Az elmúlt napok időjárása nem mindenütt hozott változást az ország területén. Míg az alföldi régió nagy részén és az északi országrészben folytatódott a száraz, meleg periódus, addig a Dunántúl szinte minden szegletében hullott több-kevesebb csapadék, amely némi lehűléssel is járt.
A nedvesebb területeken mintegy 2-3 nap leforgása alatt, 20-70 mm eső esett, amely a talaj előkészítéseknek és a repce vetéseknek most igazán jól jött. A nappali felmelegedés a szárazabb országrészben tartotta magát a megszokott nyári körülményekhez, szinte mindvégig 30 oC felett alakult a hőmérséklet.
Repce: vontatott kelés és erősödő bolhaveszély
Az Alföldön a repce kelése, fejlődése továbbra is vontatott, egyelőre hiányosak az állományok. Ezzel egyidejűleg a repcebolha kártételi veszélye is fokozódó, jelenleg ugyanis nem ritka a gyenge, helyenként közepes mértékű kártétel sem, a kártevő állandó jelenléte mellett. A csapadékosabb vidékeken gazdálkodók végre nekifoghattak a talaj előkészítéseknek és helyenként már a kelő repcetáblák szemléjét is megkezdhették. Erre szükség is van, mert a felázott, átnedvesedett talajból a gyomnövények kelésével is hamarosan számolnunk kell.
A kikelt repce táblákon a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények elleni korai posztemergens kezelésekre kell felkészülnünk, melyeket a gyomnövények kelésének függvényében leghamarabb a repce 2 valódi leveles állapotától végezhetünk el. Ahol a repce vetése előtt tartanak még, ott a preemergens gyomirtás is tervezhető, melyet a vetést követő legfeljebb 4 napon belül szükséges elvégezni, a repce kelése előtt.
Kukorica: gyorsuló érés, lokális kártételek
A kukorica érése felgyorsult, az állományok száradása, a csövek lefelé fordulása már egybefüggő táblarészeken is jellemző a különböző termesztési körzetekben. A kukoricamoly rajzása még észlelhető (1-2 db imágó/csapda/hét), a lárva kártétel folyamatos, góc-szerű, helyenként nemcsak a szár, hanem a csövek kisebb arányú kártétele mellett is. A gyapottok bagolylepke jelenléte állandósult, habár néhány körzetben csökkent valamelyest a létszám (10-25 db imágó/3 nap). A csővégi kártétel általában lokális jellegű, de több táblán 20-60 %-os kártételi gyakoriság is előfordul.
A szárazabb területeken a károsított csöveken a fuzárium fertőzöttség egyelőre nem erősödött, de ha csapadékosabbra fordul az időjárás, a betegség terjedésére számíthatunk. A kukoricabogár rajzása továbbra is megfigyelhető, de az egyedszám már csak észlelési szintű.
Napraforgó és szója: deszikkálás, ritkuló állományok, gyomnyomás
A napraforgó állományok jelentős része deszikkálásra került, az alföldi régióban megkezdték a betakarítást.
A szója érése szintén intenzívvé vált, a növények sárgulása, lombhullása miatt az állomány ritkulása sok esetben jellemző, amely egyben a gyomnövények (pl. parlagfű) fokozottabb előretörését is eredményezi. A gyomnövényekkel nagyobb arányban fertőzött táblákon célszerű az állományszárításra, betakarítás előtti gyomirtásra felkészülni, azt elvégezni.
Mezei pocok: emelkedő járatszám
A táblaszegélyeken valamint ruderális területeken megnövekedett a mezei pocok népessége, a lakott járatok száma szemmel láthatóan nőtt! Jelenleg még nem alakult ki közvetlen veszélyhelyzet, de a lakott járatok felmérése, a kártevő terjedésének nyomon követése mindenképp indokolt!
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
Kiemelt kép: Tunyoginé Búzás Ilona.
