A július utolsó hetében uralkodó, eleinte magas hőmérsékletű időszakot újabb hidegfront szakította meg, mely az utóbbi napokra mérsékelt meleg időjárást eredményezett. Csapadék továbbra is kevés hullott országszerte, épphogy csak az újabb aszálytünetek enyhítését szolgálta, de a mostanra kialakult károk mérsékléséhez már későn érkezett.
A búza betakarítása már mindenütt befejeződött, a tarlók hántása folyamatos, de még mindig vannak országrészek, ahol a művelet előtt állnak a gazdák. A tarlók gyomosodása az ilyenkor megszokotthoz képest kedvezőbb képet mutat, ugyanis a szárazságból kifolyólag újabb kelő gyomnövények, vagy intenzív fejlődés a legtöbb esetben nem jellemző.
A hántott tarlókon is kisebb mértékű egyelőre a gyomnövények megjelenése, nagyarányú kelés, fejlődés csak a nagyobb esők után várható. A hántott repcetarlókon a repce árvakelés szikleveles állapotú, azon károsítók most még nem láthatóak.
Parlagfű: késleltetett, de erősödő virágzás
Az aszály miatt a parlagfű fejlődése is lassabb, visszafogottabb az idei évben, megfigyelések szerint ~1 héttel később kezdődött a pollenszóródás, amely a hónap végére elérte a közepes szintet. A területek parlagfű-mentesítése emiatt elsőrendű fontosságú, legyen szó a hántott, hántatlan tarlókról, vagy akár a tábla szélekről, ruderális területekről!
Kukorica: termékenyülési zavarok és takácsatkák
Az aszály következményei a szántóföldi növények közül talán a kukoricát és a napraforgót érintették a leginkább. Kukoricában a hosszan elhúzódó aszály hatására a bibeszál-képződés és a hímvirágzat megjelenése a szokásoshoz képest időben eltolódott, amely termékenyülési zavarokhoz vezetett. A helyzetet súlyosbítja – különösen az Alföldön –, hogy az állományok alsó levelei is felszáradtak a szárazság következtében. A csökkent asszimilációs felület kisebb mértékű tápanyagbeépülést, szemgyarapodást jelenthet a jövőben az egyébként is kisebb méretű csöveken, tovább rontva ezzel a terméskilátásokat.
Kártevők kukoricában: atka, bogár, bagolylepke
A száraz, meleg időjárást kedvelő takácsatkák felszaporodása szembetűnő a hibrid kukoricaállományokban. A kártevők nagy populációja (Alföld) a felsőbb levelek irányában is terjedni kezdett, ezért a növények, táblák (főleg hibrid kukorica) fokozott ellenőrzése javasolt.
A kukoricabogár egyedszáma az idei évben alacsony szintű, de az elmúlt időszakban enyhén emelkedő tendenciát mutat, gócszerű fellépés mellett (40–60 db imágó/csapda/hét). A párosodás és a tojásrakás folyamatos, intenzív, így ahol rovarölőszeres állományvédelemben gondolkodnak, célszerű ezt is figyelembe venni.
A kukoricamoly rajzása a fénycsapdák és táplálékattraktáns csapdák fogásai alapján észlelési szintű, amely valószínűsíthetően a szárazsággal van összefüggésben.
Csökkenő számú a gyapottok-bagolylepke rajzása is a csapdákban, ellenben az L2–L5-ös fejlettségű lárvák károsítása intenzív és gyakori az érintett kukorica- és napraforgóállományokban. A kukorica és napraforgó generatív részeinek ellenőrzése és szükség esetén a védekezés javasolt!
Napraforgó: aszály, betegségek, poloskák
Napraforgóban a homokos, gyengébb vízháztartású talajokon az alsó levelek felszáradása folytatódott, melyet most már a betegségek tüneteitől nagyon nehéz különválasztani, különösen az aszályos területeken. A valamivel nedvesebb klímájú tájegységeken (Dunántúl) jól láthatóak az alternária, szeptória és diaporte tünetek a leveleken, de fordulnak elő olyan táblák is (későbbi vetés), melyeknek csak az alsó levelein láthatóak minimális betegség tünetek, és a tányérok berakódottsága is jóval kedvezőbb.
Kártevők közül a poloskák egyedszáma és tányérkártétele kismértékben erősödött, de legfeljebb csak helyi szintű fellépésük jellemző.
Szója: eső után enyhe javulás
A szójaállományok állapota szintén a dunántúli vidékeken kedvezőbb. Az érkező kisebb (nagyobb) esők hatására az állományok kiegyenlítődtek, intenzívvé vált a gümőképződés. A táblaszintű, speciális gyomosodásokat leszámítva károsító oldalról is pozitívak a kilátások. A szeptóriás levélfoltosság és a baktériumos betegségek észlelési szintűek a táblákon.
A korábban foltszerűen megjelent takácsatkák felszaporodása megtorpant, csupán a középső levélzónáig figyelhetők meg az egyébként kártételi küszöbérték alatt előforduló egyedek. A poloskák betelepedése még nem jellemző, de a táblákat célszerű időnként ellenőrizni.
Tüh Annamária
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
