szükségtelenné válik a gyomirtás a lefedett területen.
Később, az év során gazdagíthatjuk a mulcsot a gyomlálás és fűnyírás közben keletkező nyesedékkel, ami magasabb nitrogén tartalmánál fogva elősegíti a humifikálódási folyamatokat.
