Az elmúlt időszakban időjárásunk nem sokat változott. Az aszály továbbra is kitart, és az ország eddig valamivel csapadékosabb területein is fokozódott. A szórványos esők olyan minimális mennyiségben fordultak elő az eltelt néhány nap alatt, hogy szinte meg sem látszott a területeken. A nappali felmelegedés a hétvégére újabb lendületet vett (26–37 °C), amely tovább súlyosbította a helyzetet.
A fővetésű kultúrák egyre inkább sínylődnek ebben a közegben, de már az is látható, hogy az őszi vetésű növények alá a talaj előkészítés sem lesz zökkenőmentes és optimális minőségű.
Tarlóhántás és tarlóápolás akadályokkal
A tarlóhántás, valamint tarlóápolási munkák elvégzésére az átmeneti esők és a hosszan tartó szárazság miatt nem mindenütt volt lehetőség. Így aztán még mindig nagyon vegyes képet láthatunk a határban. Leginkább a hántatlan tarlók (főleg a gabona) gondozása lenne sürgető, mert a virágbimbós és virágzó parlagfű nagy, gyakran egybefüggő táblarészeken okoz jelentős fertőzést.
A gyomnövény irtása humán egészségügyi szempontok miatt is különösen esedékes, mivel a levegőben a pollenterhelés folyamatosan nő.
Repce tarlók és bolhák kártétele
A hántott repcetarlókon tömeges a repce árvakelés megjelenése, a növények fejlettsége szik-két leveles állapot között jellemző. A szikleveles állapotú árvakeléseken közepes-erős mértékűre emelkedett a különböző bolha-fajok kártétele. A száraz időjárás miatt betegségek megjelenése (pl. fóma, peronoszpóra) nem, vagy csak észlelési szinten tapasztalható.
A keresztesvirágú másodvetések fejlődése is vontatott, ennek ellenére a szikleveles állományok bolha fertőzöttsége a legtöbb esetben épphogy megfigyelhető.
Kukorica: aszály, kötődési hiány és atkák
A kukoricaállományok többsége szenved az aszálytól. A mostanra már nyilvánvalóvá vált kis csőméret és kötődési hiányok mellett a szemek kitelítődése is hátrányosan alakul. Az alsó levelek lankadása, felszáradása mellé a takácsatkák folyamatos kártétele is betársult, de csak a még zöld felületeken. A növények középső zónájáig terjedt atkák szaporodása töretlen, amely a sínylődő növényeken még szembetűnőbb.
Kukoricabogár: robbanásszerű egyedszám-emelkedés
A kukoricabogár népességének alakulása nagyon heterogén az idei évben. Egyes táblákon épp csak észlelhető a kártevő, másutt azonban erősen feljövőben van. Az elmúlt héten robbanásszerű egyedszám-emelkedés volt tapasztalható a monokultúrás területeken. Nem ritka, hogy egy-egy csapdában megháromszorozódott a létszám, esetenként 140-160 db imágó/csapda/hét fogással.
Az egyedszám-emelkedés rovarölőszeres (virágzás körüli) állományvédelem mellett is tapasztalható. A párosodás, tojásrakás folyamatos, melyet a tervezett vetésszerkezet miatt célszerű most már észben tartani.
Kukoricamoly és gyapottok bagolylepke mozgása
A kukoricamoly rajzása továbbra is alacsony szintű, habár helyenként némi erősödés látszik (2–5 db imágó/csapda/4 nap fogással). A gyapottok bagolylepke fogások nagyon változatosak, azonban egy-egy megfigyelési helyen (pl. Szolnok) kiugróan nagy számban repülnek a lepkék (20–26 db imágó/csapda/4 nap). Az imágók rajzása mellett a kukorica csővégeit és a napraforgó tányérokat is fokozódó intenzitással rágják a különböző fejlettségű hernyók.
Napraforgó: betegségek stagnálása
Napraforgóban a betegségek terjedése stagnált a múlt héten. Az alternáriás és szeptóriás betegségek, valamint a diaportés betegség levéltünetei az alsó-középső levélzónába maradtak. Szárbetegségek továbbra sem jellemzőek. A tányérokon – a szklerotínia mellett – csupán az alternáriás betegség gyenge mértékű fellépése jellemző, egy-egy táblán.
Néhány legyengült állományban megjelentek a makrofominás betegségből eredő száradó, pusztuló foltok, de a táblák többségén nem jellemző az idei évben a betegség. Az erdővel határos területeken a vadak (vaddisznó, szarvas, őz) kártétele gyakorivá vált.
Szója: lassuló atkafertőzés
Szójában a takácsatkák szaporodása, kártétele folyamatos, de valamelyest mérséklődött, lassult. A kártételek és az atkák különböző alakjai – a kedvező időjárás ellenére – csak a lombozat középső zónájáig terjedtek el.
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
