A múlt heti fokozódó meleg és aszályos időjárásban felgyorsultak az érési folyamatok a szántóföldi kultúrákban. Eső legfeljebb csak nyomokban hullott, szórványosan fordultak elő kisebb záporok, de ez továbbra sem segített sem a növények, sem a talajok állapotán.
A talajok nedvességtartalma (15 cm mélyen) 11-20 V/V % között változott, mely az aszálytünetek erősödését eredményezte. Az őszi vetésű növények alá a talaj előkészítést még igyekeznek kitolni a gazdák, legfeljebb talajlazítás végezhető el megfelelő minőségben az egyébként kiszáradt talajokon.
Elmaradt tarlóhántás és erős gyomosodás
Újabb hét telt el úgy, hogy az erőteljes gyomosodással sújtott tarlók hántása a száraz talajállapotok miatt elmaradt. A művelet elvégzése pedig sürgető lenne! Az eddig még hántatlan tarlók komoly parlagfű-fertőzöttséget mutatnak, nem utolsó sorban jelentős pollenterhelés mellett.
A hántott tarlókon az árvakelések fejlődése lassú, vontatott (gabona, repce), rajtuk legfeljebb bolhakártételek fordulnak elő. Egy-egy őszi árpa árvakelésű táblán figyelhető meg gyenge mértékű hálózatos levélfoltosság fellépése. Kialakulásához az éjszakai, hajnali páralecsapódások is elegendőek lehettek.
Keresztesvirágúak és bagolylepkék
A keresztesvirágú másodvetések fejlődése szintén visszafogott. Az állományokon gyenge, de erősödő mértékű bolhakártétel, valamint a különböző bagolylepke-fajok hernyóinak rágása figyelhető meg. A kártételek külön beavatkozást nem igényelnek.
Kukorica – kényszerérés és kártevők
A kukorica érése a száraz, melegben felgyorsult, országszerte nagyon heterogén táblákat lehet látni. A kifejezetten aszályos körzetekben a növények alsó levelei teljesen felszáradtak. Ha vannak is csövek, azok lefelé fordultak, a kényszerérés jelei mutatkoznak. A rövid tenyészidejű (~FAO 300) fajták betakarítása, a silózás megkezdődött, a többi fajta az érés különböző stádiumainál (tejesérés–teljes érés) tart.
A kukoricamoly rajzása általában nem, vagy legfeljebb alacsony szinten tapasztalható. Emellett bíztató, hogy a kár sem erősödött, leginkább az első nemzedék kártételének nyomai láthatók. A gyapottok bagolylepke rajzása egy-egy kisebb körzetben folyamatosan növekvő egyedszámú (Szolnok térsége: 25–50 db imágó/csapda/3 nap), azonban a napraforgó és kukorica felgyorsuló érése miatt az újabb rágáskár már megkérdőjelezhető.
Kukoricabogár és poloskák
A kukoricabogár népességének alakulása változó, de még mindig vannak táblák, ahol intenzív a rajzás, még ha enyhe létszámcsökkenés is tapasztalható (100–130 db imágó/csapda/hét). A tojásrakás ezzel szemben folyamatos, melyet valószínűsíthetően a száraz talajállapotok sem akadályoznak meg, ugyanis ilyenkor a kártevő a mélyebb, nedvesebb talajrétegekbe helyezi tojásait (20-25 cm), megalapozva ezzel azok túlélését.
Kukoricában, de napraforgó-állományokban is növekedett a poloskák egyedszáma és kártétele az utóbbi napokban. A molyhos mezei poloska mérsékelt károsítása mellett, az inváziós fajnak számító zöld vándorpoloska, valamint az ázsiai márványospoloska erősebb kártétele számos táblában megfigyelhető. Habár a száraz körülmények a betegségek fertőzéséhez nem kedveznek, egy-egy állományban a kibontott csővégeken már megjelentek a fuzáriózis első tünetei (általában kártételek nyomán).
Napraforgó – gyors érés és gyomirtási feladatok
Napraforgóban a zöld-, illetve citromérés állapotú táblák mellett az alföldi területeken a barnaérés is bekövetkezett, melyhez a száraz időjárás is hozzájárult. A még zöld felülettel bőven rendelkező növényeken a betegségek nagyarányú, újbóli terjedése nem jellemző. Megjelentek azonban a részleges vagy teljes növényszáradások is, melyek sok esetben már nehezen elkülöníthetőek a betegség tünetektől.
A citromérésű állományokban, különösen az akár másodlagosan is felgyomosodott táblákon időszerű a vegyszeres állományszárítás tervezése. Azokban a technológiákban, ahol nincs lehetőség a deszikkálások elvégzésére, ott a betakarítás előtti gyomirtással segíthetjük a parlagfű vagy egyéb felszaporodott gyomnövény irtását a betakarítás könnyítése céljából. Míg a deszikkálásokkal a gyomosodás kikapcsolásán felül a szemek nedvességtartalmának csökkentését is elérhetjük, addig a betakarítás előtti gyomirtással elsősorban a gyomfertőzöttséget és közvetve a betegségek fertőzési nyomását csökkenthetjük.
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
